Pénzhamisítók kicsiben és nagyban
A dolog, akkor kezdődött, amikor a gazda megunta a vállán cipelni a zsák búzát, ha kaszára volt szüksége, a kovács megunta a kaszákat cipelni, amikor csizma kellett neki, a csizmadia, nem akarta vinni a csizmát a péknek a havi kenyérért. Ezért született a pénz. Eredendően aranyból volt, mint a körmöci arany, vagy Mátyás forintja. Annyit ért, amennyi súlyt képviselt.
Ügyeskedők ezért lereszeltek a széléből, és értékcsökkenten adták tovább.
Az emberek, és a pénzverdék is, hamar rájöttek a csalásra. A pénzverdék recézni kezdték az érmék élét, az emberek pedig, nem fogadtak el, hiányzó, vagy sérült recézetű pénzt.
Aztán kialakultak a bankok, és velük együtt a bankjegyek, melyeket ma is pénzként használunk. A bankjegyek összességére az volt ráírva, hány aranypénz van a bank trezorjában, a papír fedezeteként. A bankjegy könnyű volt, és értékálló.
Nem kellett az aranyat cipelni, és ha a papír elrongyolódott, a kibocsátó bevonta, és újat nyomott helyette. Szigorúan annyit amennyi aranya volt. Bármikor bárki odamehetett a bankhoz, és a cetliért, annyi aranypénzt kaphatott, amennyi arra írva volt. Az arany és a pénz értéke, egymáshoz viszonyítva, soha sem változhatott. 10 egységnyi pénz, 10 egységnyi aranyat jelentett. Sem többet, sem kevesebbet. Bankjegyeket, pénzt, csak a királyok, később az országok, államok nyomtathattak, szigorú egyensúlyban az aranykészletükkel. Ha kibányáztak és kohósítottak 100 000 egységnyi aranyat, kiadhattak 100 000 egységnyi pénzt.
Ez így rendben is volt, de jöttek a pénzhamisítók. Rajzoltak ugyanolyan cetliket, mint a bankjegy, és megpróbálták aranyra váltani. Iszonyú erővel kergették, és nagyon súlyosan büntették őket, hiszen a kincstárat, ezzel az országot lopták meg. Az ország minden polgárát.
A bankok, tanultak a pénzhamisítóktól. Sokkal több cédulát nyomtattak, mint amennyi aranyuk volt. Ettől, hirtelen nagyon gazdagoknak tűntek. A csalásra senki, sokáig nem figyelt fel, mert aki aranyra akarta váltani a cetlijét, annak átváltották. A nagymérvű visszaélések, már az újkor elején, súlyos következményeket hoztak. A cetlik elértéktelenedtek, a megrohamozott bankok tönkrementek, az emberek elvesztették, sok éves takarékosságuk eredményét.
Az emberek, megismerték a „gazdasági válság” fogalmát. Mindezt a gátlástalanul csaló bankok tevékenysége nyomán. Hogy ez még egyszer meg ne történhessen, a pénz kibocsátását, állami monopóliummá tették, állami bankokra bízták, és az állam, csak ellenőrizte, meg van e, a fedezete a bankban. Természetesen nem volt meg. Erre az időre, a bankárok, olyan szinten szereztek befolyást az államok vezetésébe, amivel keresztülvitték, hogy a fedezetlen pénz kibocsátását nem betiltották, hanem csak korlátozták. Ezt a korlátot, az óta is folyton feszegetik, és napjainkra úgyszólván megszüntették. Korlátlan mennyiségű hamis pénz kerülhet forgalomba. A bankok nagyban hiteleznek olyan pénzt, ami nem létezik. A világban összekeveredtek a különböző országok pénzei, amik a megfelelő csoportok számára, újabb, immár nemzetközi méretű lopást tettek lehetővé. Mivel a lopás csúnya szó, és mindenki tudja mit jelent, ezeket az akciókat, árfolyam-spekulációknak keresztelték.
Mindezek tetézésére, nem nyilvános módon és időben, a világban leginkább elterjesztett pénz kibocsátási jogát, egy magánbank szerezte meg.
Azt, hogy ez mennyire nem nyilvános, abból lehet tudni, hogy ma az interneten, (ami közismerten minden információ tárháza) erre, semmilyen utalás nincs.
Én az alábbi kereső kifejezések alatt kerestem: amerikai dollár; a dollár története; a dollár kibocsátása; a dollár kibocsátásának joga; hogyan került a dollár magán kézbe. Mindezekre való utalást, egyetlen linken találtam:
http://albar.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=72301
Miután, a bankok elérték, hogy saját kedvükre teremtsenek pénzbőséget, vagy hiányt, és a pénz sokszorosan túlnőtte a neki szánt szerepet, mindenki az értéktelen cetlik után fut, mert egyenlőre, bármit megkaphat érte.
Ha az Amerikai nép, megunja a fosztogatást, a nem létező hitelek állandó törlesztését, és rendet tesz a pénzvilágban, létrehozza ismét az állami zöldhasút, egy csapásra omlik össze a lopásra épített bankvilág.
Hab a tortán, hogy bár az amerikai pénzt, egy magántársaság hamisítja, a kocahamisítókat, mégis az állam apparátusa üldözi. Vajon miért üldözi a kicsiket, ha a nagyokat nem? Ez már filozófia. Amit szabad Jupiternek…
Szerencsére ez az idő lejárt. Az intézményesített lopás napjai meg vannak számlálva. Igen! Csak addig bírjuk ki valahogy.
Béla László
