Panem et circenses
2012.10.05. 11:20 | béla lászló | Szólj hozzá!
Azaz, kenyeret és cirkuszt (a népnek), nehogy lenyakazza a császárt.
Közismert, és eredményes elnyomó római alapelv. Et szerint próbál ma is működni, minden tisztességtelen hatalom, aki a népe erején élősködve ül annak nyakán, és nyomorgatja azt, aki biztosítja gondtalan életét.
Két teljesen különböző dolog, ennek a magatartásnak, politikának a tisztességtelensége, és a fenntarthatósága. A tisztességtelenség az elv megfogalmazódása óta nyilvánvaló, mert az emberek félrevezetésén alapul.
A fenntarthatóság, napról napra csökken a világban. Amerikában még rendíthetetlenül áll. Mára az egész emberiség tudja, az amerikai választópolgárok nagyobb részének kivételével, hogy Amerikára, az ottani gazdaságra, politikára és katonai potenciálra, a zsidóság rátette a kezét. Csaknem 100 éve a farok csóvája a kutyát Az amerikai polgárháború óta, ez a befolyás létezik és folyamatosan nő, az utóbbi évszázadban pedig kiteljesedett. Fenntartása érdekében, az amerikai nép számára 4 évente megrendezik a cirkuszt. Elhitetik velük, beleszólhatnak a saját sorsukba, miközben ezrével vetik áldozatul őket a felrobbantásra szánt tornyokban, de a koreai, vietnami, afganiasztáni, vagy iraki háborúkban. A választási komédiában folyik a látványos iszapbirkózás, mint ha bármely elnökjelölt rendelkezne bármilyen új szándékkal. A politika nagy spílerei, kényesen vigyáznak arra, még elnök jelölt se lehessen, a kezükbe nem lévő ember, mert ha véletlen megválasztják, akkor meg kell ölni, mint már annyit, a szabadságharc óta.
Akik a szálakkal mozgatják ezt a 3o6 millió embert, a bankárok és iparmágnások, akiknek útját legyilkolt elnökök, katonák, és civilek tetemei szegélyezik, jóságos álarcaik mögött, élnek, mint a piranhák a trópusi vizekben, és temérdek pénzzel támogatják ezt a cirkuszt. Ameddig az amerikai polgár nem látja ezeket Manhattan utcáin koldulni, addig lényegi változásra nem számíthat.
Itthon Magyarországon, valamivel jobb a helyzet. Igaz, az élősködők itt is teszik a dolgukat. Rendezik a cirkuszt a népnek, és állítják hozzá a szereplőket.
Itt is kényesen vigyáznak arra, hogy ezeken kívül, más, szerephez ne jusson. De itt, mégis kinőtt a nép akaratából egy párt, aki nem a vazallusuk. Igaz, a kétharmados vazallus hatalommal, úgy le tudták őket bénítani, hogy a korábban elkötelezett gondolkodó támogatóik egy része is hátat fordított nekik, de az egyenes egyszerű emberek körében, ennek ellenére rohamosan nő a támogatóik száma. Minden egyes ember egy szavazat. Akik a pillanatnyi lebénítás hatására elfordulnak, mint a szélkakas, nem hiányoznak. Kevesen is vannak ahhoz, hogy sokat változtassanak, és ilyen gondolkodásra, nem is lehet nemzeti államot, legfeljebb légvárat építeni. A légvárakból a magyarságnak pedig már elég.
Megtanultuk, hogy azokat könnyedén felkaphatja a szél, és meghalhatnak bennük a gyanútlanul játszó gyermekek.
Béla László
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
