Miért kellett a MALÉV-nek „meghalni”?

    Mint minden bűncselekménynél, ennél is az első kérdés, amit fel kell tenni,

Kinek állt érdekében?

Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, és a válasz, valamennyire is megalapozott legyen, először ki kell zárni azokat, akiknek nem fűződhetett érdeke, ehhez a gaztetthez.

Nem állt érdekében az alkalmazottaknak, a takarítótól a vezérigazgatóig, mert máról holnapra munkanélkülivé váltak.

Nem állt érdekében a Magyar Államnak, mert végre sok csalás után, nagy áldozatok árán, ismét állami tulajdonban volt.

Nem állt érdekében az Uniónak, mert a dologban való közreműködése, a napnál is világosabbá tette, hogy világpolgárok lobbi csoportjai határozzák meg a működését. Ez, hatalmas erkölcsi és politikai vesztesség, ami példájával olyan politikai hangulatot gerjeszthet Európában, ami a maradék bizalom teljes elvesztéséhez végkifejletben, akár, a szerveződés összeomlásához is vezethet.

De ne legyünk túl bizakodóak, egy szög, mindenképpen lehet a koporsójában.

    Láthatóan, az eddig felsorolt érintetteknek, kivétel nélkül az érdekei sérelmével történtek a dolgok, mégis megtörténtek.

Ki, vagy mi lehet, milyen érdek állhat az eset mögött, ami felülüthette, az említettek érdekeit.

Részben a konkurens légitársaságoké, akik az eset hírére, azonnal, keselyűk módjára nekiestek a MALÉV piacainak.

Részben, a globalista rendnek, akinek nagyon szúrta a szemét, a MALÉV gépek biztonságos közlekedése.

Részben, annak a magyaroktól elfajzott világpolgárnak, aki ezt, korábban, a magyarok bizalmából előkészíthette, és ezt a helyzetet, egy idegen társaságnak, adott időzítéssel, eladhatta.

   Hogy a konkurenciának miért volt érdeke, az nem szorul magyarázatra, mióta tudjuk, hogy elaljasult világunkban, minden a pénzről szól. Hiába hirdeti egy telefon társaság, hogy üzletpolitikája „csak rólad szól”, mindenki tudja, hogy ez csak egy, a szokásos reklám hazugságok közül.

     Érdekesebb, az alakulni készülő, globalista „új világrend” érdekeltsége az eseményekben. Sokak szerint köztudott, mások szerint, lassan közismertté válik, hogy az „új világrend” kitalálói, és szervezői, módszeresen arról akarják meggyőzni az emberiséget, hogy a földön az élet, nem biztonságos. Bárkit, bármikor érhet baleset, megvádolhatják terrorizmussal, minden bizonyíték nélkül letartóztathatják, megfigyelhetik, bebörtönözhetik, korlátlan ideig fogva tarthatják, ad abszurdum, elnöki hozzájárulással, a nyílt utcán kivégezhetik, mint anno J.F.Kennedyt. A Costa Concordia elsüllyesztése pl. annyira banális, hogy a kisujjamat nem merném megharapni, hogy mögötte, nem ez a meggyőzési szándék húzódik meg.

   Ehhez a meggyőzési szándékhoz készséggel járulnak hozzá a légitársaságok, mert a hanyag karbantartás költség megtakarítás, ahogy a műszaki hibás gép felszállásának engedélyezése is. Ezekből, természetesen keletkeznek légi-katasztrófák, melyeket egyes tv csatornák előszeretettel mutogatnak, a meggyőzés érdekében.

   Ebben a kérdésben, a MALÉV súlyosan kilógott a sorból. Itt a gépek állapota, az utasok, és a személyzet biztonsága, minden gazdasági és politikai érdeket felülírt. Itt nem volt típusidegen csavar a szélvédő rögzítésben, nem volt idegen üzemanyagcső a hajtóműben, nem volt fokozottan gyúlékony anyag a poggyásztérben, vagy túlnyomásra kirobbanó ajtó, repedezett sárkányszerkezet, vagy eljegesedetten megkísérelt felszállási kísérlet, és még sokáig sorolhatnám, mi nem volt, ami a többi légitársaságnál rendre katasztrófákkal végződött, és a MALÉV járatok biztonságát veszélyeztette, veszélyeztethette volna.

Szerette is a közönség a céget, mert biztosra vehette, ha MALÉV-vel felszál, baj nélkül le is száll. Az, hogy Romániában rossz navigációval az irányítók hegynek vezették a gépet, vagy másutt, egy reptéri szélnyírás földhöz csapta, soha sem a cég, vagy a személyzet hibája volt. Ez, nagyon csípte a világpolgárok szemét, valamit tenni kellett. Ezt tették.

     Milyen érdeke fűződött ehhez, annak a magyaroktól elfajzott, politikából félreállított világpolgárnak, aki közrejátszott abban, hogy egy idegen légitársaság kezdeményezésére, az EU. keresztre feszítse a MALÉV-et, hogy a megfelelő emberek az után, szokásukhoz híven átverjék „kezén lábán” a szegeket, az szintén elég nyilvánvaló. A belső ellenség, aki több mint húsz éve hazánkban a hatalmat gyakorolja, bármelyik hatalmi székbe ültetett emberének megteremtette a lehetőséget a közpénzek kezelésére. Ezek között „volt néhány”,

aki gátlástalanul elsikkasztotta. Egy részük már ül, más részüknek rezeg a nadrágja, mikor és ki tálalja ki, hol mennyit sikkasztott, kivel milyen falszerződést kötött, vagy hasonló módon lopott.

   A mi „légies” emberünk, ennél sokkal ravaszabb módot talált, amit nem lehet olyan egyszerűen leleplezni. Olyan információkkal rendelkezett, amik alkalmasak voltak ennek a helyzetnek a létrehozására, és ezeket, elcserélte egy igazgatósági tagságért, (gondolom, a vele járó tulajdonrészért) de ő, ártatlan, mint a ma született bárány. Az eljárást, (bizonyára, az ő szavazatával is megerősítve) a légitársaság indította, az EU. fojtatta, és Tel-Aviv fejezte be.

Annyira „jelentéktelen”, hogy még hírértéke sincs. Reméljük, annak sem lesz, amikor minden összefüggést feltárnak, és megkapja érte méltó büntetését.

Attól tartok, ez sem az Orbán kormány idejében lesz.

     Miért most, és miért ilyen pánik szerű sebességgel kellet megölni, a

MALÉV-et?

Ez megint, az előrelátó, mindent kiszámító aknapolitikája a világpolgárokból álló vezető testületeknek.

   Az Orbáni „szabadságharc” leverése után, erősen meggyengült a kormány pozíciója. Széles támogató rétege is rádöbbent, milyen gusztustalanul éltek vissza a bizalmával. Felvetődött a lehetősége annak, hogy a kiábrándult emberek, valamely kormányjavaslatot, - mit sem törődve a kiszavazásért rendszeresített, vagy csak kilátásba helyezett pénzbüntetéssel, - az ellenzékkel együtt szavazva, a kétharmad ellenére leszavazzák. Ez, egy veszélyes helyzet. Legrosszabb esetben is, egy bizalmi szavazást tesz szükségessé. Ha a csalódottság kitart a bizalmi szavazásig, és azon a Viktor elbukik, az egy kormányváltás. Nem valószínű, hogy a Fidesz nagyjai, meg tudnának egyezni a koncon, az pedig előrehozott választás. Ha ennek következtében, az ország élére felelős magyar kormány kerül, az sokkal előbb lép ki az Unióból, mint sem diszkriminatív Uniós döntések miatt, veszni hagyná a 66 éves nemzeti légitársaságát.

  Itt van a kutya elásva! ( de nem elég mélyre)

Adódott a lehetőség, azonnal éltek vele, mert egy Magyar Kormány, soha sem adta volna az ellenség-barátnak, az ország hírnevét öregbítő légitársaságát.

Ez az igazság!

Béla László