Sokan találkoztak már, idegen civilizációkkal, azok egyedeivel. Még többen láttak azonosítatlan járműveket, repülő objektumokat a Föld légterében.
Legalább ennyien, ha nem többen vannak, akik még nem láttak, és ha hallanak róla, megértő szánakozással legyintenek az elbeszélőre.
Mostanában, az eddiginél többet hallottam róluk, érdekelni kezdett, mi lehet a háttérben. Úgy döntöttem, kicsit utánajárok, túl azon, amit a holywodi filmekből meg lehet tudni róluk.
Kapcsolataim révén, sikerült elbeszélgetnem, egy idős ufó-kutatóval. Nem valami szenilis alkoholistát kell elképzelni. Egész életében antialkoholista, figyelemre méltó információmennyiséggel rendelkező, a nyilvánosságot nem kereső, egyébként közvetlen, segítőkész emberről van szó, aki mögött, több évtizedes, magányosan, és szervezetten is folytatott ufo kutató munka áll.
Számomra hitelesnek tűnt.
Több órás beszélgetésünk, mindenkit érintő részét próbálom összefoglalni, ebben az írásban.
Köztudott, hogy az országok kormányai, komolytalanul kezelik ezt a kérdést.
Bárkit, aki ezzel foglalkozott, vagy extra esemény átélője volt, alkoholistának, vizionálónak, vagy egyenesen elmebetegnek próbálnak beállítani. Idős informátorom, erre csak azt felelte, ő senkit soha nem akart, és akar meggyőzni.
Mindenkinek szíve joga, mit akar, és mit gondol. Az érdeklődőt szívesen felvilágosítja, és hogy a kapott infókból mit fogad el, és mit selejtez, az már a kérdező dolga.
Valahogy én is átvettem ezt az alapállást.
Mindennapi életünkben tapasztalhatjuk, hogy világunkban, valahogy nincs minden a helyén. Nem létező, mondvacsinált gondokon rugózunk, állandó ellentétek, nézeteltérések, pénzügyi viszályok gyötörnek bennünket. Rossz a pénzrendszerünk, az ipari, mezőgazdasági struktúráink rossz irányba haladnak, és társadalmainkban egyre nagyobb feszültségek realizálódnak. Ez, szükségszerűen, társadalmi robbanáshoz vezet. Nehezen érthető, miért „butult el” az emberiség, néhány száz év alatt?
Az úfó-kutatás, érdekes választ ad a kérdésre.
Mindaz, ami ma a földön, feje tetejére állította a rendet, emberi cselekvés, de nem emberi szándék következménye.
Sok évezreddel ez előtt, sokkal magasabb emberi kultúra élt a földön. Az emberi faj, egy, - univerzum szinten is - kiemelkedő, genetikailag különleges csoport.
Egy kísérlet. Számos más civilizáció egyedeinek legkedvezőbb tulajdonságait gyúrták össze, és megspékelték a mindentudás hiányában, szabad akarattal, kreativitással, és érzelmekkel.
Mit is jelent ez?
Konkrétan azt, hogy míg az univerzum valamennyi civilizációja, a mindentudás birtokában, teremtő akarattal rendelkezik, és amire szüksége van, a puszta igényével képes létrehozni magának. Nem kell ismernie a dolog felépítését, rendszerét, működését, mert ezt a mindentudás tárháza tartalmazza. Számukra elég, ha azt tudják, mire akarják használni. Bennük nem működik kreativitás, mert egyszerűen szükségtelen. Nincsenek érzelmeik, szándékaik, gondjaik. Egyszerűen, meghatározhatatlan mértékű szabadságban élnek, és saját szabadságukat, önmaguk korlátozzák, ha az mások szabadságába ütközik.
Alapból nem tesznek keresztbe egymásnak.
A földi ember, ennek a tudásnak egy részétől elzárva került a földre. Teremtő akarata megmaradt, de mindent, saját vonalvezetése mellett, saját ötleteiből, a folyamatok és működések megismerése útján kellett létrehoznia.
A kísérlet eredeti célja, hogy ez a faj, új, az univerzumban eddig szokatlan dolgokat hozzon létre. Létre is hoztuk - „az atombombát”. Mindemellett megmutatkozzék, hogy adott tulajdonságaival, képes e, egymást elfogadva, egymás megbecsülésében élni?
A helyzet, nem indult rosszul. Az atlantiszi és lemuriai civilizációk szép dolgokat, egészséges társadalmakat alkottak. Néhány, az létrehozásukban részes civilizáció, úgy gondolta, érdemtelenül fordul fokozott figyelem a földi emberre.
Az egyenlőség ellenére, kisebbségi érzése támadt, és azt gondolta, nagyobb figyelmet kaphat a közösség részéről, ha elpusztítja a földi embert.
Kihasználva a mindentudáshoz való hozzáférésének előnyét, ellentétet szított az emberek között. Atlantisz, és Lemúria ellentétéből, a népesség sokkal magasabb intelligenciája folytán, mindkét élőhely megsemmisülése következett. Szinte, nyomuk sem maradt. Még ma is kétkedve és csodálkozva fogadjuk, a tengeri kutatásokkal ismertté vált, tengerfenéki emberi alkotások hírét, vagy a sivatagban, a semmi közepén, a homokból félig kiálló, több méter átmérőjű, finoman megmunkált fogaskereket, vagy a mai technológiákkal is megmozdíthatatlan súlyú kövekből épült ősi építményeket. Ezek pedig léteznek, tárgyként megfogható valóságukban.
Ezeknek a civilizációknak a pusztulása után, az emberiség, kevés számú túlélőből, családból éledt újjá. Az univerzum központi hatalmának kísérlete, nem fulladt kudarcba, de újólag kellett kezdeni, sokkal kevesebb tudással, ezáltal sokkal kisebb pusztítási lehetőséget hagyva, az emberek kezében.
Ez sem volt nehéz feladat. A csaknem teljes kipusztulás után, sok-sok generáción át történő vegetáció során, az emberek elfelejtették korábbi tudásukat, és tényleg az alapokról indultak. Akadt egy két elszigetelt család, aki őrizte a régi tudást, sőt, a feledés homályától védve, írásba foglalta a régi bölcsességeket, és elrejtette azokat. Sajnos, ez a kultúra, olyan idegen már tőlünk, mai emberektől, hogy ha beszabadulnánk pl. a Táiosz barlang hatalmas vésett, vagy dombor-nyomott aranylemez könyvtárába, aligha értenénk meg valamit is, az ott felhalmozott tudásból. Ennek rejtett bejáratát, ma is egy indián törzs őrzi, az átjárhatatlan dzsungel közepén, és jaj annak a tévelygőnek, vagy kutatónak, aki arra téved, mert aligha lesz képes, élve elhagyni a környéket.
Az emberiség elpusztítását célul kitűző entitások, nem adták fel. Ismét beavatkoztak, és a mai napig beavatkoznak, az emberiség életébe.
Jól nyomon követhetők a korrekciók, akár a bibliában is.
Azokon a területeken, ahol az emberek, a természeti adottságok okán, bőségben éltek, feleslegekkel gazdálkodhattak, akár nagyobb falvakat, városokat hozhattak létre, és képesek voltak azokat élelmezni, a pusztító, külső erők, és ez emberi önzés, élvhajhászat hatására, lezüllöttek csoportok, városok.
Felütötte fejét, a ma ismét erősen preferált homoszexualitás, hazugság, csalás, uralomépítés mások felett, végül is a mai társadalmakra is ráerőszakolt
ismérvek.
A kísérletező hatalom, akkor, megpróbálva megóvni az emberiséget a pusztító
erkölcstelenségtől, korlátozott hatású eszközzel, (a leletek szerint nukleáris bombával) kiirtotta a fertőzött területek lakosságát. ( Sodoma, Gomora, Lót törtlénet stb.) Jelei ma is megtalálhatók a két ősi település feltételezett helyén, olvadt kvarc formájában. A földfelszínen természetes körülmények között, csak villámcsapáskor keletkezik akkora hőmérséklet, vagy nyomás, melyen a kvarc megolvad, vagy kristályszerkezete deformálódik. Ilyen leletek fordulnak viszont elő, nagy területen, a két ősi város feltételezett helyén. Ez a fertőtlenítés nem bizonyult sikeresnek. Az erkölcstelenség, olyan, mint a rákos daganat. Valahol keletkezik, nem is egyértelmű okból, elhatalmasodik, és megöli az embert. Ha sebész, megvédendő az egész szervezetet, műtétileg eltávolítja, elég, ha egynéhány sejt ott marad, vagy műtét közben a véráramba kerül, a szervezet legeltérőbb pontjain tűnik fel újra. (áttét)
Ez a tény, hamar meggyőzte a központi hatalmat, hogy a pusztítással szemben, erőteljesebb védelemre van szükség. Ekkor következett a teljes elpusztítás, a vízözön. Sokan, holmi zsidó anekdotának gondolják, leginkább az ateisták, amit érdekes epizódként beleszőttek a bibliába. Nem az. Legtöbb európai, nyugat-ázsiai régebbi nép mondavilágában előfordul. Amerikában nem. Érdekes.
Ebben a kolosszális katasztrófában, épp úgy elpusztult az emberiség, mint Atlanisz, és Lermuria pusztulásának idején. Egy megmentett csoport maradt, ez a bizonyos Noé család, a bárkában, akik a katasztrófa elmúltával, az Ararát hegyen (ma Törökország) akadtak fent. Tőlük származnak a későbbi közép-európai, nyugat-ázsiai, népek, mint a pártus, sumér, hun. A pusztítás mégsem volt teljes. Leginkább az erkölcstelenséggel fertőzött részeken hatott.
Elkerülte pl. Amerikát. Így fordulhatott elő, hogy az őslakó, és egészen ki nem irtott indiánok, mint az atlantisziak egyenes ági leszármazottai, ma is élnek Dél-Amerikában. Érdekes következtetésre ad okot, hogy ezeknek a népeknek a nyelvében, számos átfedést találunk, a mai magyar nyelvvel. Túlélték a katasztrófát, azok az emberek is, akik épp hajóztak valamelyik tengeren. Így jött létre az emberiség mai sokszínűsége.
A pusztító civilizáció, nem nyugodott bele a vereségbe. Amint az emberi populáció kezdett magához térni, keresett magának egy nehéz helyzetben lévő, könnyen befolyásolható emberi csoportot. Emberfeletti tudásával, genetikailag megváltoztatta ezt a csoportot. Elvette a szabad akaratát, külső megjelenését eltérővé tette, természetébe ágyazta a békétlenséget. Szokatlan képességeivel, elkápráztatta őket, és elhitette velük, hogy a Földet megalkotó, akarat szándékaiból cselekszik, hisz ők is részei az alkotó egységnek. Ez utóbbi igaz, hisz minden intelligens lény, része az univerzum hatalmának, de az előző állítás hamis.
A háborúskodás, gyilkolás, erőszak, hatalomvágy, genetikai adottságként, nem része az emberi természetnek. Ez, a döntő különbség, kivételes helyzetbe hozta ezt a csoportot. Hosszú történetek egymásba kapcsolódásával, szétterjedtek a föld jelentős részén, és mára, uralmuk alá hajtották, az egyébként békés, az erőszakot elutasító embereket. Ahol az uralmuk megjelent, a nép elszegényedett, megkezdődött az erkölcs felszámolása, természetessé vált a hazugság, támogatottá, a természettől idegen, fajtalan szexuális magatartás, folyamatosan háborúk keletkeztek. Hatalmas, békés birodalmak, jó szándékú emberi tömegek kerültek, önhibájukon kívül, méltatlan helyzetbe.
Ez a pusztítás, ma is tetten érhető. Látnunk kell a folyamatos háborúikat, a nemzeteken, országokon átnyúló szervezeteiket, melyekkel rákényszerítik akaratukat a békés tiltakozó emberekre. Ezeknek a szervezeteknek a döntései, mindenkit befolyásolnak, egyedül őket nem. Modern időket, emberi jogokat hangoztatva pusztítják a világ erkölcsét, rombolják az oktatást, az egészségügyi ellátást, a nemzetek legkisebb egységeit, a családokat. Uralmat szerezve a világ pénze fölött, mindenkit ezzel zsarolnak. Elérték, és hazugságokkal fenntartják azt a tévhitet, hogy az emberiség, egyedüli civilizáció az univerzumban, miközben folyamatosan egyezkednek más, jó szándékú kultúrákkal, akik a Földön uralkodó tisztességtelen állapotok felszámolását szorgalmazzák.
Azokat is egyfolytában becsapják, ígéreteket tesznek, melyeket nem teljesítenek.
Eljött az idegen kultúrák türelmének vége. Ahogyan az emberek, időről-időre felszámolják a városaik peremén létesülő, szeméttelep képet mutató bádogvárosokat, ők is felszámolják az univerzum peremén, a Földön a zsarolás, hazugság, erkölcstelenség fertőjét. Egyszerűen nem viselik el tovább, az igazságtalan, Istentelen rabszolgasorsát, a teremtő lélekkel rendelkező embereknek. A pusztító erő által feltüzelt és hatalomba segített csoport, aki nagyon jól elvan, a kifosztott milliók munkájának gyümölcsein, mindenképp és minden áron őrzi a státusát. Csak azért nem irtja ki gondolkodás nélkül az emberiség felét, mert pontosan tudja, ők sem élnék túl. Ellentétben az elnyomott, háttérbe szorított tömegekkel, ők, félnek a földi haláltól.
Mióta megkapták, ez emberiséget felszabadítani akaró civilizációk együttes ultimátumát, egyfolytában azon dolgoznak, hogyan lehetne szembeállítani a földön kívüli hatalommal, az elnyomott emberiséget. Harcot akarnak, de más harcoljon értük, mint mindig. Ha megjelennek a kívülállók diplomatái, azt a hazugságot akarják megetetni az emberiséggel, hogy idegenek akarják megszállni, és elpusztítani a Földet, akikkel az embereknek meg kell harcolni.
Ez egy értelmetlen hazugság,
-
Az eddigi, eltitkolt, de kiszivárgott infókból tudjuk, olyan technikai és technológiai fölénnyel rendelkeznek a kívülállók, hogy általunk támadhatatlanok, viszont minden támadási kísérletre, azonnal megsemmisítik a támadó fegyvert.
-
Ennek pontos ismeretében próbálják majd a földi pusztítók ez emberi haderőket, nagy világméretű összefogás szükségességét üvöltve összevonni, hogy felügyelet alá vonjanak, minden hadra-fogható embert.
-
Azt is pontosan tudják a rabtartók, hogy az idegenek, nem gyilkolnak, a győzelem kivívásáért sem. Tudják, hogy a filmjeikben festett hamis kép, az ő agyuk torzszüleménye, amivel az embereket próbálják befolyásolni.
-
Nem az idegenektől való félelem miatt akarják a világ haderejét összpontosítani, hanem a sötét lelkiismeretükben élő félelem miatt. Azt hiszik, minden ember olyan bosszút forraló, mint ők maguk. Ettől akarják védeni magukat, feleslegesen.
