Harcolnunk kell az egységes emberi jogokért, minden állampolgárnak, a vezetésben, megfelelő képviseletéért. Különös öröm, amikor ezért, éppen egy kisebbség emeli fel a szavát. Ebben a témában komoly változások lehetőségére utal, amikor ehhez a véleményhez, az adott kisebbséghez nem tartozók is csatlakoznak. Aki figyel a közéletre, kénytelen látni, hogy ma, Magyarországon, döntési pozícióban, szinte kivétel nélkül, egy meghatározott kisebbség tagjai vannak. Túl azon, hogy helyesebb lenne, ha ez a megoszlás, a lakosság összetételének számaránya szerint alakulna, ebből a helyzetből, a gazdasági felemelkedés gátja is keletkezik. Óhatatlan, és természetes, hogy minden ember, előnyben részesíti döntéseiben, a hozzá faji, vallási, nemzetiségi vagy egyszerűen szimpátia terén közelebb állókat. Ez nem baj, sőt így helyes, és természetes. Fontos viszont, hogy ez az emberi tulajdonság, jó irányba befolyásolja, egy adott nemzet helyzetét, sorsának alakulását.
Ez, csak úgy érhető el, ha törvényi keretekkel biztosítjuk, a lakosság számarányának megfelelő részvételét, az irányításban, a gazdaságban, és az élet minden területén.
Különös örömmel tölt el, amikor ezt egy kisebbség szorgalmazza. Sok panasz forrása Magyarországon, némely kisebbségeknek, nem megfelelő elfogadottsága. Ha a kirekesztést, épp ez a csoport teszi a célkeresztjébe, az azt jelenti, jelentheti, hogy az adott kisebbség is megértette, elutasítottságát kizárólag, saját helytelen magatartásának köszönheti. Együtt kell dolgoznunk a számaránynak megfelelő képviseletért, minden jóérzésű magyar állampolgárral.
Ebben az együttműködésben létrejöhet a megfelelő képviseleti arány, megszűnhet a magyarság kirekesztettsége a vezetésből, és ezzel együtt, az eddigi kirekesztők negatív megítélése is.
A felemelkedés, az országos bőség, az azonos mérce, az egyenlő jogok és kötelességek, csak így alakulhatnak ki. Minden kezdeményezést üdvözölnünk kell, ami a kirekesztés megszüntetéséért indul, különösen akkor, ha ez, épp, egy kirekesztő kisebbség kezdeményezése.
Béla László
