Van realitása a talpra állásnak.
Erősen megnyirbált nemzeti függetlenségünk visszaszerzése egyáltalán nem sétagalopp. Igen erőszakos, és tisztességtelen lobbikkal, kell, komoly harcokat folytatni. Tisztelet ezért a Magyar Kormánynak, és mindenkinek, aki ebben a nehéz harcában támogatja. Nem úgy, azoknak az áruló sajtó orgánumoknak, akik, bár belőlünk, magyarokból tartják fent magukat, saját érdekeikkel is szembefordulva, hátba támadják a kormányt, és a magyar pénzt. Nem csodálnám, ha az előfizetők tömegesen fordulnának el ezektől a fórumoktól.
Kevés intelligencia esetén is felfogható, hogy ebben a hazában élők, egy csónakban eveznek, ezért mindenkinek elemi kötelessége a haladás elősegítése.
Az, hogy kivel evezünk egy csónakban, az egy másik kérdés, de ami tény, az tény. Mindenkit egyformán zavar a bűnözés, tehát közös érdek a felszámolása.
Ugyanígy az erőszak, a gyilkosság, a jogbizonytalanság, ami ellen együtt kell fellépnünk. Ha nemzeti egységben fellépünk ezek ellen, eredményesek leszünk.
Azok, akik valami egészen más érdektől, indíttatástól vezérelve, a letisztulás ellen lépnek, elég rövid úton elszigetelődésre számíthatnak. Egyre erősödik a nemzet egysége. Ha ez kiteljesedik, ismét elérhetjük, hogy büszkén lehetünk magyarok. Nem vezethet bennünket gyűlölet és harag. Ezek, vitathatatlanul negatív energiák. Függetlenül attól, hogy jó, vagy rossz szándék mentén jönnek létre, ellenségeinket támogatják. A gyűlölet, ellenségeink energiája. Minél több magyarban forr a gyűlölet, izzik a bosszúvágy, annál több lehetőséget adunk a kirablóknak, állásaik védelmezéséhez. Egységben, szeretettel, határozottan kell félretenni, a magyarellenes törekvéseket Magyarországon. Nem bosszúból, csak saját érdekből. Azonos intézkedések mellett sem mindegy, hogy harag, vagy racionalitás áll a hátterében. Amennyit egy adott intézkedés javíthat, ugyanannyit ronthat, ha ez haraggal párosul. Ahogyan mosolyogva akarnak bennünket kivégezni, csak ugyanígy lehet ezt visszaverni is. Meghozni a szükséges intézkedéseket, és eredményeiket látva, elkerülni a káröröm bomlasztó érzését. Éppen elég, ha a pozitív eredményeknek örülhetünk, ne örüljünk a kárvallottak kárán. Legyen az övék a gyűlölködés, ahogy mindig is az volt.
Mire gondolok?
Ismereteim szerint, érvényben van ma Magyarországon, egy nemzeti szempontból önkorlátozó tőrvény. Ennek értelmében a Magyar Állam,
nem szólhat bele, a tulajdonában lévő Magyar Nemzeti Bank ügyeibe.
Ezt a törvényt kell eltörölni. Nem azért, hogy a magas fizetéseket korlátozhassuk, nem azért mert haragszunk, de azért, hogy legyen egy komoly bank, ami magyar érdekek mentén működik. Hogy ez milyen előnyöket jelent a gazdaságban, a forint stabilitásában, a hazai ipar és mezőgazdaság fejlődésében,
a magyar függetlenség visszaszerzésében, arra jó példát látni Venezuelában.
Valamikor volt egy törvény, ami szerint az üzletek feliratának elsődlegesen magyarnak kell lenni, a magyar közterületeken. Ennek, mára nyoma sem látszik.
Ha eltörölték, vissza kell állítani, ha érvényben van, végre kell hajtani.
Nem azért, hogy bárkinek is ártsunk. Csak azért, hogy a magyarok, ismét itthon érezhessék magukat a hazájukban, és hogy az ide látogató turisták is érezzék, hogy Magyarországon vannak. Van ennek egy varázsa. Amikor mi magyarok elmegyünk a hazánkból, az utcák képéből tudjuk, hogy nem otthon vagyunk. Vendégként gondolkodunk, és akként viselkedünk. Lassan oda jutunk, hogy nagyvárosainkban is vendégként érezzük magunkat a rengeteg, elénk tolakodó, idegen felirat miatt. Önmagunk, és a turisták iránti szeretetből, változtassunk ezen a helyzeten.
Nem közömbösek a médiák sem. A régen monopol helyzetben lévő MTV műsoraiban, kiváló magyar történetekről készült, léleképítő, vagy finom szatírával, humorral megrajzolt, személyiséget fejlesztő filmeket láthattunk, szintén pozitív hatású kiváló francia filmekkel keverve. Eltűntek, de legalább is igen megritkultak ezek a műsorok. Helyette, számos csatornából ömlik ránk az erőszak, az amerikai börtönök, az amerikai bankrablások, az amerikai háborúk, a horrorfilmek, az amerikai csúcs haditechnika reklámjai.
Ezek mind, a megfélemlítés, az egymás iránti érzéketlenség kialakításának, módszeresen bevetett eszközei. Nem kell, és lehet ezeket betiltani, de egyetlen gombnyomással kilehet kapcsolni. Minduntalan hirdetik, hogy az emberek szeretnek félni. Ez nem igaz. A horrorfilmek megválaszolatlan kérdései által ébresztett kíváncsisággal sikerül, értelmes embereket rávenni, azok megtekintésére. Ezt is csak azért, mert az emberek zöme nem tudja, hogy a megalapozott, vagy megalapozatlan félelem, egyaránt gátja, a tudat felemelkedésének. Azok a lobbik, melyekkel mostanában oly sokat harcolunk, azt szeretnék, ha a magyarság tudata, soha, semmilyen mértékben fel nem emelkedhetne. Ezért fenyegetnek bennünket erőszakkal, bűnözéssel, kilakoltatással, munkanélküliséggel, és mindennel, amivel elképzelhető.
Kerüljünk el ezek közül mindent, amit lehet, és felemelkedünk.
Ilyenekre gondolok, amikor szeretetről és nem bosszúról beszélek. Meggyőződésem, hogy minden apró, és nagy intézkedés, amit nem gyűlölettel hajtunk végre, kihúzza a talajt a gyűlölködők lába alól, erősíti nemzeti öntudatunkat, és eredményesen támogatja, nemzeti függetlenségünk, magyar büszkeségünk helyreállítását.
Béla László
