Gyúlnak a tüzek.

  Gyúlnak a tüzek, és ezt nem tudjuk nem látni. Ezek, nem azok a tüzek, amelyeket a magyarok örömtűzként gyújtanak, a Kárpát-medencei exodusz örömére. Arra még egy kicsit várni kell.

   Ezek a tüzek, nem ünnepi, hanem igen is pusztító tüzek. Hol, egy csokoládégyár, hol egy áruház, egy raktár. Velük, mindig magyar munkahelyek kerülnek veszélybe, vagy szűnnek meg, és magyar készletek válnak semmivé.

Véletlenül sem egy Spar, egy Tesco, egy Lidl, inkább egy CBA.

  Gondolkodott e már bárki is azon, hogyan gyúl meg, egy élelmiszer áruház?

Ismerve a berendezését, nem lehet egyszerű.

Egy meghibásodott hűtő motorja?

Jó. tönkremegy a motor, jön az energia, és a motor elég. Füst, bűz, de mindez körülkerítve a hűtő, éghetetlen fém vázával, egy nem éghető padlón. A környezetben, fém gondolákon, többnyire nehezen éghető, alulról fémlemezzel védett, leginkább nem éghető áruk.

És mégis.

Nekem valahogy nem megy a fejembe. Lehet, hogy butább vagyok az átlagnál, aki simán tudomásul vesz bármit.

Ha vegyesen történne, az sem lenne jobb, de hogy mindig, csak magyar értékek vesznek oda, ez elgondolkodtató.

Ha valaki tuja az okát, megköszönném, ha tájékoztatna.

Béla László