Ha van a Viktornak bátorsága, és Magyarország védelmében eltökélt szándéka,
könnyedén, kettévághatja a gordiuszi csomót . Ha nem akar saját hazájának ártani, (miért is akarna?) de szószegő sem akar lenni az EU-s „nagyemberek” szemében, választhatja a harmadik utat.
Az EU. arcátlanul, és gátlástalanul beavatkozva a magyar bel és pénzügyekbe, megpróbálja ellehetetleníteni Magyarország felemelkedését. Lehetetlenné kívánja tenni, gazdasági önállóságát és stabilitását. Véres kardot rántva védelmezi a 62 és a halál között lévő, posztkomonista vazallus bírók hatalmi státuszát.
Nem kell!
Viktor, ki tudja milyen nyomás alatt, megígérte, hogy visszavonja az MNB.
és a PSzÁF. ősszevonásáról szóló, a parlament által már megszavazott törvényt.
Ezzel, feladja annak a lehetőségét, hogy bármi módon akadályozni tudja Magyarország spekulációs fosztogatását.
Tegye!
Vonja vissza, ha már megígérte. Azt nem ígérte meg, hogy más törvényt nem von vissza. Szószegés vádja nélkül, visszavonhatja, amit még első regnálása alatt hozott, a jegybank „függetlenségéről” szóló törvényt. A Magyar Nemzeti Bank, soha nem volt, és nem is lesz idegen tulajdon. Azt, hogy magyar érdekek szerint működjön, kizárólag ez a törvény akadályozza. Ha törli ezt a törvényt, akkor a Magyar Állam, mint tulajdonos, akadálytalanul kiszórhatja a globáltőke beépített embereit, és ő, mint a Magyar Állam, jelenleg legfelsőbb szintű képviselője, kedve szerint nevezhet ki, megfelelő, magyar érzelmű közgazdászokat a bank megfelelő irányítására.
Az EU. mivel a tulajdon védelme első számú alapelve, saját elvei ellen nem tehet semmit. Kénytelen tudomásul venni a helyzetet, mi pedig élvezhetjük a stabil magyar forintot, elkerüljük az idegen, lopott pénz spekulációját, és Viktor, még a szavát sem szegte.
Nem?
Persze, nem fog tapsolni ezen az Unió, hiszen Magyarország, ettől, kiválik a kifosztható „fejletlen” országok táborából. Ezt a lépésünket, valószínűleg kizárással honorálja, hogy példát statuáljon az ellenszegülők megbüntetésére.
Sebaj!
Van élet az Unión és a NÁTO-n kívül is. Amerikától, és a pénzrablóktól függetlenül is.
Sőt!
Akár magyar kezdeményezésre, felvetődik, egy Keleteurópai Föderació létrehozásának lehetősége is. Ez egy egyszerű vám, kereskedelmi, és területvédelmi föderáció lehet, minden tagállam valódi szuverenitásával, közös kormányzás nélkül. Minden tagállam saját pénzével, iparával, mezőgazdaságával, természeti kincseivel szabadon gazdálkodik. A tagok közötti, esetleges ellentéteket békésen rendezi, fegyveres konfliktusba egymással nem keveredik. (Meg nem támadási megállapodás). Mindenki a saját hagyományai szerint törvénykezik, gazdálkodik, de a föderáción belül szabadon, vámmentesen kereskedik. Nem is kell sok feltétel, a tagországok nyugodt, békés, és biztonságos fejlődéséhez, életéhez. Elég feltételül szabni, hogy a föderáción belül, nem működhet tőzsde, kartell, és monopólium. Tilos a föderáción kívülre tőkét exportálni, vagy kívülről tőkét importálni. A föderáción belüli állami bankok, egységes, alacsony kamat mellett hitelezhetnek egymásnak, vagy polgáraiknak. Magánbank nem működhet. Ezeknek az alapértékeknek a megtartását, minden tagállam saját közigazgatása ellenőrzi.
A föderációnak egyetlen központi szerve, a föderatív parlament, ami szükség esetén ülésezik, és annyi tagú, ahány állam alkotja a szövetséget. Minden államnak egy, azonos értékű szavazata van, amivel az adott ország delegáltja élhet. Ez a testület dönt a felvételről, vagy kizárásról, 75% többséggel.
Ez a föderáció egyetlen kényszerítő eszköze. Amelyik állam nem fogadja el az alapértékeket, azt nem veszik fel, aki nem tartja meg, azt kizárják. Rengeteg részlet vár kidolgozásra a létrehozásnál, de ezzel elejét vehetjük az igazságtalan jognak, a kifosztásnak, és annak a felhalmozódásnak, ami ma Amerikát, és a fél világot rabságban tartja, vagy akarja kényszeríteni.
A cionistáknak ez egy rémálom, Ha létrejön, minden bizonnyal kivándorolnak a tagországokból, ami nem olyan nagy vesztesség. Ennek a „vesztességnek” sz ellentételeként, visszahozhatjuk az életünkbe az egészséges de nem gyilkos versenyt, amiről a globalisták folyton handabandáznak, de minden eszközzel akadályozzák.
Lehet ez egy lázálom, egy fényévnyi távolságra lévő valóság, de a jövő hónap, vagy a jövő év eseménye is.
Mennyi lehet a valószínűsége a megvalósulásnak?
Nem tudni.
Azok az államok, akiket már a globalista fosztogatás lehengerelt, vagy egyéb módon megismerték az elnyomás borzalmait, valószínűleg azonnal élnének a belépés lehetőségével, a közös erő könnyebbségével. Albánia, Bosznia, Bulgária, Cseh-ország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Macedonia, Magyarország, Moldva, Olaszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna, feltehetően, alapító tagként jelentkezne.
Ez kezdetben is 18 tagjelölt. Beloruszia, Dánia, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Svédország, talán megvárná, mivé alakul ez a föderáció, és az után döntené el, akar e ehhez, a semleges zónához tartozni.
Az sem zárható ki, hogy ettől a vonaltól nyugatra fekvő, de az EU.-ban csalódott országok is csatlakoznának. Kialakulna, egy gazdaságilag stabil, katonailag erős, emberileg szabad Európai Föderáció. Nem olyan, aki hatalmi szóval vezényelne, nem olyan, aki a gyengéket kifosztja, nem olyan, aki az erkölcsöt lezülleszti, és nem olyan, aki mindig mást mond, mint amit tesz.
Jó ellenpólusa lehet, az angolszász-cionista törekvéseknek, bármilyen ellenséges szándék, vagy magatartás nélkül is. A perzsák, arabok, oroszok és Ázsia is jobb szemmel nézne rá, mint a jelenlegi EU.-ra.
Egyszóval, a perspektívák megvannak, csak a szándéknak kell megérni a megvalósuláshoz.
Béla László
