A baranyai búza balszerencséje.
Minden magyar, fájó szívvel hallgatta, sőt már láthatta is, a technika jóvoltából, miként semmisült meg Baranyában, sok száz ember kenyere.
Mivel évtizedek alatt sem történtek ilyen sötét dolgok, elgondolkodtató, hogy most hogyan történhetnek. Nem tudni, kit ért kár, pedig jó lenne. Azt sem tudni, kinek származhat ebből előnye, de bárhogy is van, ez egy nemzeti tragédia, a gonoszság győzelme a munka felett. Nemzeti tragédia, mert a Magyar Föld termése, Isten, Magyarországnak szánt ajándéka semmisült meg, a galádul, felelőtlenül elszabadított tűzben..
„ Ki mint él, úgy ítél” - mondja a magyar közmondás.
Ilyen felelőtlenség, vagy gaztett, a magyar gondolkodásban elképzelhetetlen.
Elbeszélésekből tudom, még a édesapám gyermekkorából, hogy volt idő, amikor éltek a gyanúval, hogy ilyen megtörténhet. Ez a Rákosi korában, a padláslesöprések idején történt. Rákosinak és bandájának eszébe jutott, hogy ilyet is meg lehet tenni. A kommunista közigazgatás, hozott is intézkedéseket ennek megelőzésére. Annak idején, a kézi aratás után, a gabona, napokig „aludt” még kint a tarlón, keresztekbe rakva. Belül a kalász, kívül a szalma, ahogy kell.
Kötelező előírás volt a keresztek és a tarló között tűzvédelmi sávokat szántani, nehogy tűz érhesse el a termést. Ez két szomszédos barázdából állt, amit kettes ekével szántottak, nyolcas alakban körülvéve minden keresztet. Ennek meglétét szigorúan ellenőrizték. Noha, a hatalmasok, saját galád fosztogatásuk bosszújaként, feltételezték a magyar gazdákról, hogy az állami elrekvirálás helyett, talán megsemmisítik a termést, mégsem történt soha ilyesmi. Ha szándékuk, lett volna, de szívük nem volt hozzá.
Szerintem ma sincs. Utána kell nézni alaposan, kinek az „áldásos” tevékenysége vezetett ehhez az esethez. Elvenni a kedvét a haza pusztításától.
Olyan lehet ez is, mint a gmo-s vetőmag. Aki azt behozta, és elterjesztette, feltehetően tudta mit csinál. Érdekes lenne megtudni, magyar, vagy idegen használatban lévő földeken vetettek e ilyet. Remélem, a magyargyűlölet, odáig már nem tud eljutni, hogy efféle szándékos cselvetésektől kelljen tartani.
Béla László