Ez előző részben az ideológiák pusztítását próbáltam érzékeltetni. Rámutatni arra, hogy a fasiszta, rasszista, antiszemita bélyegek másokra ragasztgatása, ezzel egy időben a saját, kivételesem rasszista magatartása, milyen károkat okoz, a többi embernek. Azoknak is akik ellen irányul, és azoknak is, akiket a kígyó eszközként felhasznál. A legnagyobb kár természetesen, maga a pusztító szándék. Ha egy csoport, életvitel szerűen, más embereknek, bármilyen módon történő elpusztítását, megrövidítését tűzi ki célul, az, az én értékelésem szerint, mindenképpen káros. Sajnálatosan sok más veszélyes hatóanyag is van a cion kígyó mérgében.
A politikai méreg
Amelyik társadalom befogadja, és egyenlő jogokkal felruházza a cionistákat, az a továbbiakban, ameddig ezt az állapotot elfogadja és fenntartja, a kígyó által megmartnak tekinthető. Csak az időnek, és az adott nemzet éberségének a függvénye, mikor kerül az ország, a cionisták irányítása alá. Az a változatos megjelenés, amit produkálni képesek, az, az erőszakosság, amivel nyomulnak, az a gátlástalanság, amivel hazudnak, kimondottan alkalmassá teszi őket arra, hogy a békésebb természetű egyenes emberek között, teljesítményüknek és képességeiknek meg sem felelő, vezető pozícióba kerüljenek. Törtetésükre a legalkalmasabb, a liberális demokrácia. Kevésbé életképesek a (valódi) királyságokban, ahol a király tényleges hatalommal bír. A diktatúrát nagyon kedvelik, de csak, ha a diktátor közülük való. Természetesen, ilyenkor próbálják álcázni, valami demokráciának feltűntetni, mint a Kádár korszak Magyarországában. Az ilyen berendezkedésben viszont, erősen korlátozott a kifosztás lehetősége, mert igen nagy, a váratlanul felszínre kerülő népítélet kockázata.
A liberális demokráciákban, ahol el tudják érni a szabad mandátum birtokában való uralkodást, kíméletlenül fosztogathatnak, mert a többség nemtetszése esetén is azzal védekeznek, ti választottátok, akkor most mi a baj.
Ezért mondja bárhol a világban minden párt, aki a cionizmustól mentes, hogy az adott ország rendszerét, csak gyökeres, radikális változásokkal lehet átalakítani.
A cionistákkal együttműködni, és együttműködésben bármi jelentős változást létrehozni, lehetetlen. Ha nem SZDSZ, akkor LMP., ha az sem, akkor más teljesen mindegy. Ha a Magyar Nép, változást akar, az csak egy, sarkalatos törvénnyel tudja elérni. Ez a törvény lesz, a tényleges rendszerváltás garanciája.
Ennek a törvénynek azt kell kimondania, hogy mindazok az emberek, akik a kerekasztal mellől felálltak, vagy a kerekasztal bármely pártjának kormánya alatt közfeladatot láttak el, nem választók, és nem választhatók. Ez legfeljebb néhány száz ezer ember, a tízmillióból, és a törvény kinevezés tilalmáról nem szól. Eddig a magyarság viselte el a diktatúrájukat, most ők következnek, legalább száz évig. Ezt a magyarok nem tudják, vagy túl emberségesek ahhoz, hogy kijelentsék. Bezzeg, a másik oldal tudja. Amikor a mai rendszer alakult, Rákosi alatt, kiváló villamosvezetőket, kalauzokat, és utcaseprőket képeztek, a korábbi ügyvédekből, jegyzőkből, polgármesterekből. Szabad mandátummal, (4 évig érvényes, ha a villamos el nem üti) nem lehet demokratikus vezetést elképzelni ott, ahol a népességben cionisták fordulnak elő. Teljesen bizonyos, hogy a választásokon, megtévesztve az embereket, beférkőznének a hatalomba, és minden becsületes szándékot megakadályoznának. A rendszerváltásnak kikiáltott hatalomváltásnál, derék kormányunk miniszterelnöke, premierplánban mosolyogva vágta a nép arcába, amikor számon kérték,: egy dolog, amit a politikus a kampányban ígér, és egy egészen más, amit a megszerzett hatalom birtokában tesz. Szterintem az ilyen ember nem politikus, de leginkább nem magyar. Lehet állampolgár, de egyik törzsből sem származik. A magyar, aki genetikailag magyar, ha ígér valamit, az szent. Ez független attól, mit kívánnak az érdekei. Amit igért, megteszi, ha belepusztul is. Nem véletlenül harcolnak élesebb látású politikusok, a képviselők visszahívhatóságáért. Valódi változás, sajnos, csak jelképes lefejezéssel vihető keresztül.
Amikor a pogány (egyébként több ezer éves egy Isten hitről) a kereszténységre áttértünk, Szent István is lefejezte az akkori országot. Ezt követően, már 1222-ben, és később, több alkalommal is, rendelkezéseket kellett hozni, a beszűrődő cionizmus féken tartására, a további károkozás megelőzésére. Amikor az első világháborúban, az amerikai fegyverek, meg a belső árulás, (tanácsköztársaság jellemző származású vezetői) földbe döngölték az országot, a dögevők élve boncolták, de lefejezni nem tudták, és ezt nagyon megbánták, mert Horthy, a maradékból is virágzó országot teremtett. Gyorsan kellett egy második háború, amiben ismét ledöngölték, de már le is fejezték. Most a népnek kell lefejeznie, ha változást akar, mégpedig radikálisan. Aki eddig megszűntette a villamosok gyártását, képtelen volt az újak ésszerű beszerzésére, a vezetésükre bizonyosan alkalmas lesz, mi magyarok pedig, majd gyártunk magunknak, amire szükségünk van. Ez egy tiszta, becsületes erkölcsös és őszinte nép (volt) és nem sikerült ezer esztendő alatt sem teljesen megrontani…
Béla László
