Ez a természet farkastörvénye, amit létének igazolására egyfolytában hirdet a globalista kisebbség
Hazudnak!
Nem abban, hogy nincs nagy hal, ami felzabálná a kicsiket. Abban, hogy az igazság hetven százalékát kitevő, egyéb tényeket, sunyi módon elhallgatják, azért, hogy az igazságnak, általuk reklámozott kicsiny része, megkérdőjelezhetetlennek, minden körülmények között, egyetlen, elkerülhetetlen törvényszerűségnek tűnjék.
Mi is az, amiről nem beszélnek, noha a napnál világosabb tény.
Kezdetben mindjárt arról, hogy az élő világ, (maradva a halállománynál)
cca. 90%-át kishalak alkotják. Ezek sokkal fürgébbek, rugalmasabbak, és kisebb igényűek a nagy halaknál. Ez egyszerű okból, játszi könnyedséggel kitérnek, a felzabálók útjából. Tekintve, hogy a nagy halak nem képesek olyan „törvényt” hozni, hogy tilos előlük elmenekülni, nem szabad élni a tömeg erejének lehetőségével, így nem is tudnak jelentős kárt tenni a kicsik csapataiban.
Csak egy kicsit kell figyelni, mi folyik az állatvilágban, ami az egyensúlyt képes fenntartani, és rádöbbenünk, mi emberek hol hibázunk, hol erőszakolják meg a kevesek közülünk, a természetet, és mindezt, hogyan vesszük mi tudomásul.
A természetben, a kishalak, hatalmas rajokban úszkálnak. Ez a tömeg, a sok jó fogás lehetősége egyszerre, megzavarja a ragadozót, és legtöbb esetben, a „sok szék közül, a földre esik”. Ezt jelenti a tömeg védelme.
Hogyan , mikor nyilvánul ez meg, az emberi társadalmakban?
A forradalmak alkalmával, illetve a szakszervezetek alakulásában.
A forradalmakban, a tisztességtelenséggel szembeni ellenérzés, átcsap a társadalmi tolerancia gátjain, és elszabadul az indulat. Mindenki céltáblává válik, aki nagyhalként, vagy azok kollaboráns élősködőjeként fosztogatta az embereket. Megszűnnek, felfüggesztődnek a törvények, amelyek addig meghatározták az emberek lehetőségeit, akadályozták az igazság érvényre jutását. Egy forradalomban, senkinek nem jut eszébe parkoló díjat fizetni, de még inkább nem, annak behajtásával próbálkozni. Ugyanígy van ez, minden tisztességtelen dologgal kapcsolatban is.
Ezért borsódzik a háta a globalistáknak a spontán forradalomtól. Ügyesen egyensúlyoznak egy borotva élén. Mindig elvesznek a tömegektől mindent, amit lehet, de kiváló érzékkel megérzik, mikor kell valamennyit visszaadni, hogy a nyakazást elkerüljék. Leginkább sikerül, mert az egyszerű ember utál harcolni.
Ha nem teszik lehetetlenné, szó nélkül húzza az igát, ameddig mag nem szakad, és fel nem bukik.
Sokkal nagyobb veszély, elviselhetetlen akadály a globalisták számára egy vezető, aki nemzete támogatásával, szembe fordulva a globalista törekvésekkel, védi nemzete, népe érdekeit. Mivel ezek általában, szándékaiktól eltántoríthatatlan emberek, nem vásárolhatók meg kilóra, ezért, megölik őket.
Ahol a végrehajtó hatalom, a nyomozás, az ítélkezés már a kezükből eszik, ott egyszerű bérgyilkosokkal, mint Amerikában a Kenedy-ek, Austriában Haider, vagy Lengyelországban, a teljes vezérkar esetében. Azokon a területeken, ahol még nem jutottak el idáig, mint Líbiában, vagy Egyiptomban, ott a helyzet kicsit bonyolultabb. Ott, diverzánsok bevetésével kell harcokat generálni. Mivel az állam, belső rendjének védelmében védekezni fog, ha kell katonai erővel is, a tájékozatlan emberekkel el lehet hitetni, hogy a zsarnok állam a saját népét gyilkolja. Ha sikerül az állam ellenállását felszámolni, az idegen globalisták kezébe kerül a hatalom. A nép, már hiába jön rá, mihez használták fel, csak egy újabb, spontán forradalommal tudja magát megvédeni. Ez zajlik most az „arab tavasz” néven mesterségesen polgárháborúba taszított országokban.
El lehet azon gondolkodni, mi lehet, az, életveszélyes méreg, ami ilyen mélyre süllyeszti, ilyen élhetetlenné teszi az emberi társadalmakat? Egyszerű a válasz: az ego.
Néhány ember, egy-egy szűk csoport mérhetetlenre duzzadt egója. Ez az ego akar mindenhol megnyilvánulni, és mindenkitől mindent elvenni. Mivel direkt formában, ezt, az azonnali lebunkózás veszélyei miatt nem teheti, megkeresi magának a megnyilvánulás lehetséges formáit. Ezeket megpróbálja igazságosnak feltüntetni, mint a monopólium, a koncesszió, a kartell, és hasonló globalista képződmények. Ha megnézzük, mik is ezek valójában, megdöbbentő eredményre jutunk.
A monopólium = egyeduralom
Kizárólagosság az élet valamely területén. Egyszerűbben fogalmazva, egy kettős mérce. Nekem szabad azt tennem, amit senki másnak a környezetemben. Ennek alapja a jog, ami a római jogból eredeztethető, és köszönő viszonyban nincs az igazsággal. A római jog éppen olyan, mint a logika. Segítségével bármi, és ugyanannak az ellenkezője is bebizonyítható. Minden, nézőpont, és szándék kérdése. Ezért kellenek az ügyvédek, akik jó pénzért, hajlandók a jogot, a fizető ügyfél szándéka szerint, eredményesen magyarázni. Nem véletlenül nem volt a magyarságnak 1700-ig törvénykönyve.
Államiságunk kezdetétől az isteni igazságosság, és az ezen alapuló szokásjog uralkodott. Mátyásnak sem volt szüksége rá. Jogszabályok nélkül is elkergette, és megcsapatta, a népnyúzó igazságtalan bírókat. A nép, élvezte, és megbecsülte az igazságot. Jól megvoltunk vele, míg a prókátorok be nem szivárogtak, és meg nem, fogalmazták a „jogszabályok” szükségességét. A gyilkost felakasztották, a tolvajt „lefülelték”, a cédákat, latrokat, pellengérre állították. A becsületes ember, akár szegény akár gazdag volt, élhetett békében, és szégyellnie sem kellett magát.
A monopóliumot, nem lehet megvenni. Azt csak meghirdetheti egy állam, a lakosai nevében, egy király „Isten kegyelméből”, vagy megvalósíthatja csendben, egy olyan csoport, aki elég erős, és elég aljas a megvalósításhoz.
Megvalósíthatja az által, hogy aki megszegi a meg sem hirdetett, de közismert monopóliumot, ezt meggyilkolja, vagy „kivonja a forgalomból”.
Például: nincsen meghirdetve a monopólium, a védelmi pénzek beszedésére. Mégis, ha egy területen működik ez a „jogintézmény” akkor egy új, csoporton kívüli beszedő megjelenésekor, azonnal kitör a gyilkos harc, és az erősebb, kegyetlenebb banda folytatja tovább a fosztogatást, az ököljog igazsága alapján. Ugyanígy nincsen hivatalos monopólium az uzsorázásra, ez mégis a bankok monopóliuma. A cigányokat bebörtönözik érte.
Sok mindenről kell még írnom, de a kedves olvasó türelme, és ideje is véges, ezért ezt, majd a folytatásban teszem.
Béla László
