A választások nem értelmetlenek.
Rákosi elejétől Kádár végéig, noha voltak választások, sőt, ezeken a részvétel, jobbára kötelező is volt, az emberek/polgárok számára, sok értelme nem volt.
A jelöltállítás joga, a regnáló hatalom monopóliuma volt, és a jelölt, ha a villamos el nem ütötte, a „választó polgárok” akaratából pozícióba került.
Ez a rendszer, bár a nép számára komédia, a regnálók számára, legalább a külföld előtt, a legitimitás látszatát megteremtette.
Mindenki pontosan tudta ezt, de úgy itthon, mint külföldön, a szovjet tankok ezer tonnái, leszorították a tiltakozás hangerejét.
Amikor elhangzott a „váltsunk rendszert” direktíva, a jelöltállítás szabadabb lett, a szavazás nem kötelező, az eredménye viszont igen. Noha a választási törvény, jobbára korrektté teszi a voksolást, de az átmentett hatalom megdöntését, a pártok azonos irányításán keresztül, lehetetlenné teszi.
A megvezetett választók, népiesen fogalmazva, válogathatnak a különböző krumplik között, de választani csak, valamilyen krumplit lehet.
A dolog akkor fut zátonyra, ha alakul a nép kezdeményezésére egy párt, ami nem krumpli, hanem gyümölcs, és ez is választható.
Az, hogy a krumplik egymást mocskolják, ez része a komédiának. Legfeljebb arról szól, ki kerül közelebb a fazékhoz, és ki tudja kiválogatni, a legfinomabb falatokat. Ebben a színben a nép, aki a fazekat mindig megtölti, említésre sem kerül. Amikor lemegy a függöny, a nyílt színen egymást gyilkolók, összeborulva gratulálnak egymásnak, milyen eredményesen megvezették a sok buta embert.
Ebben egy hatalmas tévedés van.
Az embereket, meg lehet vezetni, de ezt ők is észreveszik. Ez nem veszélyezteti a krumplik hatalmát, hiszen oda-vissza mindig juttatnak egymásnak.
Ha a nép is képviselteti magát egy párttal, akkor tör ki a pánik. Ettől kezdve „megjelent az ördög”, a fasiszta, a tömeggyilkos, az antiszemita és cigánygyűlölő, és minden becsmérlés, ami szájakon kifér.
A tény, hogy valójában a bűnözés, és a törvényesített lopás felszámolását szeretnék, valahogy elkerüli a szidalmazók figyelmét.
Ezzel a hazugsághadjárattal, egy sor, mérsékelt, becsületes gondolkodású embert eltántorítanak a nép érdekeinek támogatásától.
Utána következnek az apró csalások, de minden lehetséges helyen. Sok kicsi sokra megy, így már az egyensúlyi helyzet megközelíthető. De ez kevés, a fosztogatás, kiárusítás lehetőségét, mindenképp meg kell őrizni. Ez már csak köpönyegfordítással SZDSZ/LMP, vagy törvénysértéssel, (éjszakába nyúló szavazás,) lehet megoldani. Így már kialakulhatott a krumplik fölénye.
A nemzet gyümölcse azért még a fán maradt, mint a szabolcsi alma.
Sokan óvtuk, gondoztuk, őriztük, szeretettel egyetértésben.
Ez, a sok ármánykodás ellenére, arra volt elég, amit látunk.
Megmaradt lehetőségünk, hogy a választásokat, keretek övezik. Ezek, kevéssé tágíthatók, az előbb említettekkel, de át nem törhetők.
Ha a második fordulóban mindenki voksol a Jobbik mellett, aki nem utasítja el a programját, attól teljesen függetlenül, hogy korábban kire szavazott, előállhat , akár 80/20% -os eredmény is, ami már elsikkaszthatatlan.
Éppen ez a kétfordulós választások előnye. Sokkal árnyaltabb lehetőséget ad a nép számára. Az első fordulóban kitűzhette az irányt, de a másodikban megteremtheti a biztonságos ellenzéket, és ez, jelen esetben a Jobbik, aki semmilyen korábbi hibának nem volt részese.
Így látom én. Akár a Fidesztől, akár az MSZP.-től, akár az LMP.-től jönnek a szavazatok a Jobbikhoz, az nem egyéb, mint az ingadozók teljesebb véleménynyilvánítása, ami a nép érdekét, az ország felemelkedését szolgálja.
Béla László
