Amerikai fantázia
„ Ki mint él, úgy ítél” – mondja a magyar közmondás, és ez, az esetek döntő többségében igaz is. Aki attól fél, hogy egy adott helyzetben, embertársa be fogja csapni, az hasonló helyzetben, becsapná embertársát. Mivel ő ezt tenné, feltételezi, hogy más is ezt teszi majd. Aki attól fél, hogy egy vita hevében, embertársa meg fogja ütni, az hasonló helyzetben, (erőviszonyok között) meg is
ütné a másikat. Aki attól tart, hogy egy erősebb ország hadereje meg fogja támadni, az simán megtámadja a gyengébbet. Sorolhatnám napestig, de minek.
A dolog elég nyilvánvaló.
Láttam egy amerikai film néhány részletét az este. Nem igazán szoktam ilyeneket nézni, legfeljebb akkor, ha a szintet akarom megismerni, meddig mennek el a gátlástalansággal. Többször tapasztaltam már, hogy nincs felső határ. Ami belefér, minden létező mocskot kivetítenek. Szaftosan részletezett kegyetlenségeket vetnek az emberek elé, mint a moslékot a disznóknak. Az sem zavarja őket, ha ezeket a kegyetlenségeket ők követték el, mint a WTC tornyok felrobbantását. Még a repülőket is megszervezték hozzá, hogy talán hihető, de legfőképp látványos legyen. Úgy gondolták, a részletek senkit nem fognak érdekelni, a megrendítő tragédia nyomása alatt. Nem számoltak az emlékezettel, amiben az ilyesmi nagyon mély nyomot hagy. Ez az emlékezet kutatta fel az összefüggéseket. Ez az emlékezet tárta a nyilvánosság elé, hogy az eset minden szereplőjét Amerikában képezték ki. Azt is, hogy az épületből messze kirepülő darabok, nem repülhettek ki az összeomlástól, sőt, a szabadon eső darabokat, nem előzhette volna meg a földet érésben, maga az épület.
Ilyeneken már nem ütközünk meg. Megszoktuk, hogy Amerika, nem élhet gyilkolás nélkül. Legfeljebb az szokatlan, amikor a politikája érdekében, a saját embereit gyilkolja, különös kegyetlenséggel. Én úgy gondolom, különös kegyetlenségnek tudható be, amikor egy embert úgy gyilkolnak meg, hogy félig összeégve, a füsttől fuladozva, önszántából a mélybe veti magát. Az az ember, párt, vagy csoport, aki ilyen döntést képes hozni, ne hozzon döntést soha az emberek között. Ez a csoport folyamatosan háborúra kényszeríti a népét. Ez a vezetésének az életereje, a mások vére. Azt is tudja mindenki, hogy nem az amerikai nép szándékából történnek a dolgok. Amerikát Izrael, és a fajta képviseletében a háttérhatalom vezeti, és igyekszik a közembereket, a lehető legmélyebb szellemi sötétségben tartani.
Nem lehetséges.
Minden emberben Isten része van. Lehet, hogy nem tanítják semmire, de attól még sok mindent tud. Például, meg tudja ítélni, a jó és rossz közötti különbséget. Tudja, mitől érzi jobban, vagy rosszabbul magát, és ha olyat tesznek vele, amitől rosszul érzi magát, nem tiltakozik, mert fél. Retteg a letartóztatástól, a hamis vádtól, a meg nem érdemelt börtöntől, és hasonlóktól.
Ha valami jobban zavarja, mint amennyire fél, akkor megszólal, és amikor megszólal, akkor vége a vietnami háborúnak.
Ha megszólalna, azonnal véget vethetne a háttérhatalom garázdálkodásának is, de nem teszi. Nem teszi, mert fél, hisz egyfolytában félelemben tartják.
Sokáig nem mondták meg az embereknek, hogy egy embert nem lehet megölni, és ezt, még ma sem tudja mindenki. Fizikai testét megsemmisíthetik, de Isteni része örökkévaló, mint Isten maga. A halál, az embert sok mindentől megszabadítja, de semmit el nem vesz, a fizikai létezésbe való beavatkozás kivételével. A felvilágosult embert, már a halállal sem lehet rémíteni. Ki kellett találni, valami új őrületet, hátha az még hat. Ennek részei, a földön kívüliek támadásáról szóló rémtörténetek.
Akik ezt financírozzák, készítik és terjesztik, sokkal butábbak, mint amilyennek az amerikai embereket szeretnék látni. Sötétek, mint a sivatagi éj.
Azzal, hogy nem tudnak mást elképzelni az idegenekről, mint a Föld megtámadását, önmaguk rejtett agresszivitását hirdetik megafonon.
Már ez egymagában is díjazandó sötétségre utal.
Szaftosan részletezik, milyen pusztító technológiák vannak az idegenek kezében.
Addig már nem jutnak el, még gondolati síkon sem, hogy ezekkel a technológiákkal, rég, és megakadályozhatatlanul elpusztíthatták volna a Föld teljes élővilágát, ha ez szándékukban állna, de nem áll. Tény, hogy vannak emberek, emberi csoportok, akik haszonszerzésből, vagy a megfélemlítés szándékával, laboratóriumokban kitenyésztett, kivédhetetlen kórokozókat szabadítanak az emberekre. Aki azt tűzi a zászlajára "tartsd az emberiség létszámát fél milliárd alatt" (amerikai Stonhenge), attól ez sem meglepő. ennek köszönhetően pusztít közöttünk az AIDS, vagy az ebola. Az ilyen mértékű támadást, és ilyen aljas szintű gondolkodást, a földön kívüliekről feltételezni. csak végtelenül gonosz emberi agy képes. Vannak a földön emberek, akik ilyen aggyal élnek.
Ahogy az emberek között, közöttük is vannak égetnivaló fajták. Ezek, meg is semmisítenék a Földet, de ellentétben az emberekkel, az idegenek között, a gonoszak soha sem juthatnak meghatározó hatalomhoz. A kártételben korlátozzák, a hatalomból, a szükséges mértékben kirekesztik őket. Nekünk, ITT A FÖLDÖN IS EZT KELL TENNÜNK. Nem gyűlöletből elpusztítani, de szeretettel megakadályozni a gonoszokat, gaztetteik elkövetésében. Lehet, hogy ezért, majd emberként nagyon haragszanak ránk, de Isteni entitásként hálásak lesznek, hogy megmentettük őket saját önmaguktól.
Lehet piszkoskodni, próbálkozni, de az idegenek között, nagyon meg van a határ az ilyesmire. A többség, a határnál megállítja őket. ezért nem képzelhető el az, hogy a Földet, valaha is külső támadás érje. Erről nem emberek, leginkább nem amerikai, vagy izraeli vezetők döntenek. A kérdés, több nagyságrenddel magasabban, a tényleges hatalom szintjén dől el.
Az emberiségnek, önmaga sötét csoportjain kívül, nincs mitől félni
Béla László
