Viszonyunk az unióhoz.
Aki tárgyilagosan szemlélődik Európában, valószínűleg mindenki eljut ahhoz a következtetéshez, hogy a tagországok többségének, az unióhoz való viszonya, meglehetősen ambivalens. Ez a kettősség, nagyon egyszerű okra vezethető vissza. Az unió meghirdetett, és alakulásakor, bővítésekor untig hangoztatott előnyeit, mindenki élvezni szeretné, de az idő közbeni teljes „pálfordulást” mindenki elutasítja. Ha valami, akkor éppen ez fog az unió széthullásához, felszámolódásához vezetni. Amikor a Szovjet unió széthullott, megszűnni látszott a világ, gazdasági, politikai és katonai egyensúlya. Amikor az Európai Unió gondolata felvetődött, a belépő országok polgárai, valószínűleg úgy gondolták, szükség van egy erős, gazdaságilag stabil, politikailag egységes nemzetközi szerveződésre, az Izraeli-Amerikai gazdasági és katonai nyomás ellensúlyozására. Az Európai Unió, polgárainak gondolkodásában, ennek a szándéknak a jegyében fogant, és született.
Ma, a tapasztalatok, ezzel a kiinduló szándékkal szöges ellentétben állnak.
A globáltőke, vele, a régóta ismert szándékú „angolszász misszió”, egyre fokozódó erővel, és egyre nyíltabban akarja kiterjeszteni a befolyását, a világ egészére. Ezt, egyetlen európai ország, egyetlen nemzetállam lakossága sem nézi jó szemmel. Az országok kormányai, és lakossága között, egyre nagyobb, és mélyebb lesz a szakadék. Egyre nehezebb az államokra/népekre olyan kormányokat erőszakolni, akik a lakosság érdekeivel ellentétben, kiszolgálják a globalista, cionista pénzügyi, és gazdasági terror elvárásait. Az unió, ellensúly szerep helyett, egyre inkább, és egyre nyíltabban, ennek az erőszakos törekvésnek az Európára kinyújtott karjává vált, és válik. Erőszakosan szorítja le a lakosság életszínvonalát, elmebeteg intézkedésekkel „szabályozásokkal” okoz indokolatlan gazdasági, ellátási nehézségeket. (tyúkpszichológia=tojásdrágolás) Nyilvánvalóan támogatja a globalista katonai agressziókat, és még meg is ideologizálja ezeket a polgárságellenes cselekedeteit.
Ma, amikor az elvégzendő munka jelentős részét gépek végzik el, a termelékenység megsokszorozódott, ami az emberek életszínvonalának jelentős emelkedését kellene eredményezze. Ehelyett, világszerte fokozódó megszorítások, állami és magán terrorizmus nehezíti az emberek életét. Az állami terror, a magánterrorizmusra hivatkozva, lassan teljesen elveszi az emberek szabadságát. Mindent privatizálnak a kormányok, és ha véletlenül egy polgári szerveződés, privatizálni akarja a közbiztonság fenntartását, mert az állami szervek képtelenek azt szavatolni, azt azonnal terroristának, fasisztának, rasszistának kiáltják ki, és a bűnözők helyett kezdik üldözni.
Ide jutott a világ. Lehet rasszistázni, antiszemitázni, fasisztázni, akár ok nélkül is, de a legnyomósabb okkal sem lehet zsidózni, cigányozni.
Nem ez a baj! Senkit fajtája, vallása, testi hibája miatt, nem szabad megkülönböztetni. De hogy magatartása miatt sem lehessen, ez elfogadhatatlan!
Nem lehet egyenértékű a gyilkos a dolgossal, a tolvaj a takarékossal. Nem lehet egyenértékű, aki eladja az országot, azzal, aki felépíti.
Nem is az!
Az unio értékrendjében csak annak az embernek van értéke, aki a hazáját eladja.
Aki óvja, építi az ellenség. Nem is lenne ez baj, ha a népek 90%-a nem az ellenség kategóriájába sorolódna. Az unio szerint nem a bűnözőnek kell tartani a hatóságoktól, hanem a dolgozóknak. Ameddig a bűnözők, szabadon garázdálkodnak, addig a dolgozókat, a bokorból lesi a trafipax. A fa mögül a parkoló őr, a buszmegállónál a közterületes, a szántóföldeken, kertvárosokban a parlagfű „kommandó”, a piacokon az APEH, és még sorolhatnám, hányt bőrt húznak le a dolgozóról, ameddig valaki kifosztja az otthonát, elcsábítja vagy megerőszakolja a feleségét, drogozni tanítja a gyermekét (megelőzés címszóval) vagy épp megöli a szüleit, akikről a kényszermunka miatt, képtelen megfelelő szeretettel gondoskodni.
Ez van! Az uniónak, ez a „fenntartható fejlődés” kulcsa.
Túl sok, a „felesleges zabáló” akinek harminc éves korára, még semmije sincs.
Csoda e, ha mindenütt, minden ország polgárainak, a sok közül valamivel, vagy épp mindennel tele a csizmája?
Mi védhet meg bennünket, a falangszter önkényétől?
Sokak szerint semmi. A cionista globáltőke, úgy befonta már az emberiséget, hogy lehetetlen kibújni a szorításából. Szószólói, egyfolytában ezt szajkózzák, és a gondokkal terhelt emberek, tájékozódási lehetőségek híján, el is hiszik.
Államcsőddel fenyegetnek, miközben milliárdokat oroznak el az országoktól.
Aztán „megmentenek” hogy a maradék vagyonunkat is elorozhassák. Kormányaink szolgaian közreműködnek, mi pedig tűrjük, ahogy vágóhídra vonszolják nemzeteinket.
Van megoldás!
Egy „tökös” kormány, olyan, amilyen az Izlandi, vagy Venezuelai.
Ha bárgyú módra, be nem szállunk a fasisztázásnak, mára a Magyar Kormány is ilyen lehetne. A szavalókórus hiába ugat jobbról balról, van az országban valódi nemzeti erő, aki megfordíthatja a sorsunkat, és ez nem a Fidesz.
Egy valóban Magyar Kormány, kiléphetne ebből a posványból, lerázhatná az ország vérszívóit, és akár élére állhatna, a kirabolt országok szerveződésének.
Nem vagyunk egyedül, csak éppen, senki nem meri elkezdeni, mert attól fél, egyedül marad.
Na és?
Ebben a kifosztásban, minden kifosztott egyedül van, és még a vérét is szívják közben. Nem sokkal könnyebben élünk egyedül, ha legalább a vérünket nem szívják? Sokan attól félnek, jajj(!) kivonulnak a multik, nem lesz munka, mi lenne velünk.
Semmi!
A multik, akkor is kivonulnak, de legalább is megszabadulnak magyar dolgozóiktól, a egy finn "eurowomen" recsegve elfigja magát. Csak a híreket kell figyelni. Ha kilépünk, legfeljebb
újra magunk csináljuk a ruháinkat, cipőinket, járműveinket, útjainkat, élelmiszereinket és mindenkinek lesz munkája. Nem félni kell, mert ebből él az ellenfél, hanem lépni, bátran és határozottan, mert ez képes megbénítani őket.
Már születik a jövő!
Felvetődött, egy Európai Föderáció képe. Ez képes lesz ellensúlyként működni, az unióval, vagy bárkivel szemben is.
Hogyan képzelik el a jövőt?
Talán könnyebb megfogalmazni, hogyan nem. A globalizmust ismerjük, aki a halált hozza az emberekre. Mi, az életet, a valódi szabadságot keressük, tehát visszafelé kell mennünk, a globalisták útján.
A terrorral, fegyverrel szerzett kommunista hatalom, észrevétlenül átjátszotta magát gazdasági hatalommá. Fel kell számolni. NEM ERŐSZAKKAL! Józan gondolkodással, törvényekkel, pozitív, emberpárti intézkedésekkel.
A tervekben szereplő Európai Föderáció, a szabad, és független nemzetállamok szövetsége lehet. Valójában, egyszerű vámunió, határok, és munkavállalási korlátok nélkül. Minden állam, a saját törvényei szerint él, nincs „tagdíj” és nincs, kettős mérce alapján kiosztható, vagy címkézetten adható, elsíbolható támogatás. Nincsenek teljhatalmú bankok, és törvényen kívüli végrehajtók.
A tagállamok, csak a saját pénzükkel kereskedhetnek. Nincs tőzsde, nincs kartell, nincs nemzetközi vállalat. Az dolgozzon a föderáción kívül.
Ha csak ez a kis Magyarország, lerázná az élősködőket, és jólétet teremtene polgárainak, a példa láttán, tömegesen jelentkeznének partnerek, mert a túlélés ösztöne leszorítja az ellentéteket, és felszínre hozza, a közös érdekeket.
Én hiszek Magyarország, és vele Európa feltámadásában, és becsületes megújulásában.
Béla László
