A régi Vezér visszatér?
Az elmúlt húsz év, globálkapitalista fasiszta törekvéseit híven kiszolgáló magyar pártok, csúfosan leszerepeltek a magyarok előtt.
Mindenki a bőrén érzi a hazaárulásnak, az ország kiárusításának, a törvényerőre emelt tolvajlásnak, egyre elviselhetetlenebb következményeit.
Az, a nagyformátumú karizmatikus politikus, nevezzük Virág elvtársnak, aki ennek a folyamatnak nyolc éven át a levezénylője, és csapatával együtt, következetes végrehajtója volt, igazi emlősösztöntől vezérelve, leszállt a süllyedő hajóról.
Gondosan ügyelt arra, hogy egy nálánál sötétebb gonosztevőre bízza a folytatást. Várakozása nem okozott csalódást. A még gátlástalanabb fosztogató, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Kiteljesítette a magyar nép elutasítását, Virág elvtárs, és az összes, vele egy követ fújó ország nyomorítóval szemben.
Leesett a tantusz. Aki nem ismerné ezt a régi szlenget, a tantusz az utcai nyilvános telefonok működtetésére, hajdan külön vert érmét jelenti. Amikor leesik, néha késve, akkor érzékeli az automata, hogy bedobták, cselekedni kell.
Szóval Virág elvtársnál is leesett a tantusz. Ő kiválóan ismeri a szemek, fülek, és minden érzék eltompításának módját. Hiányában, a magyarok érzékei felszabadultak. Elkezdtek látni, hallani és érezni. Ez jól lemérhető, a politikai hangulat gyökeres átrendeződésében.
Virág elvtárs próbálkozik. Azt hiszi, hogy a kinyílni hagyott érzékek, az ő megfelelő módszereivel újra bezárhatók lesznek. Ez súlyos tévedés.
A magyarság, az egész folyamat alatt frusztrált volt, csak épp, nem mindenki tudta, hogy mitől. Ma már csaknem mindenki tudja. Ennek felel meg a mai helyzet.
Virág elvtárs ne reménykedjen! A magyarok szándékából, soha nem térhet vissza, sem direkt módon, sem a nála sokkal bénábban hazudozó oldalszárnyai révén. Ha még olyan angyal lenne is, köntöse alól kilátszik a lóláb, és ezt már mindenki látja. Késő térdet hajtani, (hogy ki ne látsszon) korábban kellett volna a nemzet előtt, mert ez a nemzet megérdemelte volna.
Béla László
