Hogy kell feltenni, egy kérdést?
A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra, a várt választ kapjuk.
Mivel a frakció beidegződés úgy működik, hogy ha a kormány tesz fel kérdést, vagy a feltett kérdés elfogadása árthat a magyarságnak, arra a kétharmad igennel szavaz.
Hogy kell akkor feltenni az „új sanyargatásról” szóló szerződés aláírásának, elfogadásának, vagy elutasításának kérdését? Az a szándéktól függ.
Ha a vezetésünknek remeg a hátsója, és nem meri védelmezni a magyarokat, akkor így:
Elfogadja e, az országgyűlés, hogy aláírjuk az újabb kifosztásunkról szóló EU. által kitalált sarc-szerzősést, odaadjuk e a gyermekeink kenyerét az IMF.-nek most, vagy esetleg csak holnap?
A beidegződés szerint a válasz igen lesz. A kormány hátradőlhet, semmilyen veszély nem fenyegeti. Ha mégis, arra ott a rendőrhad, a „terror elhárítók” és végső esetre az Eurogendfor. (európa népellenes agresszor hadereje)
Ha a kormány nem fél, átlátta és megunta a fosztogatást, magyar szívvel él, és magyar fejjel gondolkodik, akkor így:
Elfogadja e, az országgyűlés, hogy elutasítsuk, az EU. újabb korlátozó, függetlenségünket megszüntető szerződését. Ne adjuk a maradék pénzünket az IMF.-nek, hanem adjunk a gyermekeinknek enni, fűtsük az iskolákat, és orvosi rendelőket, állítsuk vissza saját önellátásunkat?
A beidegződés szerint a válasz igen lesz. A kormány hátradőlhet, semmilyen veszély nem fenyegeti. Ha mégis, arra ott a Magyar Gárda, az Új Magyar Gárda, a Rongyos Gárda, a Véderő, később a terrorelhárítók, és a rendőrség is. Igaz, ettől kezdve a magyar vezetők, nem utazgatnak külföldre, mint a lengyelek, nem közlekednek ellenőrizetlen autóval, mint Haider, nem közelítheti meg őket lőtávolon belül ismeretlen ember, mert azonnal ólommérgezést kap. Viszont, a magyar vezetők, így is biztonságban lesznek.
Sajnos, ma ilyen a világ. Az agresszorok ilyenné tették. Így lehet benne élni, ha valaki nem akar hősi halott lenni. Szomorú!
Néhány év után, amikor már elfelejtették a cionista globalizátorok, hogy valaha a magyarokat is lehetett fosztogatni, normalizálódik a helyzet, és éppúgy, mint a „szovjet gyarmati sorban” hajnal háromkor is sétálhat egy magányos hölgy az utcán, a miniszterelnök garázsát nem kell őrizni, és nem kell előkóstoló az ebédjéhez. Megszabadultunk a gonoszságtól, és végre békében, boldogan,és gazdagon élhetünk, felesleges felhalmozás nélkül. Gazdag ez a kis ország, intelligens a nép, és képes magát megvédeni, ha akarja.
Béla László