Mindenekelőtt köszönöm.

Legutóbbi posztomban megkíséreltem csokorba szedni azokat a dolgokat, amikkel az országok népeinek, nemzeteinek életét lehetetlenítik el.

  A globalizmus szerint, a szabadság fokmérője, a tőke szabad áramlása.

Nem csodálkozom ezen az igényen, inkább az undor fog el a megfogalmazóitól.

Az, az ország, aki ezt elfogadja alapként, ezzel kidobja az első lapát földet a saját sírjából. A bankvilágnak ez az igénye, nagyjából megegyezik azzal, mint ha egy társadalomban egy személy kijelentené, akkor szabad az ország, ha ő bárhol bárkitől bármit elvehet, de fizetést ne kérjenek tőle cserébe.

  Láttam már ilyet Magyarországon, amikor valaki megrakta a szatyrát a boltban,

majd fizetés nélkül távozni akart. A boltos megállította, mire a „vételező” megszurkálta. Azt hitte, ezzel a dolog lezárult, és ez a továbbiakban így fog működni. Ekkor megjelent a Magyar Gárda, és figyelt, hogy ilyen eset ne legyen. Amit kicsiben rákényszerítenének az emberekre, azt kényszerítenék nagyban, a „tőke szabad áramlásával” az országokra és nemzetekre.

     Hogyan? 

A forgatókönyv annyira egyszerű, hogy az embereket ilyen korlátoltnak nézni, már sértés számba megy.

     Ha a töke szabadon áramolhatna, mint az IMF főembere esetében, akit végre tarisznyán kaptak szexuális zaklatásért, akkor semmi akadálya nem lenne, az országok kifosztásának. Szerencsére ott is lesz egy gárda, aki majd figyel, hogy ebből rendszer ne legyen, és ez nemzetközi gárda lesz. Nem NÁTO, nem Euro-zsandár, de igazságpárti nemzetközi spontán önvédelmi szerveződés.

A Görög, a Spanyol, a Portugál károsultak, megtalálják a kifosztott Islandiak és más áldozatok kezét, és közös összefogással kiveszik a valutaalap fegyveréből a lőszert, a valutát, akkor hadonászhat az üres csővel, ártani már nem tud.

  Adós maradtam a módszerrel, ahogyan most még képes ártani.

A szabad áramlás, ugye azt jelenti, hogy a tőke oda megy, ahol szükség van rá, ahol befogadják. Ez rendben is lenne, de a valutaalap pénze, csak papír. Száz éve nincs fedezet mögötte. Sem munka, sem árú, sem tisztesség, csak nyomdafesték. Amikor ez betör egy országba, felborítja a gazdaságot. Kitrör a jólét, megnő a kereslet, felmennek az árak, az egekbe, de senki nem reklamál, mert a magas árakra is bőven van fedezet. (hamis pénzből) Így lesz a 3,60-as kenyérből 380-as, az 1,50 es buszjegyből 350-es stb. Amikor ez már tény, a „szabad áramlás” hirtelen megáll. A papír kifogy, a kereslet lezuhan, az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság csődhelyzetbe kerül, a papír felértékelődik.

Akkor indul újra a „szabad áramlás” de már nem a fogyasztás támogatására, az életszínvonal emelésére, hanem a csődbekerültek felvásárlására, tizedáron.

Ezzel egy időben, fizetendő a korábbi papír kamata. Megszűnnek a munkahelyek, lezuhan a GDP. És a maradék nem elég a kamat fizetésére.

  Jönnek a megszorítások. Bezárják és eladják a kórházakat, az iskolákat a gyárakat. Besöpörnek mindent, amiért az adott nép generációkon át szorgalmasan dolgozott. Ez a „tőke szabad áramlása”, amiből az áldozatoknak egyetlen kiút létezik, az önállóság, és önrendelkezés. El kell felejteni a közösségi kvótákat, és minden más szívatást. Ki kell tiltani a területről az idegen papírt, és pénzt kiadni helyette. Saját pénzt, aminek minden egységére munka, vagy termény a fedezet. Nem kell pénzért műtrágyát venni, kevesebbet, jó fajtát kell termelni, ingyen, Isten ajándékaként. Van élet a rablógazdálkodáson túl is.

Senkit nem kell elüldözni, de egy fillért nem szabad adni annak, aki nem tesz érte valami hasznosat, és egy falatot sem szabad adni annak, aki meg nem fizeti, igazi területi pénzzel. A régi papírokat semmilyen árfolyamon nem szabad átváltani a terület új pénzére. Meggyőződésem, hogy néhány hét nélkülözés után, úgy fognak kapálni a brókerek, bankárok, só-hivatalnokok, mint a kis angyal.

Itt jön vissza a köszönet, a kommentben kapott linkért. A filmnek, ami mögötte van, egy állítása volt új számomra, de az nagyon fontos.

  Eddig nem értettem azt, a gigászi, megtörhetetlen elszántságot, amivel a világuralomra törők elpusztítani igyekeznek a Magyarokat, és szinte csak a magyarokat.

Vajon miért?

 A magyarság béke, és vendégszerető, befogadó és toleráns, mi hát a baj velünk? Ezt, ebből a mondatból értettem meg. A film szerzője úgy tudja, hogy a földön létező minden államalakulatot a szabadkőművesek, vagy azok kimutatható jogelődei hoztak létre, így irányításuk, máig azok kezében van. Ebben a feltevésben van egy apró, de nagyon fontos tévedés.

  Történeti kutatásokból, írott emlékekből tudható, hogy amikor a szabadkőművesség, még egy gonosz gondolat sem volt, a magyarságnak már országa, államszerveződése és egyistenhite volt. Soha nem tartozott, és nem fog tartozni szabadkőműves uralom alá. Génjeiben hordozott ősi tudása, Istenhez és az igazsághoz való rendíthetetlen ragaszkodása, mindvégig védelmezte az ártó szándékok kiteljesedésétől. Kétségtelenül sokat szenvedtünk ezért, de nem volt hiába. Már az ötödik században próbálkoztak a Hun- Magyar hatalom elsöprésével. Attila, erre adott magyaros válasza, egy időre megfékezte a szándékot, de 453- ban bekövetkezett haláláig (egyes krónikák szerint megmérgezéséig) nem próbálkoztak a magyarok pusztításával. A halálával összeomló hun birodalmat, egyre gyakrabban rabló csapatok támadták meg, és a hatalmi vákuumot kihasználva, kifosztották a központjait. A hajdani birodalom határainak biztosítására széttelepült magyar törzsek a többszáz éves csatározások hatására belátták, hogy a hajdani birodalom már nem létezik, és 894-896 táján utódaik visszatértek a hajdani őshazába, a Kárpát-medencébe, amit sokan honfoglalásnak gondolnak. Ezzel, véget ért a magyarság további fosztogatása. Ez olyan szinten feldühítette az akkorra legnagyobb európai hatalomként még meglévő Német-Római császárságot, hogy példátlan méretű (100 000 fős) hadsereget küldött a magyarok elpusztítására. Árpád, a magyarok akkori fejedelme, megsemmisítő vereséget mért az agresszorokra. Igaz, a csatában (907) ő maga is halálos sebet kapott, de a magyarságot akkor sem sikerült kiirtani, sőt, a magyarok elkezdték visszaszerezni az elrabolt avar kincseket. Ezt sokan kalandozásokként rabló-hadjáratokként jellemzik, holott, mindig ismert helyre irányulva, ismert értékek visszaszerzésére indultak, és kivétel nélkül sikeresek voltak. Ezt a sikersorozatot törte meg, a szent korona visszaszerzésére irányuló augsburgi hadjárat, vagy Lecht mezei csata, ahol a magyar vezéreket, Bulcsút és Lehelt, Konrád német császár tőrbe csalta, és miután szabad elvonulás ígéretére a magyar sereg felét a vezérek lefegyverezték, azt helyben lemészárolták, vezéreinket pedig kivégezték. A magyar sereg hátrahagyott harcképes része a hír hallatán, méltó, de valóban kegyetlen bosszut ált, így a magyarság erejét akkor sem tudták megtörni. Ezért folyamodtak újabb fondorlathoz, a zsidó-kereszténység magyarokra való ráerőszakolásával. Ez akkor, a magyar intelligencia, és kultúra, magyarok által, nemzeti megosztottság segítségével történő lefejezését jelentette. A magyarság ezt is túlélte. Túlélte idegen királyok pusztítását, Mátyás meggyilkolását, a monarchiát, Trianont,a Don kanyart a kommunizmust, az 56-os bosszúhadjáratot, és máig létezik.

  Hiába minden törekvés az elpusztítására, mert Isteni parancsot, feladatot teljesít, és amíg él a földön magyar, addig soha nem lehet teljes a szabadkőműves világuralom.

Béla László