Az igazság Istentől ered. Mint a teremtett világ legsérülékenyebb, mégis örökre legyőzhetetlen része, uralja a világot. Eligazít mindent és mindenkit, hogy kiegyensúlyozottan, boldogan élhessen.
A hazugság, a csalás, a hitszegés, mindig készenlétben áll, hogy háttérbe szorítsa, de győzni soha sem fog, mert nem tud győzni. Az igazság, az emberek lelkében gyökerezik, és onnan, semmilyen módon ki nem irtható, mert isteni védelmet élvez.
Ezzel együtt, lehet embereknek más úton járni. Aki ezt teszi, pontosan tudja, mit tesz, és nagy lelki terhet vállal érte. Kitartó nevelő munkával, kora gyermekkortól, kinevelhető olyan ember, aki már nem érzi ezt a terhet, akadálytalanul szorítja háttérbe az igazságot. Kiépít, létrehoz olyan rendszereket, melyek megvédik ennek következményétől, megmagyarázza önmagának, és megpróbálja mindenki másnak megmagyarázni, hogy amit tesz, az igazságos, de legalább is "jogos". Amikor az rendszereinek erején túlfut az igazságtalanság felett ébredő indulat, akkor jön a retorzió. Kétségbe esve veszik észre, hogy nagyobb erő ébredt, mint amivel csatlósaik elbírhatnak, visítva, szűkölve menekülnek saját bűneik elöl. Próbálják tetteik felelősségét másokra hárítani. Akkor már nem lehet, de most, nem ilyen változások várhatók.
Most még, az erre nevelt ember él, mint hal a vízben , fel sem fogja, mit tesz, elégedetten majszolja a „mannát”, miközben más milliók, a szeme szemlélte szegénységben szenvednek szükséget. Ereje felmutatására, néha gyilkol egy "kicsit", kergeti a legelesettebbeket, leggyengébbeket, leginkább azokat, akik gyengeségük megalázottságában, már védekezés-képtelenek.
Az ilyen ember szerint, a nélkülözők a felelősek, és hogy ő veszi el azoktól mindazt, amiből jól élhetnének, az meg sem fordul a fejében, vagy éppen „Isten adta jogának” gondolja. Ultranacionalista őrületében, magát mindenek felett valónak gondolván, kitalálja, mivel tudja egymásnak uszítani az (egyébként normális) embereket. Jóhiszeműségüket, józan gondolkodásukat kijátszva, háborúkat robbant ki, melyekben azután, elszabadul az indulatok pokla. Tenyerét dörzsölve - mint a légy - mikor elhessentik a végtermékről, gyártja és árulja a fegyvereket, amivel mások, gátlástalanul ölik egymást, azt se tudván, miért teszik. Ha kérdeznék, adódik a válasz - mert az, az ellenség - Honnan tudod? Mondták. Ki mondta?... Ez, a gyűlölet, az önzés világa, mely mára, totális hatalmat épített az emberiség felett. Jól mutatták, az emberi alaptermészet, és a gyűlölködés összeférhetetlenségét, a első világháború álló frontjain kialakult emberi kapcsolatok. A szembe állított, háborúba kényszerített katonák, az ellenségben is az embert látták. Titokban beszélgettek, barátkoztak, csencseltek egymással. Átszökdöstek egymás lövészárkaiba, és eszükbe sem jutott egymást megölni. Amikor tiszt közeledett, mindenki a helyére menekült. Megfelelve az elvárásoknak, serényen lőni kezdték egymást, de vigyáztak, nehogy bárkit találat érjen, a túloldalon. Ahogyan lazul az ellenőrzés, az emberek felhagynak a rájuk kényszerített gyűlölködéssel. Ezért alkalmazzák, a fasiszta rendszerek, a totális, mindenkire kiterjedő, megkerülhetetlen kontrollt.
Ma is, ez vesz körül bennünket, a népekkel szembeforduló államok részéről. Az indokok, helyenként és időnként változnak. Van, ahol a "kommunista veszély", másutt a "burzsuj veszély" mostanában, a nem létező "terrorveszély" támasztja alá, az "emberek érdekében" megvalósított hatalmi erőszakot.
Amikor egy állam, "önálló életre kel", és a kapott hatalmától elvakítva, szembe fordul az őt fenntartó néppel, a nép is ellenségévé válik. Ez az ellentét, felmérhetetlen pusztításra képes. Ma is lemérhetjük ezt, a világnak minden olyan helyén, ahol az állam, a nép ellensége. Láthatjuk megjelenni nyomait koncentrációs táborokban,(fema) gazdasági megszorításokkal való ellehetetlenítésben, ( Görögország, Ciprus, Izland), vagy pszichés erőszakban, (holopropaganda) ameddig az emberek eltűrik.
Közeledik az igazság pillanata.
Itt nem világvégére, és egyéb sületlenségre kell gondolni.
Semmi egyéb nem várható, mint egy új világkorszak kezdete, és a jelenlegi, vége.
Ez a változás, nem (csak) a Földön megy végbe, és nem emberi szándékok által vezérelve. Magában az univerzumban is átrendeződések jelzik az idő közeledtét.
Ennek első lépése lesz, a Földön, az emberek egójának kikapcsolása. Ez a tulajdonság, képes az átlagembereket is, szembefordítani egymással. Ezt a hatást fokozzák a hatalmak megszorításokkal, hiányok kierőszakolásával. Tetézik, hamis állításokkal, mint pl. "A magyar, legnagyobb ellensége a másik magyar". Noha, ennek soha sem volt köze az igazsághoz, olyan rég, és olyan sokat mondják, hogy a hiszékenyebbek, kezdik elhinni. Gyanakvással kezdik szemlélni egymást, és a gyanakvás, mindig talál olyat, amire, az ellenségesség uniformisa ráhúzható.
Ezért kell első lépésként, megszüntetni az emberek egóját.
Ezt, megfelelő spirituális technológiával, és minden hiány azonnali felszámolásával, egyszerűen meg lehet tenni. Sok földön kívüli faj, aki egységes parancsnokság alatt részt vesz ennek a változásnak a levezénylésében, alapból tudja ezt. Az egót, az emberek azért kapták a teremtésben, hogy az isteni igazságosság keretein belül, megszerezzék a létük (anyagi testük) fenntartásához szükséges dolgokat. Ne legyenek restek, lusták, szántani, vetni, aratni, jószágot gondozni, vagy egyéb hasznos dolgokat elvégezni. Az emberek maroknyi csoportja, hamar rájött, hogy a szorgalmas munkálkodásból, az ellátáson túl, felesleg is keletkezik. Ezt a felesleget szerezték meg, előbb csalafintasággal,
később, nyilvánvaló csalással, ma már, kíméletlen erőszakkal.
Ez, egy tisztán látó ember számára, vállalhatatlan szégyen. Csak olyan ember tesz ilyet, akiben az igazságérzetet elnyomja az egó. Miután, megszűnik működni az egó, szembekerülvén önön undorító hibáikkal, a szégyen, izzé-porrá töri a személyiségüket.
Ha túlélik, a belülről, ellenállhatatlanul feltörő undort, amit önmaguk korábbi cselekedetei iránt éreznek, új személyiséget kell építeniük. Ez, semmiben sem lesz hasonlatos a régihez.
Ez lesz, az igazság pillanata.
Mindannyian szembe kell nézzünk önön hibáinkkal. Nagyon kevés ember élhet ma a földön, aki nem hibázott. Tudatosan, vagy belesodródva, de mindannyian követtünk el hibákat. Egymás kárára, a közösségünk, nemzetünk, országunk kárára. Ez mind eltörlődik, mert a szeretet, feloldozást ad a hibákra. Ha a tisztánlátás birtokában elhatárolódunk régi hibáinktól, új, boldog világot építhetünk. Ez, az isteni kegyelem, és az emberi szeretet és belátás adta lehetőség. Ebben a világban viszont, nem lesz helye a hazugoknak, élősködőknek, erőszakosoknak. Nem lehetnek nélkülözők sem. Sokan azt hiszik, ha megszűnik a szegénység, az a ma gondtalanul élők kárára történik.
Nem így lesz!
Ma a Föld, annyi hasznos dolgot ad nekünk, hogy azt, igazságosan elosztva, kivétel nélkül, minden élő ember gondtalan életét lehetővé teszi. A különbség csak abban lesz, hogy az eddigi nélkülözők jól élhetnek, és a harácsolók lehetőségei szűnnek meg.
Ez egy boldog, Istennek és embernek tetsző, igazságos világ lesz.
Ez! Az emberiség mai perspektívája, és mindenkinek meg kell tenni a maga területén, amit ennek megvalósulásáért tehet.
