évszázados átverés

Először nyert pert jogerősen devizahiteles ügyfelét képviselve Léhmann György. A hétszáz hasonló ügyben egyszerre eljáró siófoki jogász azt mondja, a Pécsi Ítélőtábla ítélete több is annál, mint amit ő általában el szeretne érni a perei során.

– Perbeli ügyfeleim ugyanis e döntés nyomán mindösszesen olyan összegű törlesztőrészletet kötelesek fizetni, mint amennyit a szerződés megkötésének időpontjában fizettek – így Léhmann. – A korábbi túlfizetések pedig vagy a futamidő végén kerülnek elszámolásra, vagy akkor, amikor a bank valamiféle eljárást kezdeményez azért, mert ez az állapot neki nem tetszik.

Az OTP Bankot beperlő adós 2007-ben vett fel nyolcmillió forint összegű, svájci frankban nyilvántartott hitelt. A jogerős ítéletet kimondó Pécsi Ítélőtábla szerint teljes egészében érvénytelen a kölcsönszerződésnek az a feltétele, miszerint „a hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelezők jogosultak egyoldalúan megváltoztatni.” A bíróság szerint „a szerződés semmilyen mértékben nem rendelkezik arról, hogy a módosításra okot adó tételek (bankközi hitelkamat, fogyasztói árindex, jegybanki alapkamat, állampapírok hozama, lakossági hitelek kockázati tényezői...) változását a hitelezőknek milyen mértékben és arányban kell, illetve lehetséges figyelembe venniük. Ebben a tekintetben az adósokat teljes bizonytalanságban, egyúttal kiszolgáltatottságban tartja, a hitelező számára a hiteldíj növelésére a jóhiszeműség követelményébe ütköző módon lényegében kontroll nélküli egyoldalú hatalmasságot biztosít. Azok a feltételrészletek hiányoznak, melyek a módosítási lehetőség kereteit ténylegessé, a fogyasztó számára közérthetővé, a módosítások mindenkori mértékét ellenőrizhetővé tennék.”

Lényegében ugyanezt mondja kezdettől fogva Léhmann György, de Róna Pétert is alátámasztja az ítélet, a közgazdász professzor ugyanis „hibás terméknek” minősíti a devizakölcsönt. A Pécsi Ítélőtábla megállapítja azt is: „E hiányosságok a hitelező javára indokolatlan és egyoldalú előnyt, az adósok terhére indokolatlan és egyoldalú hátrányt teremtenek, ezáltal megvalósul a szerződés egyensúlyának olyan eltolódása, mely megalapozza a kikötés tisztességtelenségét, ezáltal a szerződési feltétel semmisségét.”

Az ítélőtábla azt is kimondja (Európai Bírósági döntésre is hivatkozva): nincs lehetősége arra, amit Léhmann ügyvéd kereseteiben szorgalmaz, hogy e tisztességtelen szerződési pontot kiiktassa és a szerződést e nélkül helyreállítsa. – Azt hiszem, összedöntöttem a devizahitel-szerződést – reagált lapunknak a siófoki jogász. – Igaz, hogy ez csak egy ítélet, de a bankot lépésre kényszeríti. Ha tehát a bank majd részletesen, világosan és tisztességesen közli, hogy mikor, milyen arányban változik a fizetendő részlet, akkor lehet e szerződést helyreállítani, addig rendezetlen állapot marad fenn és az adós fizeti a szerződéskori részletet. A szerződés helyreállításának természetesen bírósági útja is lehetséges, de ott van az én egyezségi ajánlatom is, melyet néhány hete készítettem és eljuttattam többek között Orbán Viktor miniszterelnökhöz is.

Az egy egyezségi minta, mellyel tisztességessé tehetők a megállapodások. Az adós ebben kinyilvánítja, hogy elfogadja: az árfolyam változhat és ez alapján módosulhat a törlesztőrészlete. A bank pedig azt fogadja el, hogy az irányadó svájcifrank-alapkamat is változik és emiatt is módosul a fizetendő, akár az adós javára is. Mindkét fél visel tehát kockázatot, de ez egy ilyen termék; a devizakölcsön tele van kockázatokkal.

Léhmann György úgy véli, ezek után a kormányzatnak és a bankoknak fel kellene hagyni a tárgyalásokkal az adósok „megmentése” érdekében. – Hiszen olyan megoldás körvonalazódik, miszerint e hitelek forintosítását követően nem lehetne bírósághoz fordulni. De lám, most először jogerősen is kimondatott, hogy a „király meztelen”... Léhmann György szerint a szerződés helyreállításának természetesen bírósági útja is lehetséges, "de ott van az én egyezségi ajánlatom is, melyet néhány hete készítettem és eljuttattam többek között Orbán Viktor miniszterelnökhöz is" - tette hozzá. Elmondása szerint az általa elkészített egyezségi mintában mindkét fél visel kockázatot.

A szóban forgó pécsi ítélettel kapcsolatban az OTP Bank felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarországon nincs precedens ítélkezés. Hasonló tényállás mellett korábban más törvényszékek több alkalommal, következetesen a mostanival ellentétes tartalmú ítéleteket hoztak. Az OTP Bank nem ért egyet a pécsi ítélettel, várhatóan felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához.

Arra felvetésre, hogy az OTP Bank közleménye szerint Magyarországon nincs precedens ítélkezés, illetve hasonló tényállás mellett korábban más törvényszékek több alkalommal, következetesen a mostanival ellentétes tartalmú ítéleteket hoztak, Léhmann György ügyvéd a Kossuth Rádióban úgy reagált: ezzel nem dicsekedne a bank helyében. Kijelentette: „komoly a gyanúm (…), bárki előtt kész vagyok bizonyítani, hogy mérhetetlen nyomást zúdítottak” a bíróságokra, „alapos a gyanú, hogy a bíróságokat képtelenné tették arra, hogy a lelkiismeretüknek és a törvényeknek megfelelő ítéletet hozzanak”.

A jogász szerint a pécsi ítélet megfelel a Kúria munkacsoportja által megformált véleménynek, és megfelel az Európai Bíróság ítéletének is. Utóbbi szerint egy bank két esetben módosíthat a szerződésen: ha az adós számára ellenőrizhetőek a módosítás okai, illetve ha ellenszolgáltatás is áll mögötte – magyarázta Léhmann György.