| Balogh Béla | 2013. december 16. 7:29 |
BARÁTAIM.
Beszélhetünk itt mindenféle pontokról a devizahitelezését illető szabályozás kérdésében, amikor sem a hatalom, sem a bankok és hatalmasságok részéről nincs készség a megoldásra. Nem is lehet, hiszen a pénz hatalmukba kerítette őket. Aki figyelt láthatja, érezheti a saját bőrén, hogy évek óta csak folyamatosan odázzák a döntést, vagy éppen szép szólamú ígéretekkel kecsegtetnek.
Lassan két éve az utcán vagyunk, de z áhított győzelem azért nem jött el, mert még mindig hiszünk a mesékben. Annyira áhítjuk a változást, hogy közben nem vesszük észre a valóságot: nem is akarnak megmenteni benneteket. Te meg akarnád menteni azt, akiből élsz? Akinek lenyúzott bőréből élsz, mint Marci hevesen? Nem akarnád megmenteni, hanem az utolsókig kizsigerelnéd, hiszen abból tudnál csak tovább élni és gazdagodni.
Elérkeztünk a választások kampányidőszakához. Az úgy nevezett elit sikeresen elhúzta az időt, hogy győzelme reményeként valami kicsit csöpögtessen neked a szavazatodért. A végén pedig hidd el, mész a levesbe.
Ki hát a hibás? Mi vagy ők? Természetesen mi. Ők érthetően féltik a koloncot, mi meg hagyjuk. Az áhított civil összefogás helyett kompromisszumot kötünk magunkkal és utolsó reményként altatjuk magunkat, hogy indulva a választásokon még tehetünk magunkért. Hát nem. A legrosszabbat választjuk, hiszen jól tudjuk, mi lesz a vége. Nem volt ez másként több évtizede sem, miért lenne most az?
Nem sok választásunk van. Már nem. Mi is elodáztunk szinte minden lehetőséget. Higgyétek, el csak a civil összefogásban van erő. De már nem asszony katonákként, hanem igazi harcosokként. Már nem simogatnunk kell, hanem oda csapni. Itt már fejek kellenek, hogy porba hulljanak.
Elnézem a nyugati országokat, de igaz ez a környezőkre is. Mennyivel különbek, mint mi? Na, mennyivel? Semmivel, de ők legalább kimertek rohanni az utcára és akár vasvillával követelni az igazságukat. Mertek áldozatot hozni. Élni és boldogulni akarunk, míg mi belenyugszunk mindenbe. Már régen lámpavason kellene lógni az összes trógernek. Egyre kevesebben vonulunk utcára, mert meggyőznek, hogy a választások jó alkalom lesz a változásra. Hát nem lesz, ezt megígérhetem.
Ma temetésen kellene lennem. Egy rokonom távozott. De itt vagyok veletek, pedig még hitelem sincs. Jöttem hozzátok, mert a harcot választottam és fontos a győzelmetek. A harcot választottam a nemzetemért és családomért.
Ádáz küzdelem ez, de hiszek magamban és bennetek is. Te hiszel magadban? Hiszel abban, hogy képesek és érdemesek vagyunk a győzelemre?!
Akkor elő a vasvillákkal.
Balog Béla
2013-12-16 – Budapest, Kúria
Beszélhetünk itt mindenféle pontokról a devizahitelezését illető szabályozás kérdésében, amikor sem a hatalom, sem a bankok és hatalmasságok részéről nincs készség a megoldásra. Nem is lehet, hiszen a pénz hatalmukba kerítette őket. Aki figyelt láthatja, érezheti a saját bőrén, hogy évek óta csak folyamatosan odázzák a döntést, vagy éppen szép szólamú ígéretekkel kecsegtetnek.
Lassan két éve az utcán vagyunk, de z áhított győzelem azért nem jött el, mert még mindig hiszünk a mesékben. Annyira áhítjuk a változást, hogy közben nem vesszük észre a valóságot: nem is akarnak megmenteni benneteket. Te meg akarnád menteni azt, akiből élsz? Akinek lenyúzott bőréből élsz, mint Marci hevesen? Nem akarnád megmenteni, hanem az utolsókig kizsigerelnéd, hiszen abból tudnál csak tovább élni és gazdagodni.
Elérkeztünk a választások kampányidőszakához. Az úgy nevezett elit sikeresen elhúzta az időt, hogy győzelme reményeként valami kicsit csöpögtessen neked a szavazatodért. A végén pedig hidd el, mész a levesbe.
Ki hát a hibás? Mi vagy ők? Természetesen mi. Ők érthetően féltik a koloncot, mi meg hagyjuk. Az áhított civil összefogás helyett kompromisszumot kötünk magunkkal és utolsó reményként altatjuk magunkat, hogy indulva a választásokon még tehetünk magunkért. Hát nem. A legrosszabbat választjuk, hiszen jól tudjuk, mi lesz a vége. Nem volt ez másként több évtizede sem, miért lenne most az?
Nem sok választásunk van. Már nem. Mi is elodáztunk szinte minden lehetőséget. Higgyétek, el csak a civil összefogásban van erő. De már nem asszony katonákként, hanem igazi harcosokként. Már nem simogatnunk kell, hanem oda csapni. Itt már fejek kellenek, hogy porba hulljanak.
Elnézem a nyugati országokat, de igaz ez a környezőkre is. Mennyivel különbek, mint mi? Na, mennyivel? Semmivel, de ők legalább kimertek rohanni az utcára és akár vasvillával követelni az igazságukat. Mertek áldozatot hozni. Élni és boldogulni akarunk, míg mi belenyugszunk mindenbe. Már régen lámpavason kellene lógni az összes trógernek. Egyre kevesebben vonulunk utcára, mert meggyőznek, hogy a választások jó alkalom lesz a változásra. Hát nem lesz, ezt megígérhetem.
Ma temetésen kellene lennem. Egy rokonom távozott. De itt vagyok veletek, pedig még hitelem sincs. Jöttem hozzátok, mert a harcot választottam és fontos a győzelmetek. A harcot választottam a nemzetemért és családomért.
Ádáz küzdelem ez, de hiszek magamban és bennetek is. Te hiszel magadban? Hiszel abban, hogy képesek és érdemesek vagyunk a győzelemre?!
Akkor elő a vasvillákkal.
Balog Béla
2013-12-16 – Budapest, Kúria
Magánvélemény.
Ez a derék ember, nagyon ki jöhetett a sodrából. Mi tagadás, minden jó érzésű embert bánt, ami az elmúlt évtizedekben Magyarországon folyik, a devizahitelektől, a vörös iszapon át, egészen a dohány, a termőföld, és egyéb mutyikig. Újabbnál újabb monopóliumokig. Ez a fasiszta, büntető, félelemre alapozó gyakorlat, a demokrácia báránybőrébe bújik, és abból marcangol mindenkit, aki nincs benne a bőrben. A bőrbe viszont, csak pedigrével lehet bekerülni. A bőr nyújtható. Ahhoz, hogy minél nagyobb legyen, töltelékre van szükség, így-hát, futószalagon (légihídon) szállítják bele a pedigrés embereket. Ezt teszi, fejlesztgeti, próbálja legalizálni, a "rendszerváltás" óta, minden "magyar" kormány.
Ehhez, még bőr is van a pofáján.
A magyar egy szelíd nép, de nem hülye.
Nem érdemes harcra ösztönözni, mert ma, nem ilyen a világpolitikai helyzet. Ezt a többség, látja is.
Kiállni önmagunkért, nem csak vérontással lehet. Sokkal szelídebben, sokkal nagyobb eredményt érhetünk el.
A feleslegesnek kikiáltott választások, egyáltalán nem mellékesek.
Ezek demokráciáról fecsegnek. Népnyúzó intézkedéseiket, kétharmados népakaratként tűntetik fel.
Helyben pusztuljak el, ha ezt akarom, ami itt ma van. Ezzel sokan, még a megrögzött Fidesz szavazók is pontosan így vannak. Azt hitték, hogy a 2002-es kutyából, 2010-re szalonna válik. Már ők is látják, mekkorát tévedtek.
El kell menni szavazni, és megválasztani abszolut felhatalmazással, az általuk egységesen támadott. elutasított pártokat, mint a Jobbik, a TESZ, a Gazdaszövetség.
Ettől rettegnek.
Ez a hatalmi buborékuk elpukkanása.
Amikor fasiszta hatalmuk legitimálásához. nem tudnak elég szavazatot vásárolni, összecsalni, vagy kierőszakolni, akkor jön a számonkérés. Nem giotin, mint ahogy ők tették a franciákkal, hogy eltávolítsák a francia hatalmat, nem Lenin, akinek bandája lemészárolta a Romanovokat, nem begyűjtés, ahogyan Hitler tette velük. Egyszerű, becsületes, és pártatlan igazságszolgáltatás. Izlandon, már sittelik a bankárokat.
Semmit nem tehetnek ellene.
