Mi van a gazdaságban?
Úgy gondolom, egyenlőre, semmi pozitív, ha csak azt nem tekinthetjük pozitívnak, hogy „pártunk és kormányunk” megpróbál, az IMF-el szemben, magyar érdekeket érvényesíteni, vagy legalább is a durván magyarellenes érdeksérelmeket megkérdőjelezni. Ezek persze sokkal inkább látszat, mint valódi törekvések. Inkább alkalmasak a forint lehúzására, leminősítésére, a devizahitelbe ugratott tömegek helyzetének rontására, mint a magyar gazdaság felemelésére. A tervezett bankadó, valami erősen visszafogott intézkedés, a korábbi, közpénzből történő, banktámogatások visszaszerzésére.
Aki figyelt rá, láthatta korábban, hányszor, hány milliárddal „konszolidálta”
Akkori „pártunk és kormányunk” a jajveszékelő bankokat. Ezt mind mi fizettük.
Valódi, sorsfordító állami intézkedésekről, mindaddig nem beszélhetünk, amíg a kétharmad, el nem törli azt a törvényt, ami önkínzó módon korlátozza a Magyar Kormányt, a Magyar Nemzeti Bank munkájának, döntéseinek maradéktalan kézbentartására.
Fél füllel hallottam, azt a direktívát, ami szégyenletes módon, le merte írni, mit vár az IMF. a mindenkori Magyar Kormánytól.
Ez szerint, a kormányoknak a bankokat támogatni kell, (megtették) és nem szabad hagyni, újjáéledni a magyar termelő szférát.
Az, ha ezt valaki írásba merte foglalni, az egy gusztustalan, alattomos támadás, az ország, és a nemzet ellen, jó szándéknak hazudva.
Ha valaki, felelős magyar politikusként, a nemzet felhatalmazását állítva, ilyet aláírt, az olyan, haza, és nemzetárulás, amiért egy Horthy, vagy más, nemzeti érzelmű hatalom uralma idején, statáriális gyorsasággal, legalább főbelövés járna, mert ilyesmire, soha magyar kormány, a nemzettől konkrét felhatalmazást nem kapott. Mégsem főbelövés jár! Kiemelt nyugdíj, és minden elismerés. Bravó!
Kérdés, mennyire fog „pártunk és kormányunk” eltérni a korábbi gyakorlattól. Sürgősséggel visszaveszi e a hazai pénzügyek intézését magyar kézbe. Visszaszerzi e a magyar pénzintézetek (MNB, OTP) teljes és korlátozatlan irányítását, vagy tovább maszatolva a közvéleményt, jóként próbálja eladni a lehúzás további támogatását.
Ugyan miért nem engedték, az országot csatlakozni (hála Istennek) az Euró zónához. A mondvacsinált indok, a hiány mértéke volt, a valódi, egy élő, hatékony, lehúzó csatorna megőrzése.
Hogy is van ez?
Bizonyos országok, a világ pénzrendszerében, eltérő kamatok mellett kölcsönzik, a valódi értéket már rég nem jelentő pénzeiket. Azok a pénzemberek, (értsd munkakerülők) akiknek kedvező ez az állapot, ha koldusszegények voltak is, de rendelkeztek megfelelő kapcsolatokkal,
felvehettek hitelként 1-5% kamatra CHF, vagy egyéb kölcsönöket.
Azt, a „tőke szabad áramlásának” kalóz zászlaja alatt, behozták, forintra váltották és elhelyezhették betétben, 10-15% kamatra. A kapott kamat töredékéből financírozták a kért hitelük kamatait, a különbözetet pedig elégedetten zsebre téve éltek mint hal a vízben, a magyarok munkájából, vagy vagyonából. Érezzük is.
Mit tehetünk?
Rá kell vennünk, kétharmados kormányunkat, hogy a még szerencsére meglévő magyar forintot, mielőbb vonja ki a nemzetközi pénzhatalom fenhatósága alól, ahogy azt Venezuela tette. Teremtse meg a hazai értékteremtés, mezőgazdaság, feldolgozóipar, gyors, dinamikus fejlődésének lehetőségét. Haladéktalanul szüntesse meg, a nem magyar vállalkozások politikailag létesített versenyelőnyét. Ha ezek a dolgok megvalósulnak, ezzel nagyrészt bezárulnak a kirablás zsilipjei. Újra lesz értelme a magyar életnek, lesz perspektívája a magyar fiatalnak, és hihetetlen gyorsasággal újjáéled a magyar gazdaság. Piac van,
A világszabványtól eltérő, ízletes magyar gyümölcsöket, tömegével fogják termelni, és feldolgozni. Ezek a fajták, nem igénylik, és el sem tűrik a vegyszeres védelmet, tehát mint biotermékek, háromszoros áron is eladhatók világszerte. Ezt tudják, irigylik, és rabolnák el tőlünk, a mai törekvések.
Nem adhatjuk! Ezek az ősi magyar civilizáció, kertnemesítés, gazdálkodás több ezer éves eredményei. Ősapáink tudása és munkája. Ez minket illet, senki mást,
Ahogyan a Kárpátmedence, több ezer éven át védelmezett egysége is.
Béla László
