Még mindig a vörös iszap?
Nem véletlen!
Régi magyar mondás szerint: Büdös a sz’végtermék, ha piszkálják.
És piszkálják egyfolytában. Nem akarnak felelőst találni. Talán túl magasan van, vagy volt, de mégsem volt eléggé.
Ipari balesetről, természeti katasztrófáról hablatyolnak. Minden új információ napfényre kerülése után, van valami savanyú magyarázat, nehogy kiderüljön az igazság. Nehogy meg kelljen nevezni a valódi felelőst. „Véletlen volt”
Persze! De már azt is tudjuk, hogy a gátszakadást, robbantás előzte meg.
Nem robbanás, robbantás! Nem volt ugyanis a vörös iszap alatt robbanóanyag, vagy lőszerraktár, ami véletlenül felrobbanhatott volna, ezért teljesen bizonyos, hogy ha valami robbant, akkor valaki robbanóanyagot helyezett oda, azt beélesítette és felrobbantotta. Ez szándékos emberi cselekvéssor. Meg lehet találni a végrehajtóját, és az, az ember, tudja, ki adott utasítást rá. Ezen a szálon, vissza lehet fejteni az egész sort, ha akarják.
Ahogyan a norvégiai terrortámadásnak sem az a felelőse, aki elkövette, és sokak szerint egyedül el sem követhette, itt sem másról lehet szó, mint a hatalom fedezetében elkövetett, mocskos, tömeggyilkos terrortámadásról, ami ellen nem lép fel a terrorelhárítás, mert a gazdáit kellene elkapni.
Aki figyelt kicsit, megtudhatja, valós lehet e, az a folyamatábra, ami az eseményekből felrajzolható.
Az egész ott kezdődhetett, hogy valami „jó ember” elhatározta, hogy a vörös iszapot fel lehet használni, a „hőbörgő” magyarok pusztítására, a gyilkos problémák szőnyeg alá söprésére. A döntést követte a végrehajtás.
Kezdődött azzal, hogy magasítottak egyet a gáton, és csurig töltötték a tározót.
(remélve, hogy ettől a gát megadja magát)
A gát kitartott. Akkor földgépeket vezényeltek oda, és megtúrtatták a gát tövét.
(hátha ez megoldja a tervüket, mert a gát belecsúszik a gödörbe)
Nem történt semmi. egy két repedés, még nem jelentett semmilyen bosszút, sem bombahírt, amiről hónapokig beszélni lehet. Ekkor telt be a pohár. A bosszúállók eldöntötték Kolontár és a környék sorsát. Robbantottak.
Aki elvégezte az elemi iskola nyolcadik osztályát, az már tudja, hogy a folyadékban (és zagyban) a nyomás, minden irányban egyenlően, és gyengítetlenül terjed. Ebből az is következik, hogy a folyadékban történő robbantás, az „edény” valamennyi falára, szinte azonos időpillanatban, a korábbi nyomás négyzetével egyenlő nyomásemelkedést is kiválthat. Kiváltott.
A gát megadta magát, elindult a vörös bosszú, 10 embert, leginkább öregeket és gyerekeket megölve, 150-et megsebesítve, és még többet földönfutóvá téve.
Nem az a felelős, aki a kanócot meggyújtotta, vagy a gombot megnyomta.
Az a felelős, akinek az agyából, ilyen aljas terv kipattanhat. Ahogy az eseményekből összeáll a lehetséges terv. A végrehajtók láncolatán vissza lehet menni az „agytrösztig”. Azt kell nyakig bemártani a vörös iszapba. Ha külföldre vezetnek a szálak… Nem csak Bil Ladent lehet levadászni. Egyetlen elvetemült gyilkos sem érdemel együttérzést, legfeljebb a jó oldal nem csinál reklámot egy sötét gyilkosságból. Remélhetőleg meg sem teszi, nem süllyed odáig, de valami módon, meg kell már állítani a büntetlen gyilkolást. Nem csak Irakban, Afganisztánban, a Földközi tengeren, de Palesztinában és Magyarországon is.
Béla László
