A megosztottság átka.
Az álváltást követően, a nemzetpusztító törekvéseknek, a magyarságot, alapjában három jelentős csoportra sikerült megosztani.
Az első csoport, a szocialista/szabaddemokrata tömörülés holdudvara, akinek támogatásával, a fosztogatás lehetőségét megalkotó, fórumkormányt sikerült leváltani. Ezek az emberek, vagy rendelkeznek valami kapcsolattal, a Rákosi/Kádár elit irányában, vagy csak egyszerűen, ettől a tömörüléstől várnak, valami jobb felállást. Esetleg valami többletjogot, valami jobb üzleti lehetőséget remélnek. Nem igazán érdekli őket a nemzet egészének sorsa és helyzete, vagy egész egyszerűen azt gondolják, ha nekik sikerül, képesek lesznek támogatni a leszakadtakat, és ezzel minden a helyére kerülhet.
A másik csoport, a Fidesz/Kisgazda tömörülés holdudvara. Ők ugyanazt gondolják /gondolhatják, mint az előző csoport, a saját tömörülésével kapcsolatosan. Alapvetően bíznak prominens embereik jó szándékában.
Ennek a bizalomnak köszönhetően, egyikük sem veszi észre, hogy bizalmukból, és támogatásukkal, vezetőik milyen ország pusztító, nemzetnyomorító irányba viszik az országot. Nem látják a kettős mércét, nem látják/hallják az EU. és a kiszolgáló kormány jól hangzó duettjét. Észre sem veszik, amikor Amerika, vagy Izrael, beszáll egy terccel, és átveszi a duettől a vezérszólamot.
Igaz, amikor a Fidesz bedarálta a kisgazdákat, vagy a KDNP.-t, sokan elfordultak, de ettől még jelentős maradt a tábor.
A harmadik csoport, és valószínűleg ma ez a legnagyobb, aki mindenkiben csalódott. Becsapta már az egyik, a másik is, és rájött, hogy alapvetően más irányt kell venni a magyaroknak, a túlélés érdekében. Ez a csoport hozta létre a Jobbikot, ami nem felülről ránk szabott, de alulról felépített. Hajlandó, sőt büszkén hajlandó felvállalni a magyarságát, meg meri hirdetni a programját, és meg meri határozni, a lehetséges felemelkedés útját. Ebbeli beállítottsága miatt, a gyarmatosításra törekvők nemtelen támadásainak össztüzében áll, de áll.
Jó lenne, az egész magyar nemzet érdekében, ha mindhárom csoport ráébredne, hogy elsősorban magyarok, kisemmizettek és lepusztítottak,
másodsorban magyarok, megkülönböztetettek és üldözöttek, és csak harmadsorban ilyen, vagy olyan párt támogatói vagyunk, a tulajdon hazánkban. Félretéve a pártszimpátiákat, létrejöhetne végre a MAGYAR EGYSÉG. Megteremthetnénk végre, a fosztogatást lezáró, a kirablást visszafordító, magyar érzelmű magyar kormányt. Ehhez a Jobbiknak is elsöprő többség kell. Bízzunk meg benne, olyan felhatalmazással, ami lehetőséget teremt a valódi cselekvésre.
Habzó szájjal ordítják az ellenzők, Jobbikos emberek MSZP.-ből, vagy más, korábban csalódást okozó csoportból érkeztek. Én ezt örömmel veszem.
Szerintem nincsen jó vagy rossz magyar. Nem az számít, ki honnan jött, csak az, hová tart. Különböző hazugságokkal és praktikákkal, emberek tömegeit tévesztették már meg. Az a döntő, ha valaki rájön a megtévesztésre, és itt nem a szélkakasokról, köpönyegforgatókról, hanem a megtévesztett, de mindig is nemzetben gondolkodó magyarokról beszélek.
Ha őket is leírnánk, nem tudom, maradna e még magyar szívű magyar, ebben a megcsonkított, agyongyötört, halálraítélt hazában.
Nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölet elválasszon bennünket egymástól. Hiába sulykolják, akkor sem lesz igaz, az egyik magyar legnagyobb ellensége a másik magyar. Szeretnék, ha így lenne, mi pedig mutassuk meg, mennyire nem így van. Nem azért szavazunk valakire, mert szépen mosolyog. Nem azért, mert szép a nyakkendője. Nem azért, mert már volt hatalma, és akkor személy szerint jobban éltünk. Azért és csakis azért, mert mindannyiunk felemelkedéséért harcol. Ha tudván tudom, hogy a saját helyzetem romlana, akkor is arra szavazok, ami felemeli a nemzetet, mert a jövőm, a gyermekeim, és unokáim jövője is a nemzet kezében van.
Béla László
