Az IMF. csoda!
Amennyire kivehető, a kiszivárgott, és kihirdetett információk átláthatatlan szövevényéből, az IMF, nem hazudtolja meg önmagát.
Amit a Viktor elé toltak a „nagyok”, amit Ő nem volt hajlandó olvasatlanul aláírni, az közröhely, de inkább közfelháborodás tárgya. Nagyjából olyan, mint a masztrichti szerződés, amit a szoc-lib kormány, a maga stréberségével, elsőnek, olvasatlanul írt alá.
Ami kivehető, azt várják tőlünk, hogy Magyarország adjon az IMF.-nek, mondjuk ezer Ft.-ot, részletletagadásra, támogatás, tagdíj, vagy a jó Isten tudja, milyen címen. Ha ezt az összeget odaadnánk, és mellette hajlandók lennénk, a lakosság további egyharmadának éhen veszejtésére, önállóságunk teljes feladására, akkor ők, mármint a bankok, hajlandók lennének a mi. befizetett ezer Ft.-unkból, akár nyolcszázat is visszaadni, természetesen uzsorakamatra.
Ez valóban nagy találmány. Így lehetne, munka nélkül jó, munkával fedezett pénzhez jutni.
Az IMF. nagyon találékony, de tegyük fel, hogy mi sem vagyunk kevésbé találékonyak.
Nekünk is lehet, egy hasonlóan „korrekt” javaslatunk.
Ami pénzt eddig, ettől a bagázstól kaptunk, annak a másfélszeresét már visszafizettük. A gazdaság természetes működésében, ez a bankok számára hatalmas üzlet. (volt)
Ha a kormány azt mondja, most felejtsék el, legalább tíz évre a követelésüket, semmit nem adunk fel az önállóságunkból, és a lakosság gazdasági kivégzése helyett, a belső fejlesztésekre fordítjuk, az eddig adóság szolgálatra fordított forrásokat, az felemeli az ország gazdaságát. Vége lehet a megszorításoknak, amit a bankok világszerte erőszakolnak. A bankok szempontjából, ez, az uzsorahitel természetes kockázata. A „maszek” uzsorásokat ma Magyarországon börtönbe zárják. Ha a bankoknak várniuk kell a „pénzükre”, amit uzsoraként rólunk akarnak lehúzni, ez még mindig egy szelíd megoldás.
Az országra, a hitelminősítők kockázati besorolása, ezt a helyzetet már konkrét valóságként kezeli, hiszen azt állítja, hogy aki Magyarországra pénzt hoz, az bizonyosan elveszíti. Noha ez így, nem is igaz, már így kezelnek bennünket.
Ha ez tény, márpedig az, akkor mitől kellene olyan szégyenlősnek lennünk, hogy vállaljuk az éhhalált, és a rabszolgaságot csak azért, hogy a hazugságról bebizonyítsuk, hogy hazugság.
Nem kell!
Ha hazudnak, velünk kapcsolatban, nem kell ezt, az életünk árán bebizonyítani.
Higgyük el, de legalább is tegyünk úgy, mint aki elhitte a hazugságot, és viselkedjünk ennek megfelelően.
Ha ezért kizárnak az Unióból, az, az ő döntésük.
Van élet az Unión kívül is, ezt már Orbán Viktor is kimondta, és ebben teljesen igaza van. Az önálló, és független Magyarország, be tudja szerezni a szükségleteit, és el tudja helyezni a többleteit, a rablóbankok által ellenőrzött nyugati piacokon kívül is. Ezzel együtt, ott még szeretettel is fogadnak bennünket, és nem, szemita gyűlölködéssel.
Béla László
