Az, már egyre inkább közismert ténnyé válik a az emberiség érdeklődőinek soraiban, hogy a Földön, több tízezer éve létezik emberi civilizáció.
Ezek, az év-tízezredek, a Föld élővilágával, és ezen belül, az emberi csoportok,
egymás közötti harmonikus együttélésével teltek el.
Úgy 6000 éve történt valami, ami ebben, döntő változást hozott.
Az óta, felborult a korábbi rend. Kezdetét vette az ellenségeskedés, a pusztítás, a gyűlölködés.
Óhatatlanul vetődik fel a kérdés, mi fordíthatta negatívba a Föld sorsát.
A szeretet háttérbeszorítása.
Változást ebben, csak a szeretet előtérbe kerülése hozhat.
Mit is jelent ez?
Sokak számára, a békés beletörődést, a szolgai alkalmazkodást. Ezt tanítják, az emberek által létrehozott, és az évezredek alatt alaposan átformált vallások is.
Hirdetik meggyőződéssel, és meggyőzően: legyél akarat nélküli engedelmes szolga, féld az Istent, aki felelősségre von, büntet, és megöl, ha úgy akarja.
Valójában, egyáltalán nem így van.
Csak egy kis logikai készség kell ahhoz, hogy átlássuk ennek az alapállásnak a feloldhatatlan ellentmondását.
A félelem.
A félelem, a gyűlölet legbővizűbb forrása. Ki ne tudná, hogy akitől félnünk kell, azt leginkább nem szeretjük, hiszen zsarnokként uralkodik felettünk. Ezt a képzetet sugallják, az Istenfélelemre felhívó állítások. Ugyanakkor, állítják, hogy a Teremtő Isten, jó kedvében teremtette, szereti a világot, és abban gyönyörűséget talál önmaga számára. Aki ezt tette a létezésünkért attól félni, tehát következésképpen gyűlölni, elfogadhatatlan logikai bukfenc, mégis ezt sulykolják, rossz útra vezetve, és folyamatosan azon tartva hívőiket, követőiket.
A szeretet ≈
A ≈ általános érvényű, kifogyhatatlan forrás. Ellentéte, de nem ellensége a gyűlöletnek, a haragnak, az önzésnek. A ≈ , semminek sem ellensége, a ≈ számára, nincsen ellenségkép. A ≈ nem harcol, de cselekszik. Tudja az isteni igazságot, és minden megmozdulásával, annak érvényre jutását segíti. A ≈ nem harcol a gyűlölet intézkedései ellen, mindössze korlátok közé szorítja, önmagára hatástalanná teszi azokat. Erre, több példa volt már a történelemben, amit a gyűlölet, kirekesztésként, antihumánus, kerülendő emberi hibaként azonosított.
Akiben nem a ≈ a meghatározó alapelv, az könnyen hajlamos, embertársai negatív megítélésére. A ≈, tartózkodik a megítéléstől, (ne ítélj, hogy meg ne ítéltessél) de ettől, még nem béna kacsa.
A ≈, képes megkülönböztetni a jót a rossztól, az építést a rombolástól.
A ≈, a régi időkben, végvárakat épített, hogy megvédhesse embereit, az egyébként kivédhetetlen pusztításoktól, és őrködjenek a térségek biztonságán.
A gyűlölet ezeket később felrobbantotta.
A ≈, az újabb korban, cukorgyárakat épített, hogy embereit elláthassa,
A gyűlölet, ezeket most felrobbantotta.
Mi a különbség (?!) a régi, és a mai megnyilvánulások között?
Semmi!
Az, hogy régen a védelmet, ma az ellátást biztosító egységeket pusztítják el, olyan kis eltérés, ami egyáltalában nem akadályozza, a szándék egyenes vonalának felismerését.
Nincs egyéb dolgunk a pusztítás elhárításában, mint a ≈ talaján maradva, egységet alkotni, elhatárolódni a gyűlölet minden képviselőjétől, akik a mai időkre teljes felismerhetőséggel kiálltak a figyelem középpontjába, és kirekeszteni azokat minden hatalomból, ellehetetleníteni, hogy pusztító szándékaikat bárhol, bármikor, bárkivel szemben, végrehajthassák.
Ez az emberiség jó útra térésének, felemelkedésének és túlélésének egyetlen lehetséges módja.
Mivel a magyarság az, aki a történelmén keresztül, a világ népei között leginkább képes átlátni az események összefüggését, a világ népessége, joggal és megalapozottan várja tőlünk, mutassuk fel a példát, ennek megvalósítására.
Ne várassuk tehát sokáig a világot!
Teremtsük meg Magyarországon a ≈ egységét, rekesszük ki sorainkból a gyűlölet élharcosait, a hamis politikusokat, kapzsi bankárokat, és az általuk irányított közigazgatást.
Ha mindezt szeretettel tesszük, gyűlölet és bosszúvágy nélkül, a magyarok Istene, segít bennünket, hogy véget érjen ezer éves Kanossza-járásunk.
Béla László
