Szathmáry István
(1877. febr. 4.-1944. márc. 5.)
Trianont ledöntjük
Árpád büszke népe, soha ne feledd:
Csonka, rab hazában élned nem lehet,
Szégyen lenne sorsod, becstelen halál,
Hogyha szolganépként láncot hordanál.
Ellenség tiporja most a szent rögöt,
Melyet hős apáid vére öntözött,
Hős apáid vére nem hiába hullt:
Nagy, szabad hazáról szól a drága mult.
Szép turul feszítsd ki végre szárnyadat,
Hosszú téli éjre is jő virradat,
Hajnal fénye vár majd, nem sötét ború,
Kárpátok hegyorma, égi koszorú.
Új munkába kezdjen milliónyi kar,
Új, nagy eskü zengjen, mint a szélvihar,
Hisz velünk az Isten és az ősi jog:
Trianont ledöntjük, zászlónk győzni fog!
DR. NAGY LÁSZLÓNAK
a Magyar Királyi Szent László Lovagrend Rendi kormányzójának
A ZEBEGÉNYI TRIANONI MEGEMLÉKEZÉSEN ÉS ZARÁNDOKLATON 2012. JÚNIUS 2-ÁN ELHANGZOTT BESZÉDE
Excellenciás és Főtisztelendő Püspök és Kanonok Urak! Polgármester Asszonyok és Polgármester Urak! Képviselő Urak! Lovag Urak és Vitéz Urak! Tisztelt Honfitársaim!
A Magyar Királyi Szent László Lovagrend Tisztikara és a magam nevében hálámat és köszönetemet fejezem ki a szervező bizottságnak azért a lovagias gesztusáért, hogy itt a zebegényi kálvárián
kormányzói záróbeszédemet
a magyarság világraszóló nándorfehérvári győzelmére emlékeztető déli harangszó időpontjára időzítették.
Hiszem, hogy eljön az a pillanat, amikor a közszolgálati rádió- és televíziós állomásainkban - a déli haragszó után - újra felhangozhatnak a Szózat rendíthetetlen helytállásra és összefogásra buzdító dallamai, hogy a magyar nemzet összekovácsolásának nemes céljai a gyakorlatban ezzel is testet öltsenek. És akkor tudni fogom, hogy Árpád, Géza, Szent István és Szent László agyongyötört országában soha többé nem lesznek olyan politikai erők, melyek az egy és oszthatatlan magyar nemzet önbecsülésének e szent emlékeit, magyar győzelemre buzdító üzeneteit, kitörölhetnék a mi közös magyar lelkünkből és történelmi emlékezetünkből.
Ma,a Kárpát-haza őrt álló bástyáiról, a Nyitra menti Zoboraljától Szabadkáig, Munkácson és Kolozsváron át a Hargitáig - azt üzenik nekünk a nyelvükben, kultúrájukban, egyéni és kollektív jogaikban még mindig korlátozott és üldözött magyarok, hogy
1./
Parancsoljatok végre megálljt immár a kegyeleti jogainkra is kiterjedő, nemzeti érzéseinken mély sebeket ejtő vereségeinknek, a szűnni nem akaró megaláztatásainknak.
2./
Adjátok tudtára kellő határozottsággal barátnak és ellenségnek egyaránt, hogy a magyar nép legendás tűrőképessége ezen a napon véget ért!
3./
Egyszer és mindenkorra mondjatok nemet a marxista-leninista-ateisták és liberális csatlósaik álszent és nemzetietlen ál békepolitikájára és annak bármilyen okból való folytatására! Ne tűrjétek tovább e politikának a vereségeinket újra termelő puszta létezését sem! Ez a politika tette és teszi tönkre - ha szerephez jut - a mi összetartozásunk életbevágóan fontos nemzeti és lelki alapjait. Ez a csigalassúságú, puhányságot és tétovaságot sugárzó, tartás nélküli nemzetpolitika a magyar identitásuk önkéntes feladására bírta és bírja még ma is a határainkon kívül rekedt magyarok jelentős tömegeit!
Nyomasztóan hat rájuk a Duna elterelését eltűrő, a koncepciótlan alapszerződéseket ellentételezés nélkül megkötő, a kettős állampolgárság jogintézményét "ellentörvénnyel" hátba támadó, békebontó szlovák politikát csak a szavak szintjén ostorozó magyar nemzetpolitika tétovasága is. Az ilyen karakter nélküli magyar kül-és nemzetpolitikának számolnia kell azzal, hogy a gyengét, a langyost, a teóriák szintjén mozgó gyávát,előbb vagy utóbb kiköpi magából majd a magyar történelem is.
4./
Eljött az ideje annak, hogy az álságosnak bizonyult európai elvek és hangzatos teóriák helyett,"a nyers tettek bölcsességét" állítsuk a nemzetegyesítő és nemzetmegtartó magyar nemzetpolitika középpontjába, úgy az állami, mind az egyházi, mind pedig a társadalmi és egyéni szinten is!
Az a tény, hogy ma itt a zebegényi kálvárián a magyar keresztény egyházak részéről megjelentek és velünk együtt emlékeznek a püspök atyák, biztató jele annak, hogy Csernoch János, Prohászka Ottokár és Márton Áron, valamint Mindszenty József a mi örökös hercegprímásunk és zászlósurunk oly sokáig tetszhalottá tett cselekvő hősi szelleme a harcban is példát mutató Tomoriként tért vissza az őt megillető helyére!
Mert ma is harcban állunk a hitünkért és a nemzetünkért egyaránt.
5./
Diplomáciai finomkodások nélkül ki kell mondanunk és véget kell vetnünk annak az egyoldalú gesztusokra épített sikertelen magyar politikai gyakorlatnak is, amelynek a jól ismert szlogenje így hangzik: Ne csináljunk semmit,mert abból sohasem lesz baj!
6./
Határozott intézkedések láncolatával meg kell végre akadályoznunk,hogy a pozícióikban érintetlenül hagyott magyarországi média mogulok és rezidenseik a magyar nép kollektív önvédelemre és cselekvésre képes erőinek példát mutató, nemzet és lélekmentő küzdelmeit, tudatosan felépített "politikai maszatolásaikkal" és az agyonhallgatás eszközeivel következmények nélkül morálisan semlegesítsék.
7./
A magyar nemzetpolitika határozott eszközeivel nyilvánvalóvá kell tennünk a környező államok politikai idiótái előtt is, hogy a magyar nemzet becsületével, lovagiasságával és hagyományos béketűrésével nem lehet többé gyakorlati következmények és adekvát magyar válaszok nélkül visszaélni.
Tisztelt Honfitársaim!
Nemzeti összetartozásunk szent ügyének a célba juttatását e szükséges stratégiai változtatásokon túlmenően követésre alkalmas ideológiai alapokkal is meg kell támogatnunk.
A rendelkezésemre álló szűkös időkeret miatt ennek a nagy feladatnak ezúttal csak néhány olyan közérthető és fontosnak tartott "tudategyesítő" elemét emelném ki, a kreatív magyar szellem rengetegéből, amelyet mi Szent Lászlót követő Rendként, igen fontosnak tartunk.
Az első:
Nándorfehérvári győzelmünk századokon átívelő tanulságként azt hagyta ránk, hogy nemzetigyőzelmeinket miként a múltban, úgy a jövőben is csak a Kereszt és Kard együttes erejére és szövetségére támaszkodva érhetjük el. Védelmeznünk kell tehát a Keresztet, hogy a Kard is betölthesse nemzetegyesítő és nemzetmegtartó küldetését. A magyar nemzetet és nemzetrészeit összekovácsoló politikának e stratégiai megfontolásai ezért messze túlmutatnak az egyén hitén, vallási és politikai kötődésein, mivel a Kereszt és a Kard közös tartóoszlopaivá váltak egy valóban eredmény centrikus, magyar érdekeken nyugvó, nemzetegyesítő és nemzetmegtartó, időtálló és legyőzhetetlen, keresztény szellemiségű,szilárd alapokra épített, nemzeti szuverenitásunkat megőrző közös magyar akaratnak.
A második:
A magyar népnek könnyen érthető lélekegyesítő "nemzeti kapaszkodókra" van szüksége. Ezért mi - Szent László Lovagkirály kései katonái - a mindennapok politikai harcaiban azt valljuk és hirdetjük a megosztási kísérletekkel szemben:
"Számunkra a hit, a nép, a nemzet és a magyarság egy és ugyanaz, nem vagyunk feldarabolhatók, mert egy a múltunk, egy a kultúránk, egy az Istenünk és feldaraboltan is egy a Hazánk."
A harmadik:
A magyarság önvédelmi erejének a növelése érdekében tudatosítjuk a magyar néppel és a bennünket követő nemzedékekkel, hogy Trianon nemcsak egy eseti magyar pusztító barbár döntése volt az önös céljait mindenek fölé helyező pénzvilágnak, hanem az egy jól átgondolt hosszú távra tervezett pogromnak csupán a közbenső része.
E pogrom Európa egyik legősibb keresztény államának, magas kultúrájú nemzetének a több, mint ezer éves Magyar Királyság eltiportatását tűzte a maga zászlajára.
Annak a népnek a megsemmisítését, amely a Kárpát-medence egyes népcsoportjaihoz képest még mindig többséget alkotó népe és nemzete a Kárpátok ölelte egykori magyar világnak. Ez az ellenséges erő a Magyar Királyság likvidálását a maga anyagi és politikai érdekei szerint már az 1848-49.évi magyar szabadságharc leverettetésével kíméletlenül életbe is léptette.
A magyar ellenes pénzvilágnak a mi végleges kiűzetésünkre és megsemmisítésünkre törő, magyar és nemzetellenes céljait a legkisebb lelkiismeret furdalás nélkül teljes vadsággal és agresszivitással a külhoni és a csonkaországi labancok révén töretlenül ma is folytatja ellenünk! A látszat engedmények senkit se tévesszenek meg.
Ezért mi - Szent László katonái - a magyar nemzetét hűséggel szolgálni kész minden magyarnak
Politikai Testamentumként
tovább adjuk és szüntelenül ismételjük Erdély legendás író - és költőfejedelmének gróf czegei Wass Albertnek, oly mélységes felelősséggel és a jövőbe vetett hittel megírt örökérvényű parancsát:
Ne tagadd meg a fajt, melyből eredtél, lángoló vért miből születtél, a föld, mely éltet s eltakar, ha magyarnak születtél, hát maradj magyar" - idézettel fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét a Rendi kormányzó.
Utóirat:
A Magyar közszolgálati Televízió 1-es csatornája teljes terjedelmében felvette a nagy tapssal kísért beszédet, de egy sort sem adott le belőle. Helyette a szemétgyűjtésről sugárzott a napi híradójában igen terjedelmes riportot! Ehhez nem kell kommentár.
Zebegény. 2012. június 2.
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Hende: Ezer esztendeje közös a sorsunk
2012. június 4., 08:27 MTI-fidesz.hu
Szomszédainkkal is összetartozunk, hiszen együtt élünk, ezer esztendeje közös a sorsunk, amely egymás kezében is van - mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter vasárnap Komáromban, a Turul szobor avatásán, mielőtt Molnár Attila polgármesterrel leleplezte az alkotást.
"Emeljük fel fejünket és teremtsünk békét egymás tiszteletével, teremtsünk békét egymás érdekeinek méltányos elismerésével, teremtsünk egészséges, gyarapodó nemzetet és nemzeteket a XXI. század elején" - mondta a miniszter.
Hende Csaba a rendszerváltás óta eltelt idő legnagyobb tétjének nevezte, hogy össze tudjuk-e kapcsolni az európai jogban és szabadságban a bennünket összekötő szálakat. Ennek egyik mélypontjaként a 2004. december 5-i népszavazást, míg felemelő pillanataként a kettős állampolgárság lehetőségének megszületését jelölte meg, és köszöntötte Boldoghy Olivért. A révkomáromi színész-vállalkozó, aki nyíltan felvállalta felvett magyar állampolgárságát, a szobor leleplezése után verset szavalt.
A Turul szobor Komárom központjában áll, az 1-es út és a Révkomáromba vezető út körforgalmú kereszteződésében. A bronzból készült szobor több méter magas beton talapzatán a két Komárom stilizált térképe látható és a "Sem csellel, sem erővel" felirat. A szobor Szmrecsányi Boldizsár szobrászművész, a talapzat Turi Attila Ybl-díjas építész alkotása.
Az emlékmű felállítását a neves pilóta emlékét ápoló, komáromi Endresz-csoport kezdeményezte. A mű elkészültéért közadakozást szervezett a komáromi Kecskés László Alapítvány, amely a névadó komáromi helytörténész munkásságának bemutatásán túl szervezi a Felvidékről Kitelepítettek Országos Találkozóját, valamint a Magyar Tudományos Akadémia felügyelete alatt az 1945-48. közötti években a magyarság történetével foglalkozó kiadványokat jelentet meg.
December 5. hetedik évfordulóján
2011. december 5.
Hetedik évfordulójához érkezett a 2004. december 5-i népszavazás, amelyet a Magyarok Világszövetsége kezdeményezett, és amely a második világháború utáni magyar nemzetpolitika legjelentősebb eseményévé vált. Mára fényesen igazolt tény, hogy ez a népszavazás, a maga tragikus kicsengésével együtt, a nemzeti egység kimunkálásának ára volt. Két évvel ezelőtt a mostani házelnök, Kövér László, még púpnak nevezte "hátunkon" december 5-ét. Idén viszont, a Duna televízió nyilvánossága előtt jelentette ki: "2004. december 5-én új korszak kezdődött a magyarság életében." Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes, aki előszeretettel szokta elhibázottnak nevezni a népszavazást, és kárhoztatni annak kezdeményezőjét, a Magyarok Világszövetségét, akkor, amikor 2010-ben a magyar állampolgársági törvény módosítását az Országgyűlésben előterjesztette, jogforrásként a december 5-i népszavazást jelölte meg:"December 5-én a magyar emberek többsége igennel szavazott, és az ő politikai akaratuk természetes küldetést és kötelezettséget jelent számunkra, hogy ennek a politikai akaratnak megfelelően is ezt a törvényt meghozzuk."
Az idézett vezető politikusok és társaik egyetlen részletről szoktak következetesen megfeledkezni: a népszavazás kezdeményezőjének, megvívójának és valóra váltójának a nevéről, a Magyarok Világszövetségéről.
A Duna televízió a mai napon nagy terjedelmet szentelt a hetedik évfordulónak. Szó volt "magyarság életében új korszakot megnyitó" december 5-ről a Híradóban és a Közbeszédben egyaránt. A politikusok példája ragályosnak bizonyult: a Duna tévé - amelyet ugyancsak a Magyarok Világszövetsége hívott életre - sem említette meg december 5. évfordulóján, az MVSZ nevét...
A teljes feledés megakadályozásának szándékával sajtószolgálatunk újraközli a népszavazás kezdeményezőjének hét évvel ezelőtt közzétett elemzését.
MVSZ Sajtószolgálat
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Szembeköpték híveiket az "egyházaink": nem voltak hajlandók harangozni Trianon évfordulójára
2012-06-04. 07:20 Kuruc.info
"Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak" - olvasható abban a levélben, amelyet a történelmi egyházak vezetői írtak Kovács Zoltán kommunikációs államtitkárnak (akit párthovatartozásától és a kormány tevékenységétől függetlenül elismerés illet a kezdeményezésért). Érdekes módon a reformátusoknak tavaly nem voltak ilyen fenntartásaik, hiszen 2011-ben ők még megemlékeztek az országrablásra - talán Erdő-Grünwald Péter "jobb belátásra" térítette őket azóta (abesúgó Bölcskeivel biztosan nem volt nehéz dolga).
Némák maradnak a harangok a fájdalom napján az egyházak magyarellenes vezetésének "köszönhetően" - és még csodálkoznak, miért ürülnek ki a templomok
Kovács - a levél szerint - május 25-én kereste meg a történelmi egyházakat azzal, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután 1 perces harangzúgással kapcsolódjanak be a megemlékezésekbe. Ezt utasították el a történelmi egyházak, az erről szóló levelet Erdő Péter, bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke írta alá.
A dokumentumot szombaton hozták nyilvánosságra honlapjukon a történelmi egyházak. Íme:
Tisztelt Államtitkár Úr!
Köszönettel vettük május 25-i megkeresését, amelyben arra kér bennünket, hogy június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján délután 1 perces harangzúgással kapcsolódjunk be a megemlékezésekbe.
Kérésének sajnos nem áll módunkban eleget tenni, mert templomi harangjaink istentiszteleti alkalmakkor, illetve az egyház liturgikus rendjéhez kapcsolódva szólnak.
Ezúton is megerősítjük ugyanakkor, hogy mindennapi szolgálatunkban is megjelenő módon egyházaink szívükön viselik a nemzeti összetartozás ügyét hazánkban, a Kárpát-medencében és a világban élő magyarság között.
Budapest, 2012. május 29.
Válaszunk elfogadását kérve, az ünnep előkészítéséhez sok erőt kívánva,
Erdő Péter, bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke
Bölcskei Gusztáv, püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke
