is vád, mint fegyver.
A hamis vád, mint fegyver.
Amikor az emberiség megkezdte életét és fejlődését a földön, valami nagy tudás, szerintem maga a Teremtő, megfogalmazta az emberekkel szemben, az egóval szemben, a hatalomvággyal szemben, azokat a követelményeket, melyeknek megtartása mellett, nem lenne ember, aki embertársával össze nem férhetne.
Ime:
I. Én vagyok a te Urad Istened, ne legyenek tenéked
idegen isteneid én előttem.
II. Ne csinálj magadnak faragott képet és ne imádd azt.
III. A te Uradnak Istenednek nevet hiába fel ne vedd, mert nem hagyja az Ur büntetes nélkül azt, aki az Ő nevet hiába
felveszi.
IV. Megemlekezzél a nyugalom napjáról, hogy azt meg
szenteljed.
V. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj a földön.
VI. Ne ölj.
VII. Ne paraználkodjál.
VIII. Ne lopj.
IX. Ne mondj a te felebarátod ellen, hamis tanúbizonyságot. .
X. Ne kivánd azt, ami a te felebarátodé. (II. Mózes 20:1-17.)
Ezek Isten parancsolatai akár ő maga véste kőbe őket, akár emberek vetették papírra, igazak és béketeremtők. Vannak vitáim emberekkel, melyekben irigységgel vádolnak meg.
Méltatlannak, és megalapozatlannak érzem ezeket a vádakat, és reménytelennek, azokat az embereket, akik ilyen vádakat emelnek Isten parancsolatai ellenére.
Egy ilyen vitát, inkább beszélgetést zártunk le azzal, hogy belőlem az irigység beszél. Nem érzem úgy.
Az eső, a világ minden emberének esik, egyenlő mértékben. Isten ajándéka, az emberi élet fenntartásához. Az ér, a patak, a folyó, vagy a folyam, az embereké, és Isten, nem nyújtja be a számlát a vízért, csak parancsolatai formájában, hogy azokkal békességet teremtsen és tartson az emberek között.
Ezzel szemben, egy megnevezhetetlen hatalom, arra készteti ez embereket, hogy földjeiket, tanyáikat elhagyva, városokba költözzenek. Itt kényelmesebb az élet, de koncentrálódik a szennyezés, ezért nem lehet kutat fúrni minden háznál és ezért több a városokban a bűn.Nem lehet Isten ajándékához a vízhez, és a lelki tisztasághoz emberi alapjogként hozzáférni, mert elszennyeztük, mi emberek.
Hamar kitaláltuk, hogy tisztán megőrzünk területeket, és az onnan nyert tiszta vizet, vezetéken juttatjuk el mindenkinek. Ezt városi vízműnek hívják. Az adott közösség tartja fenn, és elosztja a költségeit, a vizet használó városlakók között. Ebből néhány embernek munkája van, akit ezért a munkáért, a fogyasztók zokszó nélkül el is tartanak. A víz szivattyuzásával, a hálózat fenntartásával, a szükséges energia biztosításával keletkező költség, visszaosztva, az elfogyasztott víz mennyiségével, 1 köbméterre, mondjuk, tíz forint. Ezt fizetik a felhasználók. Aztán jön egy ember, akinek nincs szándéka dolgozni. Megveszi a vízművet, egy, vagy egymilliárd forintért.
Hogy mennyiért, az üzleti titok, nem tartozik a városlakókra, és valójában egészen mindegy. Aki a vízművet megveszi, hamis pénzzel teszi. A nemzetközi pénzhamisítóktól, valamilyen úton annyi pénzt szerzett, ami „feljogosítja” arra hogy megvegyen bármit. A hamis pénz, csak az után lesz érték, miután valami dolgozó ember, a munkáját, vagy annak eredményét adja érte.
Azután emberünket elkapja az egoizmus, és mivel volt hamis pénze, (vagy protekciója) mint privát szolgáltató, kijelenti, hogy a vízért, amit ő tíz forintért állít elő, és juttat el a fogyasztókhoz, a fogyasztó 50, 100, 200, 500 Ft-ot fizessen.
Amikor erre a tényre világítok rá, van olyan ember, aki ezért irigynek nevez, és ez egy hamis vád.
Sem én sem más, aki szót emel az ilyen dolgok ellen, nem vagyunk irigyek.
Pusztán nem értjük, honnan veszi az erkölcsi alapot az, aki ilyet tesz, hogy sok ezer embertől várja el, hogy munkája eredményéből, sokkal többet engedjen át neki, mint amilyen értéket kap. Az így beszedett pénzzel a kapitalista, ugyanúgy kimegy a piacra, és vásárol, mint bárki, holott, semmilyen érték teremtő tevékenység nincsen mögötte. Valójában akkor lopja el az emberek munkáját, amikor a munkával keresett értékes pénzt, munka nélkül megszerzi, és újabb értékeket vásárol érte.
Nem irigylem, csak nem értem, és nagyon sokan nem értjük, mitől lennénk irigyek, ha elutasítjuk az ilyen emberi magatartást. Nem értjük, hogyan képzeli magáról bárki, hogy jogosult eladni valamit, ami nem az övé. A kétmankós magyarázat, hogy a választók felhatalmazták a vezetésre. Ez igaz. De az ország élhetőségének, iparának, mezőgazdaságának és kereskedelmének ilyen szándékos lepusztítására, soha egyetlen választó sem adott felhatalmazást. Van e olyan párt, vagy bűnszövetkezet, aki a választásokon azzal kampányolt, "mi tudjuk a legsötétebb nyomort hozni erre a népre, mi bezárjuk a gyárakat, kirúgjuk az embereket, hajléktalanokkal rakjuk tele az országot, és kitiltjuk őket a közterületekről, hogy a vagyonukat elprivatizálóknak, ne kelljen látni tetteik következményét." Ilyen programra soha sem szavazott a magyarok egyetlen százaléka sem. Márpedig ha nem, akkor nem volt semmiféle felhatalmazás. Aki felhatalmazás nélkül adja el az Andrási út faburkolatát, az Eifel tornyot, vagy bármit, ami a másé, az bűnöző. Annak minden civilizált országban börtönben a helye. A vásárlások pedig semmisek. ahogyan nem vihette el a "jóhiszemű" vevő az Andrási utat, vagy az Eifel tornyot, ugyanúgy nem birtokolhatja a vevő az Ikaruszt, a Cepel Autót, a Ganzt, vagy bármi mást, hiszen nem a tulajdonossal állapodott meg. Ahogyan a polgári életben vannak csalók és kalandorok, a politikában még inkább. A jog, mégsem a kalandorokat védi, hanem a tulajdont. nekünk olyan kormányt kell állítanunk az ország élére, aki látja, és hajlandó látni az igaz utat, bebörtönözi a kalandorokat, és visszaszerzi az ellopott nemzeti vagyont. A Fidesz, éppen ezt ígérte. mégsem látni a teljesítést, tehát ismét illegitim kormánya van az országnak. Elvárható, hogy nem polgári engedetlenség, vagy valamiféle egyéb népi nyomás hatására, de szégyenében vonuljon vissza. Természetesen, nem kötelező. Lehet tovább rajoskodni, diplomásokkal közmunkában zaboz hegyeztetni, meg sok mindent lehet. Lehet, de jó, ha mindenki tudja, hogy a gyors és megállíthatatlan változások korának kezdetén vagyunk, amelynek végén, rövidesen, mindenki olyan választ kap a viselkedésére, amilyet érdemel. Jó tudni, hogy Magyarország, a magyar nemzet, Isten kivételes oltalma alatt áll. A hun birodalmat, Attila megmérgezésével be lehetett dönteni, de az óta is él a magyarság. Amikor az új vallás bekebelezte a magyarokat, nagyon meggyengültünk, Isten segítségével, a tatárjárást is túléltük, de az a birodalom, rég a történelem szemétládájába került. Hasonlóan a a Német-Római császársághoz, az Oszmán birodalomhoz, a Habsburg monarchiához, a harmadik birodalomhoz, vagy a szovjet Unióhoz. Most a pénzbirodalom, ezen belül az EU. van soron. Aki a magyarságra tört a történelem folyamán, mind rajta vesztett. Ha ezt a sort valaki nem látja, az vagy sötét, vagy vak. Nincs egyéb dolgunk, mint túlélni, min eddig mindig, és Isten megtöri ellenségeinket. Fontos, hogy sem harag, sem bosszúvágy ne legyen bennünk, mert azzal, ellenségeinket erősítjük.
Béla László
