Nem csak gondolatok, hanem immár cselekedetek.
Vesztét érzi, a még meg sem született világkormány. Félnek, nem is félnek, egyenesen rettegnek a közvélemény tájékoztatásától. Tudják, hogy hatalmuk megszűnik. Az univerzum túlfordult a hazugságok lehetséges uralmának idején.
Ezek nem politikai, hanem csillagászati változások, melyekre sem milliárd dollárokkal, sem rendőri, vagy katonai agresszióval nem képesek hatni.
Érzik! Látják összeomlásuk rémképét. Talán látják, amikor a bankároknak, és egyéb fosztogatóknak, termelő munkát kell végezniük, hogy kenyeret ehessenek.
Ez a jövő!
Az emberiség megvilágosodása mögött, az internetet vélik felfedezni.
Rossz válasz! Nem az internet a felelős a változásokért. Ezeket a változásokat, a tudatosság növekedése, az érdeklődés szélesedése, és a jövő, gyermekeink életlehetősége iránt növekvő felelősségérzet generálja. Az emberek, a nemzetek, és országok, tömegesen döbbennek rá, hogy nem elég a saját pillanatnyi létüket fenntartani, de biztos, megkérdőjelezhetetlen tudással kell rendelkezniük arról, hogy most nevelődő gyermekeiknek, biztos jövője, emberhez méltó élete, és megkérdőjelezhetetlen emberi méltósága lesz.
Ezt a biztos tudást, a hazugságokra, tolvajlásokra épülő pénzvilág, ma nem képes nyújtani, a világot működésben tartó, krisztusi korú társadalmi rétegnek.
Ellenkezőleg! Ez a rend, minden embert arról igyekszik meggyőzni, hogy erőtlen, kiszolgáltatott, cselekvésképtelen, mert ebben a világban csak az ő pénzük, és ezen keresztül ők rendelkeznek cselekvőképességgel. Lehet, hogy ez ma igaznak tűnik, de egyre inkább látni, hogy perspektivikusan, súlyos tévedés.
Korlátozott materialista világfelfogásukkal azt hiszik, hogy a világot az anyag uralhatja. Ebben beszűkült tudatukig nem tud eljutni, hogy az anyagot a szellem hozza létre, és tartja fenn.
Talán épp ezért gondolják, hogy az internet az első számú közellenség. Nem az! A médiák elterjedésével, általuk történt kisajátításával, gyakorlatilag monopóliumot szereztek, a széleskörű tájékoztatásában. Ezt a monopolhelyzetet féltik az internettől. Hasztalan, mert nem ebben gyökereznek a változások.
Az emberek, a médiahazudozások évtizedei alatt megfigyelték, a médiahazugságok által felrajzolt vonal, és a hazudozók cselekedetei által látható vonal közötti hihetetlenül nagy szakadékot. Mára megtanultak, olvasni, a hazugságok sorai, mondatai között, és mögött. Nem kell feltétlenül internet ahhoz, hogy tájékozódjanak.
Elég, ha kilopják alóluk pl. a MALÉV-et, és utcára teszik, hogy felemésszék az esetleges kis tartalékaikat, és nélkülözésre, kiszolgáltatottságra kárhoztassák a családjaikat. Ehhez nem kell internet. Ennek felismeréséhez elegendő a kitisztulóban lévő öntudat, az elnyomott emberi méltóság, a jövő iránt érzett felelősség, hogy minden érintett, teljes erejéből és akaratából, elsöpörni kívánja ezt a „rendet”. Ez a szándék, ha elég nagy számban megjelenik, megvalósítja önmagát. Ez az akarat ma, exponenciális összefüggésben nő.
Ugyanezt elmondhatjuk tegnapi példákkal is, ha a Csepel-Műveket, az ózdi, vagy diósgyőri acélművet, a textilipart, kőolaj, és növényolajipart, az élelmiszer vagy gyógyszeripart, vagy a mezőgazdaságot említjük. Bármit, amit ezek tönkretettek, a cselekvőképességünk felszámolása érdekében. Lassan, mindenki személyesen érintett lesz, és ez hatalmas összetartó erő. Sokkal nagyobb, mint az internetről beszerezhető bármilyen információ.
A leköszönő hatalom, tévesen, az internetnek betudott szemléletváltás miatt, a szerzői jogokra való hamis hivatkozással, korlátlan cenzúrát akar megvalósítani a világ internetforgalma felett. Népiesen szólva, a fű alatt, létrehozták az ACTA. szerződést, ami lehetővé teszi a mai hatalomgyakorlók számára, hogy az általuk ellenszenvessé nyilvánított tartalmakat letöröljék, vagy a szolgáltatókat erre kényszeríthessék. Mindezt, a népek háta mögött szerették volna törvényerőre emelni, de már ez sem sikerült. A Lengyel Kormány, kereken megtagadta eme szennyirat ratifikálását. Viktor nem! Ö egy engedelmes aláíró, akárcsak Gyurcsány, Bajnai, és minden elődjük. Lehet, hogy ez az oldal is áldozatul esik majd a cenzúrának, de mit sem érnek vele. Az emberek gondolkodását, az előbb tárgyalt okok miatt, megváltoztatni nem tudják. Azokét a kedves érdeklődőkét sem, akik eddig, írásaimat olvasták. Az enyémet végképp nem. Én már rég tisztán látom mi folyik, és mit terveznek.
Ez a fagyi, valószínűleg „visszanyal”. Még azokat az embereket is ellenük fordítja, aki támogatván őket, azt hitték, jó ügy mellett állnak. Ez a viselkedés, a sarokba szorított, veszett római farkas viselkedése, aki a botba is belemar, amivel sarokba szorították. Köztudott, hogy az efféle erőszak Rómából indult el. Végig vánszorgott, a világ nyugati felén, és ebben, egy rövid időre, csak a magyarság őse, a hun birodalom volt képes megállítani. Idejük lejártával azt hiszik, mindenkit legyőztek, és ma, a világ egészét szeretnék benyelni. Reménytelen vállalkozás. A leghülyébb farkas is tudja, hogy egy pofája van. Bot, amivel ütik, rengeteg. Ha egyet megfog is, a többivel, csúfosan kiverik belőle a lelket.
Béla László