Magyar vándor.
A közelmúlt legnagyobb közönségsikereként reklámozott film.
Bizonyára valóban sokan látták. Nem tudom milyen érzéssel álltak fel a moziban, mert a cím, alapból egy átverés. Ügyesnek ügyes, de annál sötétebb szándékot mutat. A magyar vándor, az a tornagyakorlat, amit világszerte elismertek a szertorna egyik csúcsteljesítményének. Nevét is összeállítójáról, és első bemutatójáról, Magyar Zoltánról kapta. Ő, az egész világ előtt öregbítette a magyarság jó hírét. Aki erre a címre jegyet vett a moziba, leginkább valami felemelő, történelmi dokumentumfilmre számított, a cím, és a kivágott reklámképek alapján. Hamar rájött, hogy csúnyán becsapták.
Ez a film, a harmincezer éves, Kárpát-medencei, magyar eredetű, ásatási leletek tükrében, erősen megkérdőjelezhető magyar honfoglalásnak, a tiszteletlen ripacs paródiája.
Kár, hogy az alkotók, nem kapták meg méltó elismerésüket. Szálasi, valószínűleg koncentrációs táborba küldené, Horthy felakasztatná, Hunyadi Mátyás kerékbe törné, István király, máglyára tetetné őket. Noha, az említett történelmi személyek mindegyikével kapcsolatban vannak negatív megfogalmazások, számunkra mindenképpen van egy pozitív azonosság közöttük, magyarok voltak. Mint ilyenek, nem tűrték a nemzetgyalázásnak semmilyen formáját. Ha ma, lenne Magyar kormány, a szó valódi értelmében, a szólásszabadság okán, talán be nem börtönözné, de hogy a tótok módjára, megfosztaná magyar állampolgárságuktól, és kitoloncolná őket, az valószínű.
Ami jár, az jár.
Amilyen sötétagyú elődöket vizionáltak, keressék meg azok utódait, és éljenek azokkal egy országban. Mi, nem ezeknek az utódai vagyunk. A mi őseink, a gombot, a kanalat, a fehérneműt, a nadrágot, a kengyelt és hasonlókat hoztak Európának, és nem ezer környékén, de sokkal korábban. Ezek a filmesek, történelmi ismeretek híján, valószínűleg eltévesztették a házszámot, az országot, a kontinenst, és a fajtát.
A ruhák és a történet egyezik a kitalált magyar történelemmel, de a valóstól,
nagyjából, olyan távolságra van, mint a szereplők által ábrázolt szellemi képességek, a ténylegestől. A többi stimmel.
Mi, a többi?
A mi szégyenünkre, a közönségsiker. Az, hogy őseinkre hazudott komikus együgyűségen, jóindulatúan elmosolyodunk, a megfelelő válasz helyett, ez bizony szégyen.
Béla László