évszázados átverés

A terrorizmumus, a világ réme!


Már nem lehet nemzeteket, aljas fondorlatokkal egymásnak uszítani.

  Az emberek békét akarnak! A világ, békét akar!!!

   Amikor Titus, római császár 70-ben eldöntötte birodalma gennyes fekélyének felszámolását, a fekély népének megsemmisítését, nem is tudta, ezzel a döntésével, mekkora keresztet tesz, az egész civilizált világ vállára. Ezt a keresztet, az óta is cipeli az emberiség, és csak az ébredés az, ami megakadályozhatja, hogy fel is feszítsék rá.
  Néhány millió, hat milliárdot. Ez még viccnek is elmebaj. Ilyet, csak az találhat ki, aki nagyjából annyival hiszi okosabbnak magát, mint amennyivel bolondabbnak a többit, a valóságosnál. A világ emberisége civilizációjának kialakulásában, nincsen szerepük. Több tízezer éve létező ismereteket összegereblyézve, hozzákevertek mérhetetlen mennyiségű öntelt aljasságot, nadragulya helyett, az emberiség lenézését, szépségflastromnak, véghezvihetetlen világuralmi ábrándokat.  Ezzel próbálják vonzani követőiket, és elrémíteni a butákat és hiszékenyeket. Eddig eredményesek voltak, mert nem látszott, a behízelgő liberális maszlag mögött, a nyilvánvaló cél.
Vajon, mi lehet az oka annak, hogy nem csak elmebeteg emberek, ennek reális lehetőségét, egyáltalában mérlegelik, sőt egyesek megvalósíthatóként el is hiszik.
  Egyik oldalról, az a mérhetetlen cezarománia, ami ennek a –meg sem tudom nevezni bagázsnak- genetikai hozománya, a mérhetetlen gyűlölet mindenki mással szemben, és az a hazug, képmutató és erőszakosan kirekesztő magatartás, ami az elmúlt kétezer évben jellemezte munkálkodásukat.
   A másik oldalról, az embereknek, (a civilizáltaknak) az a mértéktelen toleranciája, amivel képesek tudomásul venni, ezeket a pióca megnyilvánulásokat. Ahova ez a faj beteszi a lábát, azonnal működni kezd, a befogadó nemzet kárára. Működésük palettája, a pozitív végtelentől, a negatív végtelenig terjed, attól függően, hogy az adott helyen milyen mélységig tudtak beépülni a hatalmi ágakba. Kezdetben, mindig ötletgazdag, segítőkész, sőt áldozatvállaló oldalukat mutatják. A fajtát nem ismerő, hiszékeny környezet, engedi kibontakozni, az agilis, látszólag jóindulatú, tehetségesnek tűnő előőrsöt.
Általában csak később derül ki, hogy a tehetség, a delikvens háta mögött rejtőző team, közös eredménye, az esetleges áldozatvállalás, támogatószerzés pedig, a szintén a háttérből hatalmát építgető, gátlástalanul rabló pénzhatalom, busás megtérülésre, alapos reményt adó befektetése. Amint, ezt a háttérből mozgatott bábot, a környezete, bármilyen pozícióba teszi, azonnal kirágja a burkát.
Metamorfózisából, hivalkodóan szép lepke alakul, ami kivételes eredményességgel csalogatja maga köré, fajtársait. Tülekednek is rendesen.
Erre az előőrs, minden, a hatáskörébe utalt pozícióba, be is rakja őket. Különösen ügyel arra, ha választott tisztségről van szó, hogy a fajtársakat tegye a választói helyére, nehogy később, ki lehessen szavazni.
   Ezek az első lépések, amit a befogadók, még leginkább nem ismernek fel.
Amikor már némi hatalom koncentrálódik ilyen kezekben, akkor eszméletlen hajszát kezdenek, a többi, lehetőleg, minden hatalom megszerzésére.
  Ezt már nem lehet, észre nem venni. Aki észreveszi, és védi is ellene saját nemzetét, az legalább nacionalista, de rasszista, antiszemita, újabban terrorista.
Ezek a kategóriák, a nemzeti ellenállás megtörésére, és bizonyos szintű elnemzetietlenedés fölött, már hatékonyan működő „fegyverek”.
  Kovácsolásuk ugyan kicsit hosszadalmas, de szétszerelésük sem megy egy nap alatt. A technika végtelen egyszerű. Nem is tudom, hogy egy magára valamit is adó csoport, aki még hozzá, világuralomról álmodik, hogyan nem tartja rangon alulinak, ilyen eszközök bevetését. Először is, kitalálja, mivel lehetne lejáratni az ellene fellépőket. Mondjuk, nacionalizmussal. Ez az irányzat, minden nemzetben az összetartó erő. Mindenütt jelen van. Tehát megtalálhatók a szószólói. Ezek, keresnek a sok közül, egy közismert nacionalistát, aki hibázott.
Hibáját/hibáit mérhetetlenül felfújva, személyiségét olyanná teszik, a közfelfogásban, mint az ő oltárukon negatív példaként álló utálatos kép. A tényleges hibák, persze elegendőek a negatív megítéléshez, tehát a tárgyilagos ember, rá sem jön a svindlire.
No, ennek a lejáratott embernek a nevét, szorosan összekapcsolják a verbalitásaikban, a nacionalista eszmével, és egyfolytában mocskosul gyalázzák. Pár év, esetleg évtized alatt el tudják érni, hogy a nacionalista, szitokjelzővé váljon egy nemzetben. Ennek birtokában, az adott nemzet legjobb, legharcosabb, és legőszintébb fiaival tudják szembe fordítani, saját nemzetét.
(leginkább akkor, ha a nemzet nem gondolkodik, mert mondjuk nem ér rá. Elnyomói, már olyan nyomorba döntötték, hogy a megélhetéséért minden percét munkával kell töltenie.)
Elegendő sokszor, és sok helyen hangoztatni, hogy XY nacionalista, és akkor az egyből gyilkos, netán tolvaj, netán diktátor, vagy bármi rossz, amit az előkészítés során, a szitokjelzőhöz kapcsoltak. Mi meg megesszük.
A fő gonosz kikiáltása, és lejáratása ennyire egyszerű. Hitlert, súlyos genocídiummal vádolják, ettől rettenetes, pokolravaló, elítélendő, szerintük.
Soha sem teszik hozzá, mely körülmények vezettek az adott döntésekhez, mint ahogy azt sem, hány hasonló, vagy sokkal nagyobb mértékű népirtást végeztek mások, vagy végeznek ma is, éppen ők.  Amit ők tesznek, az „jogos védekezés” az őket fenyegető terroristák ellen. Amit velük szemben tesznek, az rasszizmus, nacionalizmus, meg még száz pejoratívvá fejlesztett fogalom
Náluk nacionalistább, raszistább  fajt, még nem hordott hátán ez a föld, de ez nekik „joguk” mindenki másnak bűne. Kicsit nevetséges.
  Miért kockáztatnak ilyen átlátszó dolgokat?
Mert olyan szinten nézik le embertársaikat, befogadó nemzeteiket, amilyen szinten az, már a legtürelmesebb, leglojálisabb emberben is szakítja a cérnát.
    Puszta „önvédelemből” a levegőből fejbe lőnek embereket, és ezzel, még ki mernek állni a világ színe elé, és akkor, még Istenről szó sem esett.
   Mennyire volt, és ma mennyire eredményes ez a nagymellényű, hatalmi őrületben tobzódó cselekvés, az jól lemérhető, a világban, velük, és általuk történt eseményekből.
  Úgy e , a nemzeti ellenállás, hát az mindenütt harcol ellenük. Kivéve ahol nincsen. Szép Fülöp, francia királynál volt, Angliában is volt, sőt, a bostoni teadélutánig Amerikában is volt. Legintenzívebb nyomulás, mégis ott jött létre, ahol ez, a leginkább korlátozottan alakulhatott ki. Egyiptomban hamar kiderült, ezért, hamar eltávolodtak egymástól. Igaz, a távolodás mikéntje két írott szálon ismeretes. Egyik szerint, lemészárlással fenyegetve, vad dühvel kergették ki őket az egyiptomi őslakók, másik, az ő állításuk szerint, sértődötten kivonultak. Egyetlen dologban egyezik meg a két történet, hogy bármit tettek is, ezt nyomukban az üldöző egyiptomi hadsereggel tették. Melyik lehet az igaz, ezt a fajt ismerve, nem nehéz valószínűsíteni.
 Egész magatartásuk, az emberiséghez való viszonyuk, alapból meghatározza elfogadottságuk hullámzását. Ők maguk írják egy vallási iratukban, melyben a többi nép legyilkolásának módjait taglalják, hogy ez csak közöttük népszerűsíthető, mert ha mások is tudnák, azonnal mindnyájukat lemészárolnák.
   Már tudják!!! Mégsem akarják mindegyiket vízbe fojtani.
De térjünk vissza a nemzeti ellenállásra, ami megvédheti a nemzeteket, a betolakodók által gerjesztett bajoktól. Ez leginkább, a huzamosabb ideje együtt, egy helyen élő, magas kultúrával, erkölccsel, és sok hagyománnyal rendelkező, nagy nemzetekben alakul ki. A nemzethez tartozás büszkeség, védelem a támadások ellen, hit, és tudat az erőben, amit a nemzet jelent. Ezért van útjában ennek a fajnak minden nemzet.
Mi is alkotja a nemzeteket?  Az előbb említetteken túl, a közös érdek. Ahhoz, hogy egy sereg emberből egy nemzet kialakulhasson, ezeken túl, kell még, egy hosszú múlt, benne karizmatikus, emberséges magatartású, alapjában a nemzete irányában szeretetet sugárzó személyiségű vezető. Az emberek bíznak benne, és nem csalatkoznak. Teljes erejükkel, és hitükkel állnak mögé. Követik, ha kell a halálba is, de egy ilyen alakulatot, népet, népek csoportjából álló nemzetet, lehetetlen eltaposni, legyilkolni, vagy megalázni.
  Az újkorban kialakult amerikai társadalomnak, a modern civilizációkból érkezett része, sokféle nemzet, kiváló, és bevállalós családjaiból állt össze, de egységes, önvédelemre képes nemzetet, sokáig nem jelentett. Kialakultak Angol, Francia, és más nemzeti szigetek, melyek szálláshelyükön erőt képviseltek, de nem jelentettek kontinensnyi egységes nemzetet. Úgyszintén az őslakók sem, akik, bár erős törzsi tudattal éltek, és határozott, sokszor erőszakos tiltakozásuknak adtak hangot, elszórtan, kisebb csoportokban estek áldozatul, a rájuk törő erőszaknak. Szinte teljesen kiirtották őket.
  Az említett tényekből látható, miért volt szenzációs vadászterület ennek a fajnak a számára, Amerika.
    Ennek a társadalomnak az akkor még laza szövetébe lehetett úgy beépülni, hogy minden hatalom egy faj  kezében összpontosuljon, és ez ne egy őslakos vezér, király, vagy császár legyen, hanem a frissen betelepültek valamely csoportja.
  Mint már említettem, ezek nem sötétek csak sunyik. Eleinte a szabadság szlogenjével etetik a népet, amivel mindenki egyetért. Később derül csak ki, hogy az a szabadság amit ők alkotnak meg, az, az ő szabadságukat, és minden kívülálló rabságát jelenti.
   Egyebek között ez, az ÉVSZÁZADOS ÁTVERÉS.
Az  Amerikai Alkotmány, a világ, eddig  legnagyobb szabadságot biztosító alaptörvénye. Annak hatálya alatt, mindenki szabadon élhetett, dolgozhatott és érvényesülhetett. Ez a faj, elenyésző létszáma ellenére, bele ügyeskedte, saját hegemóniája kialakításának csíráját. (a polgárháborút követően)
  Ettől kezdve a végtelen szabadságban élő amerikai polgárokat, mind inkább az általuk alkotott, de a „felsőbbrendű” faj által irányított állam rabszolgáivá, vagy legalább is, vazallusaivá teszi.

A hajdan valóban szabad amerikai polgár, most is szabadon élhet, ha…ha…ha…ha…stb.
Néhány, a ha… kitételeiből.
~ megfizeti azt az adót, aminek számára történő előírását (kivetését) az eredeti alkotmány határozottan tiltja.
~megfizeti az esedékes bankrészleteit.
~nem vádolják meg, kábítószer kereskedelemmel.
~nem tart fent kapcsolatokat kommunista gyanús emberekkel.
~nem tart fent kapcsolatokat kémszervezetekhez tartozókkal.
~nem tart fent kapcsolatokat terrorista gyanús emberekkel.
~nem vádolják meg családtagjainak bántalmazásával
~nem követ el közlekedési kihágást.
~nem gyanúsítják meg személyében terrorizmussal.
És még hosszan sorolhatnám a, ha-ha dolgokat, de felesleges. Valójában egyetlen amerikai polgár sem tudja, ha csak nem a FAJ-hoz tartozik, meddig van szabad lábon. Tekintve, hogy a törvényhozáshoz rég semmi köze, azt tesznek vele, amit csak akarnak. Négy évenként választhat azok közül az elnökjelöltek közül, akiket a hatalom, számára felkínál.
   Ha netán rosszul választ, és választottja, a faj számára kellemetlenné lesz, hamar Kenedy sorsára jut.
  Ez, egy látszólag zseniálisan felépített rendszer, mintha valóban zsenik, és nem ostobák alkották volna.
Joggal kérdezhetné bárki, hol ebben az ostobaság? Kikezdhetetlen, megkerülhetetlen, teljhatalmat jelent, és temérdek pénzt termel, hol itt a baj.
  Valójában mindössze egy baj van vele, hogy gyűlöletre épül.
A kirekesztettek gyűlöletére, kíméletlen fosztogatására, kiszolgáltatottságuk kihasználására.
  Mint a nemzetek kialakulásánál már említettem, a sokféle nemzetből, törzsből, családokból álló csoportot, egy valami képes, egy! Nemzetté kovácsolni, a sorsközösség.
Ezt az alaptézist, a faj nem ismeri. Ők ilyet nem élnek meg. Elvakult hataloméhségükben, saját társaikat is cserbenhagyják. Támogatnak pénzzel egy Hitlert, aki fajtársaikat állítólag tömegesen gyilkolja. Csak látszat összetartásra képesek, és ez a döntő különbség. Ameddig a fajtárs előrehaladását kockázat nélkül támogatni lehet, addig van támogatás, áldozatvállalás, ragaszkodás.
Mihelyt megjelenik a kockázat,Saul/Paul módjára, háromszor is megtagadják korábbi kegyeltjüket. A civilizált ember egészen más. Nem nézi közömbösen, hogyan gyilkolják a barátját, hogyan vetik börtönbe a testvérét, vagy hogyan követnek el ártatlan emberek ellen, erőszakos cselekedeteket.
Ilyen esetek sokasága, a kirekesztettek súlyos jogtiprásai, a hatalom gyakorlóinak cinikus erőfitogtatásai, a börtönfilmek, a haditechnika fitogtatása, és hasonlók, a legheterogénebb csoportot is képesek egységes nemzetté kovácsolni. Ez történt, és történik Amerikában is. A sötét agyak, nem számoltak azzal, hogy kíméletlen terrorjukkal, kegyetlenségük nyílt hirdetésével, olyan ellenséget alakítanak ki, akivel fel sem tudják venni a harcot.
   Ez pedig nem egyéb, mint a jó érzésű amerikai nép, aki az évszázados folytonos megszorítások alatt, észrevétlenül nemzetté kovácsolódott.
Először, a vietnámi háború alatt emelte fel a szavát. Akkor beérte a hatalom látványos meghátrálásával, és senki fejét nem követelte. Ez a nemzet, még hallgat. Még a kényelmesebb megoldást választja, de tűrőképessége határán, robbanásveszélyes állapotban van. Az amerikai polgárok között végzett közvélemény kutatás szerint, nyolcvan százalék nem díjazza a jelenlegi állapotokat. Csak azért nem lép, mert azt hiszi, egyedül van álláspontjával.
Ha bebizonyul, hogy rosszul gondolta, hogy mindenkinek egyformán tele a tarisznyája, az földrengés. Olyan földrengés, ami a világot pusztító hatalom azonnali összeomlását, fejek hullását, és általános felszabadulást jelent, az emberiség számára.
Hiába próbálták az Amerikai Nemzetből kiölni, az egymás iránt érzett felelősséget. Hiába próbálták hazug oktatással mély butaságba süllyeszteni.
Hiába intézték úgy, hogy valódi tudása csak a fajhoz tartozóknak, és azok feltétel nélküli vazallusainak legyen. Az amerikai nép, Nemzetté lett.
Felülkerekedett benne, az , akár tizedíziglen elhagyott, de civilizált őskultúrájának genetikai üzenete. Ráébredt, és mindinkább ráébred, az őt kifosztók aljasságára, és meglépi, amit ilyenkor kell.
   Megszünteti a faj túl hatalmát, véget vet az erőszaknak, kirekeszti minden döntésből. A világban béke, és szeretet veszi át az irányítást, és ez Isten segítsége nélkül is végbemegy, emberi jó szándékból. Amit Isten segít, az csak a biztos siker garanciája.


Béla László