Nem hiszem, hogy nem szégyelli.
Bizonyosan szégyelli a hitgyüli főrabbija, hogy sokkal butábbnak kell mutatnia magát a valóságosnál, csak azért, hogy a mondandója valamelyest igaznak látsszon. Noha egy idő óta, kifejezetten nem tartozom a rajongói közé, mostanában is meghallgatom az általa előadott „igét”. Néha okulásul, néha humorműsor helyett, meg egyébként sem árt tudni, miben sántikál az ellenség a magyarság, a kereszténység lejáratásában. Ez a derék ember egyáltalán nem buta, ellenben másokat néz mérhetetlenül sötétnek. Ez nem baj, csak talán sértő a lenézettekre nézve. Sokan vannak, és ők sem buta emberek. Nehéz látnom, hogy az ország vezetéséért felelős emberek közül is előfordulnak a rajongók között. Nehéz így bizalommal nézni a jövőbe. Még nehezebb lenne, ha nem tudnám, hogy a nemzetellenes vezetés napjai, meg vannak számlálva.
Nem a „világvége”, és más valószínűtlen jövendölés, de az emberek tudatának ébredése, a látókörüknek, Isten akaratából való szélesedése, a becsületeseknek, egymás iránt növekvő bizalma és szeretete fogja megpecsételni a nemzetárulás sorsát, és ez nem valami elsöprő indulat, de módszeres viselkedés, ellenségesség nélküli elutasítás lesz.
Mi bajom a prókátorral?
Alapjában semmi. Nem az ajtó mögött áll, hiszen felfogadták, és nagyon jól védi a zsidóság érdekeit. Aki nem tanult pszichológiát, és soha nem vezetett hipnotikus ülést, az észre sem veszi, minek válik áldozatává. Emberünk, képzett hypnoterapeutát megszégyenítő felkészültséggel ejti hipnózisba, és vezeti tévútra hallgatóságát. Önmagában, még a tévúttal sem lenne akkora baj, ha nem rejtett gyűlöletet próbálna ébreszteni a magyarsággal, és a nemzeti érdekekért harcolókkal szemben. Inkább, az a baj, hogy lelkileg védtelen, jóhiszemű, és jó indulatú embereket kerít a hálójába.
Aki ismeri a pszichológiát, az pontosan tudja, hogy előzmények nélküli hazugságokkal, nehéz embereket megtéveszteni. Ahhoz, hogy egy ember, hazugságot, igazságként fogadjon el, az adott embert erre alaposan fel kell készíteni. Emberünk éppen ezt teszi, pontosan úgy, ahogyan azt a pszichológia tanítja. Elmond sok megkérdőjelezhetetlen igazságot, ezzel bebizonyítva az embereknek, hogy igazat beszél, és amikor már senkinek nincsen kétsége az igazmondása iránt, akkor jön a finom, de annál gonoszabb szándékú hazugság.
Hol érhető ez tetten?
A mai „szentbeszédben” a legnyilvánvalóbban.
Jézus korából, az ő tanításaiból kiindulva, elmondja, hogyan próbálták megakadályozni a zsidó vezetők és mások, hogy Jézus tanai által, Isten ereje érvényre jusson az emberi világban. Megszűnjön a bűn, a hazugság, az ellenségesség, és minden, ami az embereknek ártalmára lehet. Ez, maradéktalanul igaz, és látszólag a zsidóság felelősségét mutatja fel. Ezt, egy mondattal megcáfolja, és leszűkíti a felelősök körét, néhány elvetemültre, ami még szintén igaz, hiszen a zsidóság, hajlandó volt Jézus tanainak befogadására.
Itt jön a csavar. Egy snitt, mint a filmekben. Azonnal a magyar valóságban, a két világháború között, illetve a második világháborúban találjuk magunkat, ahol az elvetemült fasiszták nem átallottak olyan plakátokat nyomtatni, hogy:
„Én, csak keresztény üzletben vásárolok”. Aztán jön a duma. Ez micsoda fasiszta kirekesztés, rasszizmus, indokolatlan megkülönböztetés és hasonló.
És a jóhiszemű hallgatóság, szívből elítéli az ilyet. Meg van győződve, hogy valakit méltánytalanul és ok nélkül különböztetnek meg, és hoznak hátrányos helyzetbe. Senkiben fel sem merül, hogy a faji összetartás, korrupció, kartelezés, és egyéb cionista vívmány, ami ma is nyomorgatja a világot, már akkor ellenintézkedéseket követelt, és azok az ellenintézkedések, épp a mai helyzet kialakulását lettek volna hivatva megelőzni. Nem akkor, már 1300-óta fordultak elő, a magyar gazdaságtörténetben, jogegyenlőséget megalapozó, többletjogokat korlátozó uralkodói rendelkezések, amiket rendre kijátszottak. Nem csak nálunk, világszerte. Most, ott tartunk, ahol. Ez mindenkinek elfogadhatatlan, egyedül a kiválasztottak élnek benne mint hal a vízben. Ha a nemzeti radikálisak világszerte fasiszták, akkor kell egy kis fasizmus a világban, hogy végre rend legyen. Ezek a törekvések azonban, köszönő viszonyban sincsenek a fasizmussal. Senkinek a kiirtását nem tűzik ki célul, még a magyarokét sem, ellentétben a cionizmussal. Ennek a valóságát leginkább ott mérhetjük le, hány cionista, és hány nemzeti politikust ért ”baleset” az utóbbi évtizedekben.
Érdemes ezen elgondolkodni. Nem biztos, hogy a vicerabbi, mindig igazat beszél.
Béla László
