A szándék a fő
Az eredmény másodlagos, de károkozásra tökéletesen megfelel.
A zöld-liberális természetellenes pusztítók, túllőttek a célon. Eddig a szerényebb képességűekkel még el tudták hitetni, hogy hasznos tagjai az alkotó közösségnek, egy országnak, egy nemzetnek. Legutóbbi opuszuk azonban, már minden emberi szinten értelmezhető, és feltehetően mindenhol ki is veri a biztosítékot. Legfőbb ideje, mert ezeknek a pusztítóknak, mint sok más belső ellenségünknek is, mi szolgáltatjuk az energiát. Ha kimegy a biztosítékuk talán működésképtelenek lesznek, és nem kell elszenvedni a kártételeiket. Amúgy is igen sötét dolog egy ember?től, ha azt a közösséget károsítja, amelyik őt magát eltartani hajlandó.
De térjek a tárgyra. Hogyan lehet „zöldként” kárt okozni?, hiszen mindig a természetet védelmezik, és azokat a tevékenységeket gáncsolják, melyek a természetnek kárt okoznának. Ha ez nem csak álca lenne a pusztításhoz, igazán jó lenne, de a pusztítók őket is felhasználják, mint bárkit.
Kárt okozni nekik a legkönnyebben, és a legnagyobbat lehet, méghozzá úgy, hogy a jó szándék látszatát is megőrizzék. Talán néhány példán át könnyebb megérteni, hogyan.
Tevékenységüket, nem a környezet védelme, de a lehetőségek megakadályozása vezeti, határozza meg. első tapasztalható milliárdos kártételük Magyarországon, a félkész nagymarosi erőmű befejezésének megakadályozása, a már megépült létesítmények elbontása.
Azt ne higgyük, hogy ez az erőmű, valami hirtelen jött kommunista ötlet volt.
Létesítése az 1930-as években került szóba előszőr. 1950-ben, már tervek készültek a megvalósításhoz. 56-ban komoly elhatározás született, amit 63-ban, 74-ben, 83-ban nemzetközi szerződésekben rögzítettek. Ezek alapján megkezdődött a tényleges építés. No, akkor jöttek a „zöldek” a fúróval. 84-ben megalakítottak, egy látszólag jó szándékú, „Dunakör” nevű szervezetet.
Sok, egyébként valóban jó szándékú embert tudtak megtéveszteni, akiknek a segítségével, a tervek megvalósulását meg tudták akadályozni. Érveik nagyon átlátszóan valótlanok voltak. Természeti katasztrófát vizionáltak, hatalmas mennyiségű folyamatos iszapeltávolítás költségeivel riogatták az embereket.
Ahelyett, hogy számháborúba kezdenék, egyetlen kérdésen át cáfolom minden érvüket. Nincs olyan tájékozatlan ember, aki még nem hallott volna olyanról, hogy egy geológiai változás, földrengés, egy hegy összeomlását kiváltva, elzárt egy folyóvölgyet. Ilyet rendszeresen produkál a természet, mégsem követi ökológiai katasztrófa. Honnan tudta volna meg a Duna, ha csak ők, meg nem súgják neki, hogy most éppen nem hegyomlás, hanem emberi beavatkozás zárta el az útját. Honnan tudta volna, hogy másként kell viselkednie, hogy gigászi ökológiai katasztrófát kell okoznia.
Persze, hogy a Duna nem tud semmit. Olyan, mint más folyó, teszi a dolgát, folyik. Hogy közben termel energiát, vagy sem, neki teljesen mindegy.
Nem mindegy viszont Magyarországnak, és ezt a zöldek pontosan tudták.
Szegényebbek lettünk egy nagy mennyiségű ingyen energiával, energiatermelésünkkel szennyeznünk kell a környezetet, és nem csökkent a függőségünk, a globalista kézben lévő fosszilis energiahordozóktól. Ez volt a cél, nem a természet védelme. Mi meg bekajáltuk, és még nem csapta el a hasunkat. Eltűrtük, hogy a mi területünkön is betiltsák a kullancsirtást.
Következmény: elszaporodtak a kártevők, veszélyeztetik az embereket, és az állatállományt, terjesztik a kórjaikat, nő az áldozatokkal, az ellátásra szorulók száma, talán páran bele is halnak az agyhártyagyulladásba, de ami a fő, ezért, jól reklámozhatók, és eladhatók, a kullancs ellen védő, fillérekből előállítható kenceficék. Itt meg ez volt a cél. A pusztítás és a haszonszerzés.
Amit ma reggel hallottam, az viszont már túlmegy minden határon.
Valami észlényen, kitört a sárga irigység. Szúrja a szemét, hogy magyar földön, magyar gazdák, magyar paprikát termelnek fóliában, magyar termálvízfűtéssel.
Ez a lehetőség, gazdaságossá teszi ezt az ágazatot. Ezt a zöldek nem szenvedhetik, kivált, ha magyar kézben van. Kitalálták, hogy a földből előtörő termálvizet vissza kell szivattyúzni a földbe. Baromság!
A kollaboráns kormány azért, még elrendelheti.
Következmény: a termelés gazdaságtalanná válna, megszűnne. Emberek veszítenék el munkájukat, eltűnne a piacról a magyar paprika, hogy drága dizellel, jő messziről lehessen paprikát hozni az országba. Ez a tervezett pusztítás.
Ennél csak egy fokkal nagyobb ökörség kitalálni, hogy a Gellért, a Palatinusz, a Rudas, vagy a Széchenyi elhasznált vizét is sajtoljuk vissza. Az sem baj, ha a vízilovak már belerondítottak az állatkertben. Attól még kitalálhatják.
Van egy nagy ötletem a liberális zöldeknek. El kell rendelni, hogy a szélerőművekre, ventillátort kell szerelni, hogy a fékezett szelet ismét felgyorsítsák. Igaz, ezt csak a libsi kézben lévőknél szabad elrendelni, mert másként, még ezen a címen is tudnak rólunk pénzt lehúzni ezek az élősködők.
Jobb lenne, ha ötleteikkel a saját földjükön operálnának. A saját fajtájuk basebal ütővel díjazná őket. Csak mi vagyunk ilyen szédülten, vagy szédítően toleránsak. Remélem, nem sokáig.
Béla László
