Forr a világ?
Mint már írtam, vihar van a pohárban, sőt tornádó.
Gyöngyösi Márton megszólalt, és rázúdult az egész magyar média, 50 ezer tüntető, meg a fél világ érdekeltjei.
Teljesen felesleges a felháborodás, ellentétben Gyöngyösi beszédével.
Mit is mondott ez az ember?
A gázai konfliktus kapcsán itt lenne az ideje annak, "hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Úgy gondolom, hogy adósai egy ilyen felméréssel Magyarországnak" – mondta hétfőn a parlamentben a külügyminisztert interpellálva Gyöngyösi Márton, a Jobbik külpolitikai szakértője.
O.K.
Azt javasolta, készüljön lista azokról a zsidó közszereplőkről, akik a Magyar Parlament, vagy a Magyar Kormány tagjai, és emiatt, lehetséges, hogy nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Ezt, az érintettek főben járó bűnnek, fasiszta, rasszista megnyilvánulásnak tartották és tartják.
Álljon meg a menet!
Gondolom, Gyöngyösi, aki a külpolitikában szakértő, tájékozódott a jogi,
és politikai környezetéről a témának, mielőtt kérdését megfogalmazta.
Nem lehet kizárni, hogy ismerte azt a táblázatot is, amit én, a „mi is örülnénk a tíz százaléknak” című korábbi írásomban közreadtam.
Ezt a táblázatott az Amerikai Kongresszusban a „fasiszta” Amerika, minden választás után elkészíti, és közzéteszi. Ott, egyáltalán nem vált ki tiltakozást, sőt a világ zsidósága sem ordít fasisztát miatta. Mi ez a kettős mérce!
Nézzük meg a kérdést, egy másik oldalról.
Vajon Izrael Állam eltűrné e, hogy parlamentjében olyan magyar, vagy palesztín üljön, aki hazája titkosszolgálatának volt, vagy jelenlegi tagja. Azt hiszem, a kérdés költői , válaszolni sem kell rá. Minden logikusan felépülő állam, kényesen vigyáz arra, hogy vezetésébe, be ne szivárogjon, a népének, vagy államának , politikai, katonai, vagy gazdasági ellenfelének megbízottja, mert ez, mindenki által elismerten, nemzetbiztonsági kockázatot jelentene.
Miért, és milyen alapon várnák el Magyarországtól, legfőképp a kormány ellenzékétől, hogy erre ne hívja fel a figyelmet. Miért kellene eltűrnünk, hogy kormányunkban, parlamentünkben, idegen állampolgárságú emberek üljenek?
Nincs elég magyar az országban? Honnan tudhatnánk, hogy az idegen állampolgárságú, vagy idegen gazdasági (pl.billerbek) csoporthoz tartozó emberek, milyen feladatot hajtanak végre, saját államuk, vagy csoportjuk megbízásából, élve a kormányzati munkában való részvételük lehetőségével?
Kár volt ebből, ilyen látványos tüzet csinálni, mert a tűz buta. Azt is megégeti, aki gyújtotta, ha nem megy elég távol tőle.
Amikor Izraeli forrásból felröppent a világot bejárt szállóige, „felvásároljuk…”
ez tette nyilvánvalóvá, hogy Izraelben, együttműködési szerződés ide – magyar kormányzati engedelmesség oda, gazdasági ellenfelet kell látnia Magyarországnak. Ez szerint, mi a szokatlan abban, ha az idegen állampolgárságú közszereplőinkről listát készítünk, és tevékenységüket, múltjukat, kapcsolataikat egyenként megvizsgáljuk, nem jelent e valamelyik, nemzetbiztonsági kockázatot? Hogy mennyire jelent, vagy sem, azt, egyenlőre nem tudjuk, csak a bőrünkön érezzük. Jó lenne tudni is! EZT javasolta Gyöngyösi Úr.
Lépjünk tovább!
Nyitott kapukat döngetett ez a parlamenti kérdés. Lista ugyan nem készült, de az érintettek, önként és dalolva vonultak ma a Kossuth térre. Érkeztek az ország minden részéből, és a tájékoztatás szerint kb, ötvenezren voltak. Semmi baj velük. Jóllehet, a titkosszolgálat, jó szokásához híven, valószínüleg, készített az eseményről nagy felbontású képeket, ez rájuk nézve semmilyen hátrányt nem jelent. Az eseményről kitiltottak sajtósokat (http://kuruc.info/r/39/104884/) ami viszont szokatlan, és nem annyira demokratikus, mint amiről a kirekesztés elleni szónokok beszéltek. Szó sem volt zártkörű rendezvényről. Ez egy teljesen nyitott, népi rendezvény volt. Melyik népé, az többféleképpen is értelmezhető, de hagyjuk.
A szónoklatok
Azok tárgyában már érdekes kérdések vetődnek fel.
Nagy nyilvánosság, ötvenezer ember, és a televízió nyilvánossága előtt, vádolták meg Gyöngyösi Mártont, fasiszta eszmék hirdetésével, és, a közel egymillió magyar ember által delegált/választott Jobbikot, fasiszta eszmék terjesztésével, a Perlementben elhangzott kérdés miatt.
A magyar Büntető törvénykönyv 269. §-a[1] közösség elleni izgatás néven bünteti a nagy nyilvánosság előtt elhangzó, gyűlöletre uszító megnyilvánulásokat; a 269/C. § pedig a holokauszt tagadását bünteti.[1] A Polgári törvénykönyv a személyhez fűződő jog sérelmeként határozza meg az emberi méltóság megsértését, így a gyűlöletbeszéd ellen polgári peres eljárásban is fel lehet lépni. Az ilyen jogérvényesítést nagyban akadályozza, hogy a bírósági gyakorlat[2] alapján csak akkor állapítható meg a jogsérelem, ha a gyűlöletbeszéd tárgya egyértelműen beazonosítható személy, így egy csoport ellen irányuló gyűlöletbeszéd ellen ez alapján nem lehet fellépni.
Remélhetően, a törvényesség őre, az ügyészség is figyelte, és rögzítette a beszédeket, későbbi részletes elemzéssel kiderítheti, történt e jogsértés, és ha igen, elindítja hivatalból a szükséges eljárásokat. Biztos vagyok benne, hogy itt sincs kettős mérce. Nem hiszem el, hogy a Jobbik nem kérdezhet, mások viszont állíthatnak bármit, akár valótlant is, törvényes következmények nélkül.
Ez, Magyarországon nem fordulhat elő.
Ne tessék engem kinevetni – kérem tisztelettel – mondaná erre a Fidesz által elhantolt párt hajdani elnöke.
Én, ezt az egész politikai iszapbirkózást magasról … szemlélem.
Megrögzött, jóhiszemű pacifistának érzem magam. Igaz, rossz látnom az igazságtalan, tisztességtelen dolgokat, ezért észre sem veszem őket, ha csak, buldózerrel elém nem tolják. Ha kényszerűen láttatják velem, akkor sem vagyok képes, és hajlandó, SENKIVEL kapcsolatban, haragot, vagy gyűlöletet érezni. Én minden embert tisztelek, és szeretek, és ez nem törvényi szabályozás, sokkal inkább személyiség kérdése. Ez a kérdés, szerintem nem szabályozással, de megfelelő emberi magatartással oldható meg. Feltétlenül hiszek abban, hogy azok a szájbarágós szónoklatok, melyek ezen a rendezvényen az emberek egyenlő jogairól, a kirekesztés elfogadhatatlanságáról szóltak, ugyanígy elhangzanak majd, izraeli katonák szájából Palesztínában, amerikaiakéból Irakban és Afganisztánban, és minden jó lesz. Még az is lehetséges, hogy őszintén, és hátsó szándék nélkül, a Magyar Parlamentben, hogy a magyar nép sem legyen kirekesztve a saját ügyeinek intézéséből, sem eu. sem idegen állampolgárok által. Meg kell ezt vizsgálni. Nem tehetjük azt minden helyzetben, mint Trianonban, hogy meg sem vizsgáljuk, ki is képviseli Magyarországot a nemzetközi színtéren. Hiszem, hogy így lesz, mert sokan így akarjuk, és az erős hit, és határozott akarat, mindig megvalósítja önmagát.
Akkor, majd béke lesz, sárdobálás nélkül, minden népnek a saját hazájában, és nem az eu. vagy az idegen állampolgárokkal működő parlament által alkotott "jog", hanem az Isteni igazságosság által szabályozottan.
Béla László
