Ki mer e állni a kétharmad?
Vízválasztóhoz érkezett a magyar kétharmados politika folyama. A választásokon, sokan bíztak abban, hogy a Fidesz, a korábbi ortodox orientált politikát, képes lecserélni, egy nemzet központú politikára. Ezzel a vélekedéssel, meg is kapta a Fidesz, a választáson résztvevő állampolgárok szavazatainak kétharmadát.
Hatalmas volt a lelkesedés a Fideszben, és a szavazótáborban egyaránt.
Hosszú gyötrelmes időszak után, halványan fellobbanni látszott a magyar szabadság lángja, a nemzet lelkében.
Nehogy megpörkölődjenek a bozontos szakállak, a kormány azonnal levizelte a fellobbanó tüzet, az azonnal megkötött magyar-izraeli együttműködési szerződéssel. Ezt követően is, folyamatosan jöttek a pofonok, áremelésekben, kilakoltatásokban, a szabadságjogok korlátozásában. A Fidesz-szavazók jelentős része, súlyos csalódással vette tudomásul, hogy támogatottjai, egyáltalában nem azok, akiknek mutatták magukat.
Talán a súlyos bizalomvesztés, talán a belső lelkiismeret, (miért ne lenne) valami fordulatot látszott hozni, a magyar politikában. Amikor az ortodox irányítású EU. kitalált egy újabb, a korábbinál is intenzívebb módot a fosztogatásra, a nemzetállamok felszámolására, a magyar miniszterelnök, keményen kiállni látszott, a magyar érdekek mentén Olyan keményen, amire a világ is felfigyelt.
Anglia, és Magyarország egy platformra látszott kerülni. Csak látszott, de valójában teljesen más motívumok alapján kerültek azonos álláspontra.
Az Egyesült Királyság ma, az európai ortodox irányzat, irányadó-haszonélvező központja, amely még az amerikai magatartásra is jelentős hatással bír. Kezében összpontosul az „alárendeltnek” besorolt nemzetállamok gazdaságainak tönkretétele, önállóságuk felszámolása. Amikor a közös valuta, az Euro, bevezetésre került, Anglia, nem véletlenül őrizte meg, nemzeti valutáját. Ha nem teszi, erősen korlátozta volna, a nemzetállamok leszegényítésében tervezett szerepét. Ma, amikor egy újabb csomagot találtak ki, ennek a présnek a szorítására, természetesen, nem kívánja önmagát megszorítani. A világkormány létrehozásában való szerepét, későbbi hegemóniáját veszélyeztetni.
Egész más megfontolás alapján mondott nemet Orbán Viktor. Talán,benne is felülre került, a retorikájában sokat hangoztatott nemzeti érdek, valódi érvényesítésének igénye. Ezt követően, - gondolom – számos helyről, számos,
jelképes baseball ütővel ütlegelhették, mire az álláspontja, jelentősen felpuhult.
Maga elé vette pajzsnak, a magyar parlamentet, ami nem baj, sőt, jó szándékú politikai húzás. Most az a kérdés, megválasztott képviselőink kétharmada, keményen ki mer e állni, a miniszterelnökért, vagy a langyos vízben sunnyogva, behódol az ortodox elvárásoknak, félreteszi nemzeti hovatartozását, eltapossa belső lelkiismeretét, és még szélesebbre tárja a fosztogatás, és felszámolás kapuját, a globalizmus előtt?
Érzékenyen figyeljük a fejleményeket, mert most válik el, a sz… a májtól.
Béla László
