A pénz forog
A pénz forog, meg ez a világ körülötte, meg a szemünk is, kinek az éhségtől, kinek a gondoktól, kinek a dühtől, kinek az ügyes átverések fölötti elégedettségtől. A megfelelő rész aláhúzandó. Kétszer!
Újra beköszönt az IMF?
Egy frászt! El sem köszönt. Kormányunk tanácsadói kiváló pszichológusok.
Fű alatt, megmondták Viktornak, látványosan elküldheti a pénzhatalmat a …ba, ezért nem fogják a nyakát kitörni, aztán majd új, nemzetiszín kaftánban ünnepélyesen visszafogadja őket, és a nép, az Istenadta nép, boldog lesz, hogy ilyen harcos vezetője van. Közben, a harcosság okán, még jól meg is lehet sarcolni. Ércsük?
Hogy mi is értsük, azért néhány dolgot tudni érdemes.
Miként működik egy ország gazdasága?
Rendesen úgy, hogy van az országnak egy pénze. Ennek az értékét, mindig az adott ország határozza meg, és őrzi munkával, termeléssel, becsületes kereskedelemmel. Valamikor, a körmöci arany volt a világ legjobb pénze, ma a Magyar Forint, a tolvajok legkedvencebb játékszere.
Hogyan lehetett ezt elérni?
Ehhez, meg kell szerezni ennek a pénznek a kibocsátási jogát. Ezután lehet a pénzt megtámadni, hamisítással, spekulációval tönkretenni.
Ebben, a nemzetközi pénzvilág, és vezéralakja az IMF, nagy gyakorlattal rendelkező, profi fosztogató.
A dolog úgy kezdődik, ahogy nálunk is. Ígért eldorádóval, hazug szabadságszólamokkal megdönteni a fennálló nemzeti rendet, és hatalomra juttatni, a kollaboráns embereket. Ezek, Bajnai módjára módszeresen tönkreteszik az ország értékteremtő képességét, és kisíbolják külföldre az ország pénzét. Ennek sikerétől függően, de előbb, vagy utóbb, áru, és pénzhiány keletkezik az országban. Képtelen lesz önmaga financírozására, bekövetkezik a csőd. Természetesen, nem a bankjegyek fogynak el, hanem, a soha nem létezett „számlapénz”. A papírokat, senki sem viszi ki az országból, csak az átutalásokat elindítóktól, a bankok veszik el, és ülnek rajta, hogy ne legyen forgalomban.
Ekkor jön a „megmentő”, és hitelt ajánl az országnak. Magyarul mondva, engedélyezi, hogy a bevont pénzeket, újra forgalomba engedjék. Ezért, súlyos kamatokat számit fel, és súlyos „privatizációs” elvárásokat támaszt az állammal szemben. Láthatjuk most ezt a Görögöknél.
Kalapács alá kerülnek a közművek, a kikötők, és minden, ami hasznos, és nélkülözhetetlen lehet a polgároknak. Voltaképpen, a polgárok kerülnek kalapács alá.
Ha a Magyar Állam, valóban szembe ment volna az IMF-el, akkor visszavette volna az MNB irányítását, ezzel a magyar pénz kibocsátásának jogát.
Erről szó sem esett. A látszólagos szembefordulás, egy finggal töltött lufi volt, amit most durrantanak el, de a szagát, már másfél éve szenvedjük.
Ha a szembefordulás, nem az IMF szellentése lett volna, ma a magyar termelés és kereskedelem, kiszoríthatta volna a multikat, pénzünk stabil, életünk élhető, jövőnk biztonságos lenne.
Mit tehetünk?
Elsődleges lenne, hogy a Magyar Állam deklarálja, hogy a nép akaratából kilép az EU.-ból, a NATO.-ból, és az 56-os szándéknak megfelelően semlegességet hirdet, és valósít meg.
Hol ez a Magyar Kormány, az a Magyar Állam, aki ezt megteszi?
Sajnos sehol!
A manipulált választók, és számok révén, soha létre nem jöhet.
A nép, a kifosztott nemzet, mégis úrrá lehet a helyzeten.
Ahogy a hitelkárosultak most összefogtak, létrehozhatnak egy magyar bankot.
Olyat, ami független az MNB-tól, ezáltal az IMF-től. Ez a bank adhat hitelt a devizaadósoknak, és minden hitelkérőnek, minimális kamattal. (nonprofit működéssel)
Ha a magyarok jövőt akarnak, minden rabló bankból kiveszik a pénzüket, és valamennyien ebben a bankban helyezik el. Akkor ez a bank, és a Magyar Forint is erős, és független lesz. Ha egységesen mindenki megtagadja a bankrészletei megfizetését, és az adott havi összeget ide fizeti be, sok tízezer emberrel szemben, nagyon lelassul a végrehajtás, és akit mégis elér, ahelyett, a bank fizet, az adós pedig, immár a magyar bank felé törleszti tovább a hitelét. Ha a betelepült, az országot elözönlő rabló bankok, nem lesznek képesek tovább kezelni a magyarok pénzét, és a kihelyezett hiteleikhez is keservesen férnek hozzá, kénytelenek lesznek benyelni a vesztességet, és tüntetően kivonulnak az országból. Ez esetben a Magyar népi bank, bagóért megveheti a fiókokat, az infrastruktúrákkal, és alkalmazottakkal együtt. Ha a Magyar Állam, továbbra sem hajlandó, a települési állami szervek, iskolák, egészségügy financírozására, az adókat is ebbe a bankba kell befizetni, és ezekből a pénzekből, vastagon és kiválóan financírozható lesz az ország. Semmi csoda nincsen abban, ha egy állampolgár, nem hajlandó adót fizetni annak az államnak, aki felszámolja a nemzeti hadsereget, aki üldözi a bűnözés ellen alakuló polgári szervezeteket, nem hajlandó fűteni a polgármesteri hivatalokat, nem szavatolja a biztonságát, nem gondoskodik megfelelően a polgárok egészségügyi ellátásáról, oktatásáról, sőt, még az orvosi rendelők, iskolák fűtéséről sem. Mire költik a beszedett adókat? Az államadósság annak a felelőssége, aki felvette, és elsumákolta. A bankok feltőkésítésére az állampolgár nem kötelezhető. Nem kell harcolni, tüntetni, bottal verettetni, csak gondolkodni, és cselekedni. Ez a legrosszabb megítélésben is legfeljebb polgári engedetlenség. Ettől az állam jelenlegi vezetői belátnák, hogy szembe mennek a néppel, eltűnnének a politikai palettáról, és átadnák a helyüket azoknak a magyaroknak, akik képesek és hajlandók a polgárok érdekeiben intézkedni, törvénykezni. Valóban elutasítják a kintről megnyilvánuló rabló szándékot, és képesek az országnak biztonságot, életszínvonalat és jövőt teremteni.
Béla László
