Zsidó származású olvasónk levele: "Soha többé nem akarok visszamenni Izraelbe!"

Tisztelt Szerkesztőség!

Nagyon sokáig gondolkoztam azon, hogy írjak-e önöknek, de úgy gondolom, ezen élményeimet semmiképpen sem hallgathatom el. Először is le kell szögeznem, hogy családom zsidó származású, de semmiképp sem vagyunk vallásos zsidók, mindenképpen magyarnak és hazafinak tekintjük magunkat, hiszen tudjuk, nem a származás számít, hanem a hazaszeretet...

Az antiszemitizmustól mindig is tartózkodtam, habár mindig rossz szemmel néztem Izrael állam agresszív politikáját, illetve az európai térségben meglévő felvásárlási tendenciát... Most azonban mégis arra ragadtatom magam, hogy kendőzetlenül leírjam azokat az élményeket, amelyek akaratom ellenére értek, mikor Izrael területére léptem. Egy kint élő rokonom hívott meg, eleinte húzódoztam, ám amikor olyan gáláns volt, hogy felajánlotta, fizeti a 200 ezer forintos útiköltséget oda-vissza, elfogadtam a meghívást. A meghívás csak nekem szólt, egy hét időtartamra.

Mivel tudatában voltam a Közel-Keleten uralkodó áldatlan állapotoknak, terrorveszélynek és fokozott biztonsági intézkedéseknek, utazásom előtt tájékozódtam az interneten. Több helyen olvastam, hogy sokszor ok nélkül zaklatnak, meghurcolnak és visszafordítanak külföldi állampolgárokat, de ezt nem vettem annyira komolyan, mivel mindig is szelíd, törvénytisztelő humánértelmiségi voltam, engem ugyan ellenőrizhetnek, nincs rejtegetnivalóm.

Augusztus elején indult a gépem Tel-Avivba, azaz pontosabban a Ben Gurion Reptérre, s mivel hívő református vagyok, optimistán vágtam neki a szent földnek... Rokonom, aki meghívott, egyébként apám anyai nagynénje, elvileg ott várt rám a reptéren, e-mailben azt írta, nincs mitől félnem. Annyira nem is féltem, csak akkor leszálltam a gépről és sor került a vám- és poggyászvizsgálatra, akkor kezdtem kicsit remegni. A hosszú sorból találomra emeltek ki 5-10 embert a biztonságiak, akiket zöld egyenruhás, huszonéves katonafiúk kísértek.

Én is beleestem a szúrópróbába, egy fiatal, huszonöt év körüli lengyel lánnyal együtt egy biztonsági őr és két katonafiú beterelt minket egy apró, ablaktalan szobába a poggyászunkkal együtt. Még ekkor sem féltem annyira, hiszen nem volt mit rejtegetnem. Az idősebb biztonsági őr feltúrta a táskámat, aztán megkérdezte, mit keresek Izraelben. Angolul kérdezett, angolul válaszoltam, hogy egy rokonomhoz jöttem látogatóba, egy hétig szándékozom az országban tartózkodni. Közben mellettem túrta fel a két fiatal kiskatona a lengyel lány táskáját, majd ráparancsoltak, hogy vetkőzzön, motozás lesz.

Én igyekeztem elfordítani a tekintetemet, a fiúk szemmel láthatólag élvezték a lány megalázását. Mikor a melltartóját nem akarta levenni, az egyik katonafiú a géppisztolya tusával vállba vágta és letépte róla. Engem közben a biztonsági tiszt minősíthetetlen hangnemben, kezdetleges angolságával arról faggatott, miért nem tudok héberül, ha él itt rokonom és a nevem alapján zsidó származású vagyok...

Nem tudtam mire vélni a dolgot, mondtam, hogy magyar vagyok - a lány közben felöltözhetett, miután a fehérneműjét is levetették vele, félig már sírt -, magyar az anyanyelvem és keresztény vagyok... Erre ordít velem, hogy mit képzelek, hogy idejövök az ő országukba, és még héberül sem tudok, különben is tudja, hol van Magyarország, az a szar kis közép-európai állam, amit a befektetőik már félig felvásároltak... Értetlenkedem, kérem, hogy ne szidja az országomat, mire úgy orrba vágott, hogy eleredt az orrom vére. Megszédültem, a két kiskatona emelt fel és fogott közre. A biztonsági tiszt a szemembe vágta, hogy biztos magyar kém vagyok és a palesztinokkal működöm együtt. A lengyel lányt közben a vetkőztetés után egy-két angol szitokszó (pl. bitch - kurva) kíséretében kidobták a helyiségből, úgy tűnik, ő nem volt gyanús, csak szórakoztak vele. Én feleltem, hogy nem vagyok kém, szakmámra nézve tanár vagyok, és semmi közöm semmiféle titkosszolgálathoz. A biztonsági őr rám parancsolt, hogy ne hazudjak, majd elővette jókora pisztolyát és közölte, hogy az ilyen embereket a hatályos törvények szerint helyben agyonlövik, fogjam be, én, büdös magyar. A pisztolyt a fejemhez tartotta, gondoltam, le azért nem lő, de megijedtem, végül megfordította és a markolatával fejbe vágott. Megint megtántorodtam, vérzett a halántékom, újra a két kiskatona állított talpra.

Még magamhoz sem tértem, mire a biztonsági őr cinikusan közölte, hogy ha már összevéreztem az ő szent irodáját, takarítsam fel. Ennek vonakodtam eleget tenni, mire intett a kiskatonáknak. Az egyik gyomorszájon vágott a fegyverével, földre kerültem, legalább két-három percig rugdostak. Mindenem fájt, bár éreztem, hogy csontomat nem törték, erre nyilván vigyáznak. Végül is felállítottak, aztán a biztonsági tiszt közölte, hogy a kihallgatás véget ért, a vizsgálaton nem mentem át, kémkedés gyanújával haladéktalanul kitoloncolnak, és örüljek, hogy ennyivel megúszom, mert a kémeket az izraeli bíróság jellemzően halálra ítéli, és itt nem szórakoznak, mint Európában, hanem bizony az ítélet után egy héttel főbe lövik az embert és jelöletlen sírba dobják, mint valami állatot.

Nem értettem semmit, de szólni már nem mertem, nem akartam újabb verést. Rájuk hagytam, legyek kém, legyek bármi, csak jussak innen el. A két kiskatona egy bűzös, kétszer két méteres zárkában vitt, majd szó nélkül rám zárták az ajtót. Megkérdeztem, mi lesz velem, mire az egyik röhögve azt felelte, úgyis lelövünk és meggyalázzuk a hulládat, a másik viszont lecsitította és azt mondta, nyugodjak meg, nem lesz semmi, kitoloncolnak, nemsokára felraknak az első budapesti gépre, vagy bármelyikre, ami a térségbe tart.

Nem tudtam, meddig leszek a zárkában, de a karórám szerint alig telt el négy-öt óra, mire értem jött két másik fiatal katona, és közölték, hogy készüljek, felraknak egy Bécsbe tartó gépre, onnét meg már csak hazatalálok, természetesen saját költségemre. Mivel követelmény a napi száz amerikai dollár költőpénz, volt nálam nyolcszáz dollár, amit persze nem akartam elkölteni. Egy irodába vittek, ahol egy unott arcú, középkorú férfi közölte, hogy 450 dollár, átszámítva olyan 95000 forint a visszaút költsége, ezt fizessem ki a nálam lévő pénzből. Az egyik kiskatona kivett a tárcámból öt darab százdollárost, meg sem szólaltam, aztán a kezembe nyomtak egy héber nyelvű cetlit mint elismervényt, amiből persze egy szót sem értettem. Még észbe sem kaptam, mikor az egyik katona kezembe nyomta az útlevelemet, karon fogtak és felvezettek egy Bécsbe induló repülőgépre, leültettek, és közölték, hogy a poggyászom már a csomagtérben, jó utat.

A gép felszállt, én mocskosan, véresen, mosdatlanul érkeztem meg Bécsbe, zúzódásokkal, hámsérülésekkel. Itt jegyet váltottam a maradék pénz euróra váltása után egy budapesti intercityre, így jutottam haza... Ennyit láttam tehát Izraelből, ami meggyőzött arról, hogy soha-soha ne akarjak oda visszamenni. Mert "ezek" ilyenek. Nyilván nem szabad hatmillió zsidó emberről kollektív ítéletet mondani, de az izraeli állam politikája paranoiás és idegengyűlölő, a nem-zsidó ember élete pedig egy fabatkát sem ér, de még azé sem, aki szegről-végről zsidó, mint én, csak mondjuk nem véresszájú cionista...

Rokonom e-mailben persze szabadkozott. Én elmentem orvoshoz, látleletet vetettem a sérüléseimről, amelyek bár nyolc napon belül gyógyulók voltak, mégis elégségesek ahhoz, hogy panaszt tegyek. Aztán hagytam az egészet a fenébe, végül is minek rohangáljak a sóhivatalba, kinél tegyek panaszt? Az izraeli nagykövetségen? Jó vicc, esetleg ott is lekevernek egy-két pofont. Meg aztán sok helyre elér a cionizmus keze, nem akarok bonyodalmakat, elveszteni az állásomat, a jó híremet.

De mégis megírtam önöknek mindezt, mert úgy vélem, a magyar embereknek, és általában az embereknek tudniuk kell, mire számíthat, ha Izraelbe utazik. Megverhetik, megalázhatják, saját költségén indokolatlanul visszaküldhetik...

Kérem, amennyiben levelemet közlik, azt névtelenül tegyék. Tanúságul szolgálhat ez a felháborító eset, amin én nagyjából már túltettem magam, minden jóhiszemű és tisztességes embernek, aki eddig azt hitte, az izraeli állam toleráns és ér ott valamit az ember, ha nem zsidó... Igyekszem nem elhinni azoknak az állításoknak a jelentős részét, amelyeket időről időre a Zsidóbűnözés rovatban olvasok, de ezek után úgy érzem, bármi megtörténhet...

(Kuruc info)

Letter from Jewish readers: "I never want to go back to Israel!"

Dear Editors!
Thought a very long time to write to you, but I think these experiences in no way to listen to. First, I must state that a family of Jewish origin, but certainly we are not religious Jews, be sure to see ourselves as a Hungarian patriot, and, as we know, no matter the origin, but love of country ...
The anti-Semitism has always abstained, although it has always looked askance Israel's aggressive policies in the European area and the existing trend in buying ... But now it's ragadtatom myself kendőzetlenül describe those experiences, in spite of which came when he entered the territory of Israel. A relative of mine called me to live out there, at first reluctant, but when they were generous to offer to pay the travel costs of $ 200 return, I accepted the invitation. The invitation said only to me, one week period.
Since I was aware of the prevailing predicament in the Middle East states, and threat of terrorism and increased security measures, informed about the Internet before you travel. I have read several places that are often harassed for no reason, gibbet, and rejected by foreign nationals, but I did not take as seriously as it has always been gentle, law-abiding humánértelmiségi I was, although I may control, not to hide.
In early August the vehicles would be in Tel-Aviv, Ben Gurion Airport is the better, and as devout Protestant, I am optimistic I threw him to the Holy Land ... Relatives, who invited my father's maternal aunt also, in principle, he was waiting for me at the airport, e-mail, says there's nothing to fear. I'm so not scared, just got off the machine and it was the duty and poggyászvizsgálatra, then I began to tremble slightly. The long lines were raised from 50 to 10 random people of Security, who are green uniform, escorted katonafiúk twenties.
I, too, fell into a random, a young, twenty-five-year-old Polish girl with a security guard and two katonafiú beterelt us a tiny, windowless room with a poggyászunkkal. Even then, not so much afraid, because there was nothing to hide. The older security guard feltúrta my bag, then asked what I was doing in Israel. English asked, I answered in English, a cousin came to visit for a week I intend to stay in the country. Meanwhile, beside the two young twink tolerated by the Polish girl's bag, and then ráparancsoltak to Strip, a strip-search will be.
I tried to turn the gaze of the boys are obviously enjoying her humiliation. When he did not want to take off her bra, one katonafiú the gun butt shoulder cut and tore it. I am a security officer during the minősíthetetlen tone, primitive angolságával questioned about why I do not know Hebrew, if you live in my relatives and my name is on the basis of Jewish descent ... I am
I did not know what to think, "I said, I am a Hungarian - while her dress, also took off when the underwear with him, half-crying - with Hungarian mother tongue and I am a Christian ... For this he was shouting to me, what I imagine to come here in their country, and still not know Hebrew, or even know where Ireland is, for the hell of small Central European state, which the investors have already bought half ... a cousin, please, not to curse my country before it nose-cut to burst the blood of my nose. Dizzy, the two picked up and caught twink involved. The security officer threw me in the eye to make sure of the Hungarian spy, and I am working with the Palestinians. The Polish girl while stripping after a byword for English or two (eg bitch - whore) was thrown out of the room, accompanied, it seems, he was not suspicious, just having fun with it. I replied that I am not a spy, I am szakmámra for teachers, and nothing to do with any secret service. A security guard ordered me not to lie, and then took out a large pistol and said that such people were shot dead on the spot according to the laws in force, shut up, I stink Hungarian. A gun held to my head, I thought, you can not shoot, but got scared, and then turned to the hilt and the head cut. Again, staggered, bleeding in the temple, the two re-set his feet twink.
Even myself did not come before the security guard said cynically that they have blood was his holy office, clean up. This reluctant to comply with what signaled the kiskatonáknak. The stomach is one of the staple gun, went to ground, kicked in at least two to three minutes. All my pain, but felt that no bone was broken, so obviously watching. Finally, set up, then the security officer said that the interrogation was over, the test did not go over suspicion of espionage immediately deported, and glad to get away with that much, because the spies in the Israeli court is typically condemned to death, and there is no fun, as Europe, but certainly after the verdict a week shot a man shot and thrown in unmarked grave, like a beast.
I did not understand anything, but they did not dare to say, I did not want another beating. They let me be a spy, I am anything, just get me out of here. The two twink is a foul and twice brought the two-meter cell, and then closed the door without a word to me. I asked what would happen to me, what is one of the laughter he said he'll be shot, and an affront to the waste, on the other hand lecsitította and said, calm down, it will not be there, deported, and soon we'll put the first machine in Budapest, or any of that in the region year.
I did not know how long I'll be the cell, but the watches that barely passed for four or five hours before I was with two other young soldiers, and told to be prepared, we'll put a long plane to Vienna, from there it just finally came home, my cost of course. Since the daily requirement of one hundred U.S. dollars spending money, I had eight hundred dollars, which of course I did not want to spend. Were taken in an office where a bored-looking, middle-aged man said that $ 450, calculated at a cost of 95,000 forints in the back, so I have to pay out the money. One twink took a five pieces tárcámból százdollárost, it does not say anything, and then pressed into my hand a note to the Hebrew language as a receipt, which of course did not understand a word. Even I got caught in a rainstorm or when one of the soldiers pushed my hand in my passport, took his arm and entered in an aircraft departing from Vienna, sat him down and told that the baggage is already in the trunk, a good way.
The machine is off and my dirty, bloody, mosdatlanul arrived in Vienna, bruised, hámsérülésekkel. You booked the remaining money after the change of a Budapest intercity euros, so I came home ... I saw so much in Israel, which convinced me to never-never wanting to go back there. Because "they" exist. Obviously, not six million Jewish people are collectively judged, but the Israeli state policy of paranoid and xenophobic, non-Jewish person's life is not worth a dump, but not yet served, who szegről végről-Jewish, like me, just say no Zionist véresszájú ...
E-mail, of course, my relatives protested. I went to the doctor, threw a látleletet sérüléseimről which, although they were eight days of recuperation, it is enough to complain about. Then I left it all to hell, then what is the rohangáljak sóhivatalba, whom should I complain? The Israeli embassy? Good joke, perhaps there is a lekevernek two punch. And then come up with a lot of places in the hands of Zionism, I do not want complications, lose my job, good híremet.
But I wrote you all this because I think the Hungarian people, and in general people need to know what to expect when traveling to Israel. beat, without prejudice, at its own expense unnecessarily returned ...
Please communicate if my letter, I made anonymously. Serve to show that this is a flagrant case, as I had for about an overtaking me, every sincere and decent man, who had been thought, the tolerant state of Israel and he reaches for something, man, if not a Jew ... I try not to believe their claims of a substantial part, from time to time to read Jewish Crime box, but after I feel that anything can happen ...

Kuruc info Hungarian national news portal

komment: Kiváló angol fordítás :)

"One twink took a five pieces tárcámból százdollárost,"

A történet pedig rendkívül hihető, főleg a kivégzéssel való fenyegetés :)

Izraelben nincs halálbüntetés, összesen két embert végeztek ki Izraelben, egy katonát '49-ben hadbíróság által halálra ítélve, katonai kivégzőosztaggal, meg Eichmannt. Sem Eichmann előtt, sem Eichmann után polgári bíróság nem ítélt halálra senkit.

És természetesen a látlelet elkészült, de nem akarta felhasználni azt a szerző :) hihető történet...

 RE. Kösz az észrevételt.

    A fordításról :ennyit tud a Google fordító, de sokan így is értékelik.

A történetről: a szerző, sem az átélő nem én vagyok, nem is úgg adtam közre.

A halálos ítéletekről: Törvényesen senkit nem végeznek ki. OK. a segélyhajó kísérőit, meg azt a temérdek palesztínt, meg az iraki áldozatokat sem ítélték halálra. nics ott szükség hűlye formaságokra. egy golyó, egy ember, vagy mint a Mavi Marmarán 5 golyó egy ember a levegőből önvédelemből, tényleg elképzelhetetlen ilyen embertelen magatartás, amiről ez a rosszindulatú lejárató levél szól.

Béla László

comment: excellent English translation:)

"One Twink tárcámból százdollárost took the Five Pieces,"

The story is very believable, especially the threat of execution:)

Israel has no death penalty, only two people were in Israel, a soldier in '49 condemned to death by court-martial, military kivégzőosztaggal, with Eichmann. Eichmann did not before or after the Eichmann civil court will not consider anyone to death.

And of course the Diagnosis done, but I wanted to use the author:) believable story ...

 RE. Thanks for the comment.

    The translation: so much does Google translator, but many people will appreciate it.

The story: the author nor the experienced I am not, nor UGG was issued.

The death sentences: Legally no one can not execute. OK. Turkish ship the attendants, the host of the Palestinians, the Iraqi victims were not sentenced to death. can not be where necessary formalities are stupid. One ball, one man, or as the Mavi Marmari 5 balls from the air of a man in self-defense, such inhuman behavior is really unthinkable, something which the malicious message is unpleasant.

 

Béla Laszlo