A hamis vád.
Hogyan működik a „kirekesztés”?
Amikor egy csoport ember, valamit véghez akar vinni, egy másik csoporton belül, ami a másik csoportnak elfogadhatatlan, ezt természetes önvédelmi reakcióval, a kárvallott csoport akadályozni fogja. Egyebek között úgy, hogy a diverzánsok embereit, nem hagyja a döntések közelébe kerülni.
Nem azért, mert rossz emberek, nem is azért, mert buták lennének, azért, és csakis azért, mert egy diverzáns, ártó szándékú csoporthoz tartoznak.
Az ilyen, belülről romboló csoportosulások vonatkoztatták át emberekre, a gyönyörű Magyar nyelvünkben „kirekesztő” jelzőjét. A „kirekeszt” ige, több tízezer éve létezik. Eredeti jelentése, a haszonállatok közül, a kártékony dúvadak távoltartására irányuló cselekvést jelölte. Ebből, a minden kétséget kizáróan hasznos cselekedetből, kreáltak, egy rosszalló tartalmú, legalább is a mondataik szerkezetéből ilyen felhangú, negatívnak kikiáltott, emberi magatartásra utaló jelzőt.
Ezt, unos-untalan hangoztatva, mindenkit minősítenek, megtámadnak vele, aki akadályozza, hogy pusztító szándékú csoport tagja, döntési helyzetbe kerülhessen. Pl.: Ez a kirekesztő közszereplő, megakadályozta, X Y, bírói kinevezését, csak azért, mert…
Ez a csalárd mondat, több helyen tartalmaz vaskos hazugságot.
Negatív színben tünteti fel, a nemzete érdekeit védő közszereplőt.
Ok nélküliként tünteti fel, a védekezési reakciót, holott mindenki tapasztalta már, az ilyen diverzáns, mérhetetlen károkozását a nemzet életében.
El akarja hitetni az emberekkel, hogy aki értük fellép, valójában gonosz, elítélendő gondolkodású. A kicsit is felszínesen gondolkodó, el is hiszi.
X Y-t, nem azért kell kizárni a bírói hivatásból, mert ilyen vagy olyan csoporthoz tartozik. Azért, mert tapasztalatból tudjuk, hogy a csoport, amelyhez tartozik, befolyásolni akarja és fogja. Kibillentik józan ítélőképességét. Ha elé kerül egy eset, ahol egy kisebbség tagja, agyonvert egy embert, mert olyan kedve volt, meg be volt „gyógyszerozva” és amúgy részeg is volt, kap két évet.
Egy másik esetben, ha egy ember, tetten ér, és felpofoz egy kisebbséghez tartozó zsebmetszőt, az is kap két évet. Talán úgy gondolták, fő az egyenlőség.
Csakhogy az ilyen és hasonló ítéletek, köszönő viszonyban sincsenek a joggal, az igazsággal, és a törvény előtti egyenlőséggel. Az, hogy a Magyar embernek a saját hazájában, ilyenekkel kell szembenézni, mindenképpen kerülendő. Ezért nem kerülhetnek döntési pozícióba külső befolyás alatt álló emberek. Még vannak! Sokan. És csak a magyarság egysége távolíthatja el őket.
Zárjuk ki magunk közül a kirekesztőket?
Pl.: Aki bemegy a bankba, mert pénzre van szüksége, adjunk, neki amennyit kér.
Sok ember megteszi ezt, és meg is kapja. Micsoda kirekesztő magatartás, mikor a bankrablót kizavarják pénz nélkül, és még a rendőrség is kergeti.
Más. Micsoda kirekesztés, hogy a nászéjszakán csak a férj bújhat az ifiasszony mellé. Akár az, hogy a hajléktalan, nem abba a házba megy ebédelni, fürödni, aludni, amelyikbe épp kedve tartja.
Folytathatnám a sort, egészen az elmebaj határáig, de minek. A legszánalmasabb agy halott is látja, hogy az élet, kirekesztések sorozata.
Csakhogy a kirekesztés, nem kirekesztés, ha a visítozó követi el, csak akkor, ha vele szemben valósul meg.
No, épp ebből van elegem, és még sok honfitársamnak velem együtt.
Béla László