Az elrejthetetlen párhuzam.
Sokan nézzük tehetetlenül, a társadalmi viszonyok fokozatos romlását, az emberi közösségek békés egyensúlyának, megállíthatatlannak tűnő felborulását.
Ugyanilyen sokan nem értjük, hogyan borulhat fel egy évszázad alatt, ami évezredeken át, hibátlanul és akadálytalanul működött.
A folyamat, nem a véletlen műve, és egyáltalában nem szükségszerű. Módszeres, alaposan átgondolt emberi tevékenység szomorú eredménye, és a folyamat nem tegnap, nem néhány éve, és nem a „rendszerváltáskor” kezdődött, hanem jóval az előtt.
Ez a folyamat, az emberek, az emberiség megosztása. Történelmünk során, törzsekből, családokból kialakultak a nemzetek, nemzetségek. A családokon belül pedig, a teremtésben (az adott tulajdonságokban) meghatározott, megkérdőjelezhetetlen hierarchia. Az ilyen alapokon álló nemzetek ereje, túlélőképessége, megfelelt bármilyen kihívásnak. Ha valaki uralma alá akarta hajtani, megtörhetetlen ellenállásba ütközött. Azoknak a szándékoknak, akik erőtlenségük, és gyávaságuk ellenére, uralmat akartak kialakítani más nemzetek felett, nem maradt más választása, mint a nemzeteknek, egymás ellen hangolása.
Az így kialakított ellentétekből háborúkat lehetett kirobbantani. Ezekben a háborúkban a nemzetek, egymást legyengítve kivéreztek, komoly ellenállásra képtelenekké váltak.
A gonosz erők, már a római korban használták ezt a lehetőséget, de nem maradéktalan sikerrel. Sem a pártus, sem a hun birodalom, nem tűnt megoszthatónak. Keleten rend volt, isteni alapokon. Rend volt, mert a családokat a férfiak, a nemzetségeket a legalkalmasabb vezetők, a nemzeteket, a legjobb stratégák közül kikerülő fejedelmek irányították A nyugat hiába próbálkozott katonai erőszakkal felborítani a rendet, mindannyiszor kemény, esetenként megrendítő választ kapott. Az ármányokkal szemben, volt nemzeti összetartás, becsület, és szeretet. A gonoszság, az élősködő szándék, mégsem adta fel. A mai napig nem adta fel. Megmérgezte, vagy más módon meggyilkolta a karizmatikus vezetőket, ahogy mind a mai napig teszi. Kihasználva, az így létrejövő hatalmi vákuumokat, birodalmakat sikerült megdöntenie, de ez kevés volt. A megosztás folytatódik. A Hun birodalom megbuktatása után, annak utódát, Magyarországot, a magyar nemzetet, nem lehetett megosztani, sem katonailag legyőzni. A pozsonyi csatában, Árpád vezértől elszenvedett megszégyenítő vereség után sem adta fel a gonosz.
Tovább próbálkozott, a keresztény-pogány megosztással. Ez sem sikerült.
1035-ben, a vértesi csatában István (keresztény) király seregétől is súlyos vereséget szenvedett, a hitszegő módon támadó (szintén keresztény) bajor sereg.
Ez sem volt elég. Félig megszerzett hazánkat, a házasságok révén trónkövetelővé lett idegen királyok uralták Mátyásig. 45 éves korában, Mátyás királyt is megmérgezték, miután viszontcsapásként Bécset elfoglalta. Nyakunkra ültek a Habsburgok, és belerángattak az első világháborúba. A gonosz, minden hősiességünk ellenére, győzött (Amerika segítségével) ebben a háborúban.
Súlyos vesztességeinket tetézve, győzelmi mámorukban, feldarabolták hazánkat.
Magyart-magyartól elválasztva osztották meg a nemzetet, csonka-országi, és elszakított részekre. Azóta szenvednek ettől a felvidéki, erdélyi, délvidéki magyarok. Saját hazájukban kezelik idegen kisebbségként őket.
Van e annál gonoszabb emberi magatartás, mint amikor milliókat hoznak emberek ilyen helyzetbe. A nemzetet ezzel sem sikerült elpusztítani. Igaz, hallottam magyaroktól olyan panaszt, hogy Erdélyben utált magyarnak, itthon buta románnak nevezik, de ez sem törte meg egészen a nemzetet.
Az ötvenes évektől, az ultraliberális gonoszság, alapjaiban támad minden más nemzet után, bennünket, magyarokat is. A családjaink stabilitását vette célba.
A természet, Isten által elrendelt formát, egyenjogúság maszlagával borította fel.
Szerencsére, a családokba vert éket, sok értelmes asszony és ember elutasította.
Nem minden család hullott szét. Nem lett áldozata a „szabad szerelemnek” minden férfi, és asszony. Nem sikerült a magyar erkölcsöt, maradéktalanul a földbe döngölni. Hiába a valótlan "való világ" és a többi erkölcsromboló métely. Sajnos, sok gyanútlan embert sikerült egymás ellen fordítani. Sok magyar gyermeket elvált szülők gyermekévé tenni, de a magyarság ennek ellenére élt, él és élni fog. Hiába hozták létre az EU.-t a nemzetek megsemmisítésére, mert az emberiség, világszerte, és Európában is, átlát a gonosz szitán. Napjaink rohamos változásai, stratégiai átrendeződést hoznak.
Végre megtörik a gonosz hatalma. Az eljövő új technológiák már nem a kiválasztottak élősködését, és az elnyomottak nyomorgatását, de minden ember boldogulását, gondtalan életének megteremtését fogják szolgálni. Visszatér az erkölcs, a becsület és tisztesség eredeti értéke, és nem lesz ember, aki hajlandó lenne, a Trianonhoz hasonló gaztett elkövetésére. Az apák, képesek lesznek eltartani, az anyák szeretetükkel összetartani családjaikat. Véget ér a liberális családromboló kampány, nem lesz értékesebb a homo, mint a normális ember.
Nem lesz, aki cigányokat magyarok ellen, magyarokat cigányok ellen uszítson.
Végre béke lesz, és szeretet, mert a gyűlölködők elfogynak a földről.
Most még tombol a gonosz. Utolsó erejével minden elpusztítana, de Isten, aki valóban képes meghatározni földünk, és a világ sorsát, a szeretet oldalán áll, és sokkal hatalmasabb minden gonoszságnál.
Ebben bátran bízhatunk.
Béla László
