Hová tűnt, az alapintelligencia?

  Vannak munkahelyek, melyeknél megkövetelhető, sőt, a személyzeti vezetőnek meg kell követelni, a jelentkezőknek, munkavállalóknak, legalább az alapvető intelligenciáját. Nem lehet, egy goromba, udvariatlan embert, ügyintézőként, kapcsolattartóként alkalmazni. Ez, a személyzeti vezető felelőssége. Ha egy, már alkalmazásban álló munkatárs, vét, a leg alapvetőbb udvariassági szabályok ellen, a személyzeti vezetőnek ezt észre kell vennie, és az adott munkatársat, illemtan továbbképzésre kell küldenie. Ez, alapvető munkaköri kötelessége.

   Ha és amennyiben, ez a továbbképzés eredménytelennek bizonyul, akkor legfeljebb, további két esetben, a továbbképzést meg kell ismételni, de ez esetben már fegyelmi figyelmeztetés, illetve fegyelmi büntetés kíséretében.

Attól a munkatárstól, aki az említett szankciók ellenére sem képes elsajátítani, vagy megtartani, az emberi kapcsolatokra, kommunikációra vonatkozó alapvető szabályokat, az intézménynek, haladéktalanul meg kell válnia, mert a dolgozó bebizonyította, hogy a munkaköre betöltésére, minden segítség ellenére is, alapvetően alkalmatlan. Ennek a végrehajtása is a személyzeti vezető hatásköre, és munkaköri kötelessége.

Az a személyzeti vezető, aki nem vesz észre ilyen hibákat, vagy ezeket figyelmen kívül hagyja, szintén alkalmatlan, de ezt észrevenni, már az intézmény igazgatójának felelőssége. Ha egy intézményben, alkalmatlan személyzeti vezető működhet, ez már az igazgató alkalmatlanságára mutat.

Ha egy intézményt alkalmatlan vezető vezethet, az, a felügyeleti szerve vezetőjének alkalmatlansága miatt lehetséges. Ha egy nemzeti, országos intézmény vezetője alkalmatlan, az a nemzet, az ország vezetésének alkalmatlanságát jelenti.

Ha egy ország, egy nemzet vezetése alkalmatlan, az már az adott ország, az adott nemzet felelőssége. Nincs mit tenni, ez tény. Így épül fel, a több ezer éves hierarchia. Ez, az én ismereteim alapján levonható következtetés. Kérem, ha bárki úgy gondolja, hogy az okfejtésben hiba, vagy bármi logikai bukfenc van, ossza meg velem a tudását, hogy némiképp okosodhassak.

   Szerintem nem kis bölcsességet hordoz a közmondás, miszerint „fejétől büdösödik a hal”.

    Nézzük meg ezt, miképpen hatja át, mindennapi életünket, miképpen képes megmérgezni gondolkodásunkat, általános viselkedésünket.

Mindaz, amit bevezetőként leírtam, legnagyobb hatással ott működik, ahol azzal a legtöbb ember találkozhat, ahonnan magatartási mintát vehet.

 Az egyik leg frekventáltabb intézmény ebből a szempontból, az Állami Televízió. Az, hogy a kereskedelmi televíziók, megfelelnek e, a kulturális elvárásoknak, másodlagos kérdés. Ott, az államnak, csak szélsőséges, különösen erkölcsromboló tartalmak esetében kötelessége beavatkozni, szükség esetén, akár az adott csatorna betiltásával is.

  A közpénzből fenntartott televízió esetén viszont, az alapvető emberi normák elvárása, és minden körülmények közötti betartatása, megkerülhetetlen, elengedhetetlen állami feladat.

  Ebben az esetben nem történhet meg olyan gyomorforgató modortalanság a képernyőn, ami a „MA REGGEL” műsorában, ma reggel megtörtént. A műsor szerkezete szerint, aktuális napi kérdésekkel kapcsolatosan, vendégeket hívnak, hogy egy-egy kérdésben, kifejtsék véleményüket, válaszoljanak a riporterek kérdéseire. Ma reggel, az egyik vendég Morvai Krisztina volt, abból az apropóból, hogy a Jobbik, köztársasági elnökjelöltként jelölte meg, a maga részéről.

A riporterek, akiket szándékosan nem nevezek meg, feltették kérdéseiket, melyekre Krisztina válaszolt, annak rendje szerint. ennek alapján, a nézőkben, nem alakulhatott ki negatív kép sem Krisztináról, sem az Őt jelölő Jobbik eszmerendszeréről.

  Ekkor következtek, az, akár provokatívnak is nevezhető kérdések. Tetszenek tudni, azok a kérdések, amelyekben már az elvárt válasz is benne foglaltatik.

Krisztina ezekre is tudott olyan válaszokat adni, amit a riporterek, nem akartak hallani, és leginkább azt nem akarták, hogy mi, nézők hallhassuk.

Ekkor vált a riport, gyomorforgatóan modortalanná, az intelligencia, az európai kultúra, az általános emberi kapcsolatokban kötelező alapnormák, sárba tiprásává. Elhangzott egy kérdés, elkezdődött a válasz, és a Krisztinával szemben álló három „úriember”, szavalókórusként, fennhangon ordította a saját szívbéli válaszát, mint ha a kérdést, nekik tették volna fel. Ez, bőven megér egy fegyelmit. Ekkora bunkóság egy állami TV-ben, nem megengedhető.

Távolról sem állítom, hogy egy riporternek, nem lehet saját véleménye. Azt sem, hogy egy beszélgetésben, nem képviselheti teljes erővel a csatornája álláspontját. Azt viszont meggyőződésből állítom, hogy semmilyen ideológiai, politikai irányultság, soha, sehol, senkit, nem ment fel, az alapvető társalgási normák követelményei, szabályai alól. Senkit nem húzhat le az őserdei majomcsapat szintjére, ahol a leghangosabban kiabálóra figyelnek a legjobban.

   Csoda e, ha a parlamentben, a T. képviselők, beleordítoznak egymás felszólalásaiba? Csoda e, ha az iskolában a diákok belekiabálnak az órába, vagy egymás feleletébe? Semmi csoda nincsen ebben. Követik a milliók elé állított mintákat, és ez, a tűrhetetlenül szégyenletes valóság. Mindenütt, így a tv képernyőjén is van helye a vitának, eszmecserének, de semmiképpen sem ilyen alpári módon.

   A magam személyében elvárom, és szerintem sokmillió másik magyar is elvárja, hogy neveletlen embereket ne tegyenek a kirakatba. Engem, az anyanyelv megtanulásával egyszerre, két éves koromtól kezdve tanítottak arra, hogy mások mondatába beleszólni neveletlen, modortalan dolog. Én, megtanultam, noha nem végeztem média szakot, sem más hasonlót.

Azoktól, akik egy ország nyilvánossága elé kiállnak, mindenképpen elvárható, ennek az alapnormának az ismerete, és megtartása, hogy ne rombolják szereplésükkel, egy ország intelligenciáját.

Béla László