A magyar választók, folyamatos dilemmában vannak. Mindenki látja az országban a bezárt gyárakat, a multik államilag támogatott terjeszkedésével a hazai kereskedelem felszámolásának szándékát. Nehéz át nem látni, a kiváló magyar járművek, buszok, villamosok, vasúti járművek helyett, többszörös áron külföldről megvásárolt, és minőségében semmivel sem különb járművek használatának égbekiáltó ésszerűtlenségét. Mindenki látja, vagy a saját bőrén érzi a fojtogató munkanélküliséget. A betegek tapasztalják az egészségügyi ellátásnak, rohamléptekben történő felszámolását. Bárki láthatja ásványi kincseinknek, stratégiai ágazatainknak, idegen kézbe való átjátszását. Az új földesurak megteremtésének, állami szándékát, miközben a duma, a családi kisgazdaságok támogatásáról, a munkanélküliség felszámolásáról, az egészségügy „hatékonyabbá” való átszervezéséről szól.
HAZUGSÁGOK TENGERÉBEN ÉLÜNK, a hullámok, már-már összecsapnak a fejünk felett, és még csak nem is kapálózunk, hogy valami esélyünk legyen kilépni ebből a pusztításból.
Ennek, az „össznemzeti” tehetetlenségnek az okait kell megtalálnunk ahhoz, hogy következményeitől mentesülhessünk! A következmény pedig a nemzet halála, az ország megsemmisítése, Trianonnál sokkal súlyosabb széttépése, a magyarságnak, több ezer éves hazájából történő szétszóratása.
Ezt, mindenképp ki kell védeni, mert keserű, és a magyarokhoz méltatlan, a hontalan élet. Attila, Árpád, Dózsa, Mátyás, Rákóczi, de a világháborúk magyar hősei, és 56 hősi halottai, kardántengely módjára forognak a sírjaikban. Súlyos szégyent hozunk a fejükre, amellett, hogy nyomorúságot és más nemzetek megvetését, a magunkéra. A világ, nem ezt várja tőlünk. A gyávaság, nem magyar tulajdonság, miért hát mégis…?
Erre a kérdésre, a különböző pártok szavazói mérlegelésére rávilágítva tudunk válaszolni.
Az SZDSZ:
Mára már a politika szemétdombjára került, de megalakulásakor, a leghangosabban üvöltötte a szabadság, a liberalizmus szlogenjeit, amiről a megelőző negyven évben, szó sem eshetett. Ezzel, sokakat megtévesztett szándékait illetően, a szitán át nem látó magyarok, ezért szavaztak rájuk. Mára nyilvánvalóvá vált, hogy létezése alatt, a liberális mocsok, a homoszexualitás legintenzívebb terjesztője, a házasságrombolás, nemzetpusztítás, családszétverés leghatékonyabb végrehajtója volt.
Az MDF:
A koncepciótlanság, határozatlanság, szolgalelkűség iskolapéldája volt.
A (hamisított) történelem tanára, a könyvtáros, az emberektől kapott
hatalmát, átengedte, a zsidó pusztítóknak.
Azok a szavazók, akik kezdetben is látták az SZDSZ valódi arcát, de a bolsevik utódpárt ellen akartak szavazni, mind rá szavaztak. Jól becsapódtak.
Ez a liberális brancs, egy ciklus alatt végrehajtotta az ország pusztításának felét, és lerakta a további pusztítás alapjait.
Az MSZP:
A korábbi nomenklatúra embereiből, új név alatt ellett párt, sokakban a korábbi, viszonylagos jog, és létbiztonság megtestesítőjét jelentette. Választói is, természetszerűleg abból a körből kerülnek ki, akik a Kádár érában elfogadható körülmények között éltek. és a külföldi fosztogatás, a kapitalista térnyerés, számukra elfogadhatatlan volt. Fő ereje máig abban rejlik, hogy az elfogadhatatlan változások visszarendezésének feltételezése, sokak gondolkodásában hozzájuk kapcsolódik. Ez a súlyos tévedés. Ez a nomenklatúra, annak idején kiszolgálta a Szovjet Uniót, ma a cionistákat.
Hozzászokott, hogy magyar érdekek „nincsenek”, mindig valaki mást kell szolgálni. Egyetlen különbség van, a kapott direktívák eltérése. A Szovjet hatalom célja és szándéka, a szorgalmas, kreatív magyar munkás munkájának lefölözése, az ország folyamatos lefejése. Ehhez kellettek a külföldön eladható kiváló magyar termékek, buszok, mozdonyok, olajipari berendezések, stb. Ezért, a magyar ipart, a Szovjet hatalom támogatta, de legalább tűrte. Volt a magyar szakembereknek munkája, létbiztonsága. A választók, ma is ezt várnák az MSZP-től, ezért szavaznak rá. Ez az elvárás, sajnos utópia. Vazallus emberektől, önálló irányvonal nem várható. Követik a cionista direktívákat. Ezek merőben eltérnek a korábbiaktól. Ameddig a Szovjet időkben az ország termelése fontos volt, mert azt lehetett lefölözni, addig a cionisták, minden eszközzel akadályozzák a magyar alkotást. Felszámolták a gyárainkat, a még megmaradt buszgyártás, nem nyerhet meg egy BKK tendert, mert EU. törvény tiltja, perspektívátlansággal szétkergetik a szakembereinket, a fiataljainkat, erőszakosan fenntartják a munkanélküliséget. Céljuk, nem az ország GDP-jének megcsapolása, hanem ezen felül, a terület kiürítése, hogy az áhított lakosságcsere megvalósulhasson, mint a biblia szerint annak idején a Kánaán (Palesztína) területén, (öljétek mg őket, vágjátok ki a fáikat, még a csecsszopónak se irgalmazzatok) az MSZP pedig, látszat ellenállást mutatva, híven kiszolgálja őket. Csúnyán átverik a szavazóikat.
A Fidesz:
A KISZ. emlőin nevelkedett kollégista szobatársak és cimborák csapata.
Gátlástalanul jó félrevezetők. Amikor az MSZP négy éves regnálása, semmi visszarendeződést, jogbiztonságot, munkabiztonságot nem hozott, hanem tovább folyt a fosztogatás, a mutyizás, sok választó bizalma megrendült. Ezt használta ki ügyesen a Fidesz. Az emberek szétszavaztak, részben a Fideszre, de a kisgazdákra, elvétve az MDF-re, sőt, még az SZDSZ-re is. Szövetkezve a kisgazdákkal, kiütötték a hatalomból az akkor még erősebb, hajdani kommunistákat. Iszonyatos pusztításba kezdtek. „Gerinces bajtárs” módjára, belevágták a kisgazdák hátába a kést. Miután felszeletelték őket, képviselőik egy részét saját csapatukhoz csapták, megnyílt az út, az addig soha nem látott méretű fosztogatás megszervezésére. Kivették a Magyar Állam rendelkezése alól a Magyar Nemzeti Bankot, a bankok „függetlenségét” garantáló törvénnyel.
Ezzel elajándékozva a pénzkibocsátás, és az ország pénzügyi helyzetének stabilizálási jogát. Minden közgazdász, és minden, valamennyire is tájékozott képviselő tudta, hogy ezzel az eddigi kifosztás hatványozott lehetőségét teremtik meg, de a saját, és az Mszp. zsidó képviselőinek szavazataira mindenképp számíthattak. Megszavazták. A nép rájött az átverésre. Kiejtették a hatalomból.
A 8 éves szoci remény sem hozott jobb helyzetet. Egy brancs ez mind, a fosztogatás folytatódott, de a Fidesz szerette volna folytatni. Gondolt egy merészet, és kifordította a köpönyegét, nemzeti színűre. Aki korábban a cigánysággal szövetkezett, most a keresztényeket húzta be a csőbe.
Szabadságharcos álarcot öltve, ismét eluralkodott az országon, és most halotti tort készül ülni felette. Választói reményeit meghazudtolva, mély nyomorba döntötte az emberek tömegét. Még az sem tűnt fel a jóhiszemű választóinak, hogy a legfasisztább, legnácibb zsidó párttal szövetkezett az ország kifosztására. Az sem, hogy a két választási forduló között, Izraelbe ment talpat nyalni az utasításokért. A reményvesztett magyar választók távolmaradása miatt, némi csalással, (a szavazóhelyiségek nonstop nyitva tartásával) teljhatalmat szerzett.
Most abban tobzódik, és terrortörvényekkel, a teljes kifosztást igyekszik megvalósítani.
A jobbik:
A mocskos politikában még be nem szennyeződött fiatal politikusok, a Miépből kivált, mérsékeltebb nemzeti csoportjából alakult. Őszinte beszédével, a hibák kíméletlen feltárásával, hamar kivívta, a fosztogatásban egyetértő többi párt ellenszenvét. Ugyanezért viszont, a gondolkodó, és el nem vakított magyarok, sokan támogatják. Valódi lehetőséget még nem kapott. Noha a parlament egyik legerősebb, legtámogatottabb pártja. A Fidesz kimatematikázott kétharmadával szemben cselekvőképtelen. Mivel nyíltan bírálni meri a zsidó hegemóniát Magyarországon, szót emel az emberekért, a munkanélküliség ellen, az oktatás és egészségügy szétverése ellen, ezért a cionista propaganda, minden mocsok szitokszót hazugul rászór. Mondták már a fasiszták fasisztának, a rasszisták rasszistának, a tömeggyilkosok gyilkosnak. Sokakat megtévesztenek, ezek a hazugságok. Ettől még a Jobbik létezik, hogy a magyar választóknak alternatívája legyen a cionista diktatúrával szemben. Ha valaki náci ebben az országban, az nem a Jobbik. Ezt, az elmúlt parlamenti éveiben bebizonyította. Azt, hogy ez a vélemény megalapozott vagy megalapozatlan, hogy a tények pozitívak vagy negatívak, az ország pillanatnyi helyzetén, és jelenlegi perspektíváján láthatjuk.
Béla László
„ Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! „ (Petőfi)
