A jog, az embereké!
FÖLTÁMADOTT A TENGER...
Föltámadott a tenger,
A népek tengere;
Ijesztve eget-földet,
Szilaj hullámokat vet
Rémítő ereje.
Látjátok ezt a táncot?
Halljátok e zenét?
Akik még nem tudtátok,
Most megtanulhatjátok,
Hogyan mulat a nép.
Reng és üvölt a tenger,
Hánykódnak a hajók,
Sűlyednek a pokolra,
Az árboc és vitorla
Megtörve, tépve lóg.
Tombold ki, te özönvíz,
Tombold ki magadat,
Mutasd mélységes medred,
S dobáld a fellegekre
Bőszült tajtékodat;
Jegyezd vele az égre
Örök tanúságúl:
Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!
(Pest, 1848. március 27–30.)
Ez az örökérvényű igazság. Ezt próbálja megcáfolni, néhány uborkafára felkapaszkodott notórius hazudozó a világban, benne Magyarországon is.
Jogot alkotnak, mert kijátszva az embereket, megkaparintották erre a lehetőséget. Mélyen eltemetik az emberek jogait.
Emberi jogok egyetemes nyilatkozata
Elfogadva és kihirdetve az ENSZ Közgyűlésének
1. cikk
Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és
lelkiismerettel bírván, testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetnünk.
2. cikk
A jelen nyilatkozatban megfogalmazott összes jogok és szabadságok fajra, színre, nemre, nyelvre,
vallásra, politikai vagy más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyonra, születésre
vagy más körülményre vonatkozó mindennemű megkülönböztetés nélkül mindenkit megilletnek.
Ezenkívül semmiféle megkülönböztetést nem lehet tenni annak az országnak vagy területnek a
politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján, amelynek a személy állampolgára, tekintet nélkül arra,
hogy az adott ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem rendelkezik önkormányzattal vagy
szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.
3. cikk
Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
4. cikk
Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani; a rabszolgaság és a rabszolgakereskedelem
minden formája tilos.
5. cikk
Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy
büntetésnek alávetni.
6. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
7. cikk
A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül jogosult a törvény egyenlő
védelmére. Mindenkit egyenlő védelem illet meg a jelen nyilatkozatot sértő mindennemű
megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
8. cikk
Mindenkinek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő
eljárások ellen az illetékes hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
9. cikk
Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, fogva tartani vagy száműzni.
10. cikk
Mindenkinek egyenlő joga van ahhoz, hogy jogai és kötelességei, továbbá az ellene emelt bűnvád
ügyében független és pártatlan bíróság méltányos és nyilvános tárgyaláson döntsön.
11. cikk
(1) Minden bűncselekménnyel vádolt személynek joga van az ártatlanság vélelméhez mindaddig, míg
bűnösségét nyilvános perben, a védelemhez szükséges valamennyi biztosíték mellett törvényesen meg
nem állapítják.
(2) Senkit sem szabad olyan cselekményért vagy mulasztásért elítélni, amely az elkövetés
időpontjában a hazai vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő. Ugyancsak nem szabad
súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a bűncselekmény elkövetésekor volt alkalmazható.
12. cikk
Senkinek a magánéletébe, családi ügyeibe, magánlakásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen
beavatkozni, továbbá a becsületét vagy jó hírnevét megsérteni. Ilyen beavatkozásokkal vagy
sértésekkel szemben mindenkinek joga van a törvény védelméhez.
13. cikk
(1) Az egyes államok határain belül mindenkinek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon
megválasztani.
(2) Mindenkinek joga van bármely országot, így sajátját is elhagyni, valamint saját hazájába
visszatérni.
14. cikk
(1) Mindenkinek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és azt élvezni.
(2) Erre a jogra nem lehet köztörvényes bűncselekmények miatti, kellően megalapozott üldözés, sem
pedig az Egyesült Nemzetek céljaival ellentétes cselekmények esetében hivatkozni.
15. cikk
(1) Mindenkinek joga van az állampolgársághoz.
(2) Senkit sem lehet állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen
megfosztani.
16. cikk
(1) Nagykorú férfiak és nők fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül jogosultak
házasságot kötni és családot alapítani. A férfiakat és nőket egyenlő jogok illetik meg a házasság
tekintetében, annak tartama alatt és felbontásakor.
(2) Házasságot csak a házasulandók szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
(3) A család a társadalom természetes és alapvető közössége, amelynek joga van a társadalom és az
állam védelmére.
17. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyénileg vagy másokkal közös tulajdona legyen.
(2) Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.
18. cikk
Mindenkinek joga van a gondolat‐, a lelkiismeret‐ és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a
vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy
meggyőződésnek egyénileg vagy másokkal közösen, a nyilvánosság előtt vagy a magánéletben oktatás,
gyakorlás, istentisztelet vagy szertartás keretében történő kinyilvánítása szabadságát.
19. cikk
Mindenkinek joga van a vélemény és kifejezés szabadságához. Ez a jog magában foglalja annak
szabadságát, hogy véleménye miatt senkit se zaklassanak, továbbá hogy bármilyen eszközzel és
hatásokra való tekintet nélkül mindenki tájékozódhasson és tájékoztathasson, és eszméket
megismerhessen, információkat és eszméket terjeszthessen.
20. cikk
(1) Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
(2) Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni.
21. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy hazája ügyeinek intézésében akár közvetlenül, akár szabadon
választott képviselői útján részt vegyen.
(2) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy hazájában közszolgálati tisztséget egyenlő feltételek mellett
betöltsön.
(3) A nép akarata a közhatalom alapja. Ezt az akaratot időszakos és tisztességes választásokon,
általános és egyenlő választójog alapján, titkos szavazással vagy ezzel egyenértékű szavazási eljárással
kell kifejezésre juttatni.
22. cikk
A társadalom tagjaként mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz és annak biztosításához, hogy
nemzeti erőfeszítéssel és nemzetközi együttműködéssel, valamint az egyes államok szervezetével és
erőforrásaival összhangban megvalósuljanak a méltóságához és a személyiségének szabad
kibontakoztatásához nélkülözhetetlen gazdasági, szociális és kulturális jogok.
23. cikk
(1) Mindenkinek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő
munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
(2) Mindennemű megkülönböztetés nélkül mindenkinek joga van az egyenlő munkáért egyenlő
bérhez.
(3) Mindenkinek, aki dolgozik, joga van olyan méltányos és kielégítő bérezéshez, amely számára és
családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít, és amelyet szükség esetén a szociális
védelem egyéb eszközei egészítenek ki.
(4) Mindenkinek joga van érdekeinek védelmére szakszervezetet alakítani és abba belépni.
24. cikk
Mindenkinek joga van a pihenéshez és szabadidőhöz, a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos
fizetett szabadságot is ideértve.
25. cikk
(1) Mindenkinek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas
életszínvonalhoz, ideértve az élelmet, a ruházatot, a lakást, az orvosi ellátást és a szükséges szociális
szolgáltatásokat, továbbá a szociális biztonsághoz munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység,
öregség esetén, vagy mikor tőle független egyéb körülmények miatt nincsenek megélhetési eszközei.
(2) Az anyaság és a gyermekkor különleges gondoskodásra, támogatásra jogosít. Minden gyermek,
akár házasságból, akár házasságon kívül született, azonos szociális védelemben részesüljön.
26. cikk
(1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az oktatásnak legalább elemi és alapfokon ingyenesnek kell
lennie. Az elemi oktatás kötelező. A műszaki és szakoktatást általánossá kell tenni, és a felsőfokú
oktatás is legyen érdeme alapján mindenki számára egyaránt hozzáférhető.
(2) Az oktatásnak az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és
alapvető szabadságok tiszteletben tartásának erősítésére kell irányulnia. Elő kell segítenie a megértést,
a türelmet és a barátságot valamennyi nemzet, faji vagy vallási csoport között, továbbá az Egyesült
Nemzeteknek a béke fenntartása érdekében kifejtett tevékenységét.
(3) Elsősorban a szülőket illeti meg annak eldöntésének joga, hogy milyen oktatásban kívánják
gyermekeiket részesíteni.
27. cikk
(1) Mindenkinek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek
élvezéséhez, a tudomány haladásában és annak előnyeiben való részesedéshez.
(2) Mindenkinek joga van az általa alkotott tudományos, irodalmi vagy művészeti termékekkel
kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.
28. cikk
Mindenkinek joga van egy olyan társadalmi és világrendhez, amelyben a jelen nyilatkozatban foglalt
jogok és szabadságok maradéktalanul érvényesülhetnek.
29. cikk
(1) Mindenkinek vannak kötelességei azzal a közösséggel szemben, amelyben egyedül lehetséges
személyiségének szabad kibontakoztatása.
(2) Jogainak és szabadságjogainak gyakorlásában mindenki csak olyan korlátozásoknak lehet alávetve,
amelyeket a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai kellő elismerésének és tiszteletben
tartásának biztosítása, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte
jogos követelményeinek teljesítése érdekében megállapít.
(3) Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és
elveivel ellentétesen gyakorolni.
30. cikk
A jelen nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az bármely államot, csoportot
vagy személyt feljogosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekmény elkövetésére,
amely az itt megfogalmazott jogok és szabadságok bármelyikének megsemmisítésére irányul.
Érvényt kell szerezni a jogainknak! Be kell perelni azokat, akik csorbítják.
Be kell perelni a bankokat, a magyar állammal egy sorban, mert bizonyítható összejátszásuk, magyar embereknek alapvető deklarált jogait sérti, tulajdonaikat kollaborációban kisajátítja, illetve erre törekszenek.
Ezeknek a pereknek a kimenetele, a kézben tartott bíróságokon bármi legyen is, az eljárásokat le kell folytatni. Ezek időtartamára, a vitatott szerződés felfüggesztődik, így a szorongatott ember, levegőhöz jut.
Egyáltalán nem biztos, hogy ezek a perek, nem lesznek eredményesek, és nem állapítja meg a bíróság az összejátszást, a jogos kártérítést, és az alapozatlan követelés törlését. Amerikában számos példa van erre.
Ha eközben, a részletfizetések felfüggesztése miatt néhány különösen rabló bank bedől, az nem baj. Ezeknek a működési engedélyét kellett volna rég bevonni, amit a Magyar Állam elmulasztott, lehetőséget adva ezzel, a mai helyzet kialakulására. Gondolkodjunk a magunk érdekei szerint, és megfelelő összefogással érvényesíthetjük azokat.
Béla László
The right of the people!
Risen THE SEA ...
Risen from the sea,
A sea of people;
Ijesztve heaven and earth,
Boisterous waves
Terrifying power.
You see this dance?
Hear that music?
Who have not yet you knew
Now megtanulhatjátok,
How to revel in the nation.
Renge and roars of the sea,
Lie about the ships,
Sank to hell,
The mast and sail
Breaking, tearing hangs.
Raving out, you flood,
Raging from thyself,
Go deep bed of
And tossing in the clouds
Bőszült tajtékodat;
Remember him in the sky
Eternal witness:
Although at the top of the galley,
And at the bottom of the water-Aryan,
Because the water is the master!
(
This is the eternal truth. Try to refute this, some upstart uborkafára notorious liar in the world, including
Right form, because it circumvented the people got hold of this opportunity. Deeply buried in people's rights.
This is the eternal truth. Try to refute this, some upstart uborkafára notorious liar in the world, including
Right form, because it circumvented the people got hold of this opportunity. Deeply buried in people's rights.
Universal Declaration of Human Rights
Adopted and proclaimed in the UN General Assembly resolution
1. Article
All human beings are free and equal in dignity and rights are taken. Intelligence and
conscience won by wooing, viseltetnünk spirit of brotherhood for each other.
2. Article
The present terms and all rights and freedoms of race, color, sex, language,
religion, political or other opinion, national or social origin, property, birth
or any other circumstance for everyone, without discrimination.
Furthermore, no distinction shall be made to the country or area
political, jurisdictional or international status on the basis of which the person is a citizen, regardless of
that is independent of that country or territory, is under guardianship, does not have authority or
any other limitation of sovereignty.
3. Article
Everyone has the right to life, liberty and security of person.
4. Article
No one shall be held in slavery or servitude, slavery and the slave trade
any form is prohibited.
5. Article
No one shall be subjected to torture or to cruel, inhuman or degrading
