Sokan, a lehetséges 100 %-nál, éppen eggyel többen lavíroznak abban a cionista hajóban, amit a „rendszerváltás” után regnáló kormányok, Magyarországból összetákoltak. Igaz, a kapitányokat rendre cserélgetik, de mindegyiket Izrael nevezte ki. „A nép, az istenadta nép” pedig csak evez. Evez a túlélésért, és sokuknak fogalma sincs arról, hogy a hajóval, a kapitányok, Izraelben akarnak kikötni, hogy eltéphetetlenül cionista cölöpökhöz csomózzák. Nem fog menni. A nép, már kiemelte a vízből az evezőket. Most figyel, tájékozódik és értékel. Egyre többen néznek körül, és óhatatlanul meglátják, mi zajlik körülöttük, a szándékolatlan támogatásukkal.
Mostanában, egyre „idegesebb” a pénzpiac.
Úgy tűnik, beleesett a rothadás, a fedezetlen áruikba, amitől eladhatatlanná váltak.
Megindult, a veszélybe került pénz áramlása, egyik zsebből a másikba.
Nemigen találni már biztonságos zsebeket. Amikor az unio megszavazza a bankszámlák zárolhatóságát, amikor a ciprusi betétek felét simán ellopják, úgy tűnik, a bankok már semmilyen biztonságot nem jelentenek a pénznek.
Marad az arany, az ingatlan, és az ivóvíz, ami azonban leginkább nem eladó. A néhai Kadhafi vizét, el lehet apasztani az üzlet érdekében, de a távoli, mondjuk magyar vizek megszerzéséhez, már kevés az erő. Isteni védelem alatt állnak, ahogyan a termőföldek is. Magyarországon magyarok élnek. Ha bármilyen kisebbség vendégként idejön, neki is a magyar törvényeket kell betartania.
Nem hozhat törvényt a magyarok felett, ahogyan képzeli, és mostanában teszi.
Elég volt!
A magyarságnak, több ezer, és több száz éves törvényei vannak, melyeket holmi politikusok nem írhatnak felül, mert Istentől, vagy ősi, szakrális királyainktól származnak. Alapjuk a hit, az igazság, a nemzeti öntudat, és a szeretet összetartó ereje. Most, a sikeres lepusztítást követően, a „nagy” politikusok bőszen hiszik, dehogynem. Ez a látszat, de nem a valóság.
A magyarság, bármelyik pillanatban visszahelyezheti a Szent Korona jogát, az őt megillető helyre, érvényt szerezhet az aranybulla alapvetéseinek, és akkor minden mutyi, svindler csencselés, azonnal érvénytelenné válik, és egy új fejezet indul a magyarság történetében. Szebb, szabadabb, igazságosabb, és eredményesebb fejezet. Erre várunk magyarok mindannyian, és ezen dolgozunk.
Van, aki tudatosan, van aki ösztönösen, de ennyi közös munka, ennyi egybeeső akarat, nem maradhat eredménytelen. Az eredmények eléréséhez, meg van a bátorságunk, az intelligenciánk, az elszántságunk, és a szükséges együttérzésünk, minden érintettel.
Nem lesz könnyű, ezt tudjuk.
A cionisták, mindent elkövetnek majd, törekvéseink ellen. Az eredményességhez hiányzó feltételeiket, mint bátorság, szeretet, együttérzés, igazságosság, egyetlen fegyverrel, a pénzzel akarják pótolni.
Ezt a fegyvert, most egyre látványosabban, és egyre gyorsabban üti ki az emberiség a kezükből. Ha ez befejeződik, fegyvertelenek maradnak a nagy hódító háborújuk döntő csatája előtt. Vissza kell vonulniuk, ha el akarják kerülni a csúfos vereséget. Most következik a második, egyben utolsó pozsonyi csata (907 - 2014) Az elsőben, a már akkor cionista hatalmát terjesztő nyugat, egyesített haderejét küldte ránk. Árpád, ezt a haderőt, a háromszoros túlerőt, hősiesen harcoló magyarjaival, megalázóan megsemmisítette. Ezt a tényt, szégyenletes hallgatás övezi. Az eu-ban, nem eurokonform a megemlítése sem.
Akkor, Isten, megsegítette a magyarokat, így a "kiirtassanak" füstbe ment terv maradt. Amikor Vajk (István) közbejöttével, elfogadtatták velünk a nyugati kereszténységet, és eleink hagyták írásunk betiltását, a magyar elit lemészárlását, Isten elfordította rólunk a tekintetét. Nem segített, hogy elkerülhessük az első, majd a második háborút. Nehéz vesztességeket mért ránk, de nem tanultunk. Hazug szólamok alapján, megpróbáltuk "utolérni" a nyugatot, ami nekünk súlyos visszalépéseket jelentett. Ebből sem tanultunk. 56-ban, még mindig viseltük korábbi hibánk büntetését. Hőseinket legázolták, a hazánkért kiemelkedő hősiességgel kiállókat, bosszúból lemészárolták, bebörtönözték. Némi lélegzetvétel után, ismét ránk küldték az ármányt. Akkor, nem egy, de egy egész kerekasztalra való Vajkot kerestek, akik máig hűségesen kiszolgálják a pusztításukat. Ezek segítségével, ismét ránk küldték egyesített erejüket, hogy a magyarok kiirtassanak, vagy elűzessenek. Most, nem a Német-Római birodalom egyesített serege, hanem ugyanennek mai megfelelője, az eu. az imf. és ezek sleppje támadt ránk.
Isten, megbocsátotta ezer éves bűnünket, és ismét felénk fordította tekintetét. Véget ért, a magyarság büntetése. Egyre nagyobb számban fedezzük fel régi hitünket, keressük ősi, szakrális vezetőink iránymutatásait, a pálosok útját. Isten segítségével, megtört, és egyre látványosabban csökken, a teremtést pusztító hatalom ereje. A világ népei, csak egy mintára várnak, hogyan lehet, a pusztítók kényszerített kereteiből kilépve, egy igazságos, becsületes, erkölcsös életformát kialakítani. Ez, a magyarság feladata, isteni akaratból, az idők kezdete óta.
Végre, meg kell felelnünk ennek az isteni elvárásnak. Meg is fogunk.
Békességben folytatott munkásságunk, győzelemre visz bennünket, bármilyen túlerővel szemben.
