Küszöbön áll a III. világháború.
Az emberiség, még mindig nem tanult.
Az emberiség, még mindig nem tanult. Két világháborúban, és ezernyi lokális háborúban hagyja magát folyamatosan pusztítani. Mindezt azért, hogy néhányezer vérszomjas, bosszúéhes ember vérontási kényszere teljesüljön.
A tömeges pusztítás, ez emberiség értelmetlen gyilkolása, apák, fiúk, testvérek, férjek elvesztése, már az ajtónkon dörömböl, és nem halljuk meg.
Tévedés!
Nagyon is halljuk, de gyávák, restek, vagy határozatlanok vagyunk tenni ellene.
Szerintem, mindenki tudja, hogyan lehetne a háborúk veszélyét örökre elhárítani, mégsem tesszük. A háborúkat mindig a kapzsiság, a hatalomvágy, és a szadizmus robbantja ki. Van a világban, az emberiségben,egy nagyon szűk réteg, aki szadista hajlamai okán, rendkívüli örömöt talál abban, ha embereket ölhet, kínozhat, levadászhat, mint egy dúvadat. Mindezt, a világ, szó nélkül tűri.
Nem csak hogy tűri, de sokszor ünnepeli a gyilkosokat. Hova jutottunk?
Régebben, a gyilkosokat felakasztották, vagy villamosszékbe ültették.
Ma ünnepeljük?
Amikor a CIA megölte Bil Ladent, Amerikában, valóságos nemzeti ünnep volt.
Nem azért, mert az amerikaiak szeretik, és ünneplik a gyilkosokat, hanem azért, mert elhiszik, és elfogadják az álcákat, melyeknek alapján, egy közönséges szadista gyilkosságot, nemzeti hőstettként tűntetnek fel.
Kezdjük talán az elején.
Ezt a Bil Ladent, az arab országok elleni akcióihoz, a CIA képezte ki, évtizedekkel ezelőtt, mint a kapitalista felső köröknek, egy feltétlen hűségű tagját. Hiba csúszott a számításba, mert ő, emberből volt, eltérően a köreiben mozgó személyektől. Egy darabig szolgálta a gátlástalan hatalmat, de hamar átlátva mérhetetlen aljasságait, amit az emberekkel, országokkal szemben elkövet, átállt az igazság, és a becsület oldalára. Megszűnt CIA ügynökként működni, és vagyonával, szellemével, az isteni igazságosságért, emberi méltóságért és szabadságért harcolókat kezdte támogatni. Jelentős vagyona volt, amivel ezt, kezdetben megtehette. Nem volt egyedül. Számos arab felszabadítási szervezet tekintette vezérének, és példaképének. Sajnos, ezek a szervezetek, és velük ő maga sem járt jó úton. Kisebb-nagyobb merényleteket hoztak összefüggésbe a nevével, okkal, vagy ok nélkül, ezt most már örökös homály fedi. Immár az egész világ, sőt maga az amerikai nép is tudja, hogy a WTC. tornyok felrobbantásához semmi köze nem volt, sem az arab világnak, sem Bil Ladennek. Magából Amerikából kerülnek a világhálóra azok az elemző dokumentumfilmek, amelyek minden kétséget kizáróan igazolják, hogy ez a merénylet az amerikai nép ellen, a tornyok tulajdonosainak biztosítási csalása, a házrobbantók profi munkája, a Moszad és a Cia. közös akciója volt.
Pontosan úgy gondolták ezek a szervezetek, mint a zsidó-keresztény egyházak a keresztes háborúk, inkvizíciós „törvényszékek” szadista kegyetlenkedései kapcsán.
„A cél, szentesíti az eszközt.”
Valóban?
Szerintem, aljas eszközt, soha semmilyen cél nem szentesíthet. Kiváltképpen nem szentesíthet aljas cél, aljas eszközt. Kicsit elszámították magukat.
Mi volt a cél a tornyok felrobbantásával?
A dolog, hármas cél megvalósulásáért történt.
1,- A tornyok, tervezett műszaki élettartama letelt. Belátható időn belül, le kellet volna bontani őket, ami a tulajdonos kötelessége, és hatalmas költség.
A héber észjárás, kitalálta, hogy lehet a kárból, hasznot csinálni. A talmud rég tanítja ezt, ha nem is épp ebben a formában, hanem úgy, „ne edd meg a romlott húst, hanem, add el a gojoknak, akkor ők pusztulnak, te pedig bezsebelheted a hasznot. Ők ezt lefordították WTC.-re.
A bontási költségektől menekülő tulajdonostól, bagóért megvették a tornyokat. Hatalmas értékre bebiztosították terrortámadás ellen, azután megszervezték a terrortámadást, majd felmarkolták, a bontási költség kifizetése helyett, a tetemes biztosítói kártérítést. Talán az amerikai biztosító is beavatott volt, de legalább is megsejtett valamit, mert azonnal tovább biztosította, a biztosítást (!), egy európai biztosítónál. Így történhetett, hogy az amerikai biztosítási csalást, Európa fizette meg.
2,- A globális terjeszkedésnek, útjában volt, az olajhatalmasságnak számító Husszein. Noha az öbölháború befejezésével eltávolíthatták volna, nem tették.
Más volt az alkalmas időpont, de kellett egy háborús ok. Erre találták ki a tornyok felrobbantását, repülős terrorizmusnak álcázva.
3,- A terrorizmus rémképe, nem volt meggyőző, leginkább nem volt megszemélyesíthető, az amerikai ember számára. A „torony ügy” alkalmas volt arra, hogy elsőszámú közellenséget kreáljanak Bil Ladenből, és ezt az amerikai nép meg is ette. Ezért volt a legyilkolása,amerikai népünnepély.
Ennek a három célnak a teljesüléséért, minden eszközt megengedhetőnek ítéltek. Gondolkodás nélkül odadobtak rengeteg amerikai polgári és közalkalmazotti életet, és az amerikai nép biztonságérzetét, lelki nyugalmát.
Kicsit elszámították magukat.
Aljas húzásukkal, több ezer család gyászával, olyan mély sebet ütöttek az amerikai népen, amit nem lehetett – ahogy ők gondolták – egy Bil Laden „tapasszal” begyógyítani. Álmukban sem gondolták, hogy az elpusztított emberek hozzátartozói, bánatukban, és a velük együtt érzők, igazságkeresésük okán, ki fogják nyomozni a biztosítási csalást, be fogják bizonyítani az irányított robbantást, és ki fogják deríteni, Az ügyben a Moszad, és a CIA szerepét.
Nem gondolták, hogy bárkinek is feltűnne, hogy az arab pilóták, mind Amerikában éltek, és mindegyiket ott is képezték ki utasszállító repülő vezetésére. Amerika is ébred. Sokan ismerik, és publikálják a tényeket.
A cionizmus arcátlanságát mutatja, hogy az amerikai média, még mindig nem szégyelli külső merényletként hirdetni a 9/11-et, összeesküvés „elméletként” minősíteni a tényeket, és tényként hirdetni a hazugságokat.
Már nem sokáig!
Küszöbön a III. világháború, de reméljük, mire beköszöntene, kierőszakolói eltűnnek, a világ színpadáról, és elmarad a népirtás.
A háborúkat, mindig a pénz,a hatalom megszállottjai indították és pénzelték, de miért. A még több pénzért, még nagyobb hatalomért, a szadista hajlamaik kiéléséért. Később, amikor a háborún jól megszedték magukat, az emberek nagyobb része tiszteli a pénzüket, a hatalmukat.
Nincs mit tisztelni rajta, mert bűnben fogant, és mások vérében született.
Lassan ez is tudatosul az emberekben.
Ahogy az emberiség szó nélkül tűri,hogy ezek, a hatalmuk útjában állókat saját érdekükben „levadásszák”, és ezt sokan,még jogosnak is gondolják, azt is sokan gondolják jogosnak, hogy az emberiségnek joga levadászni, a rá veszélyt jelentő hatalmaskodókat. Azért tehetik, amit tesznek, mert amikor a tv.-ben, vagy egy rendezvényen megjelenik egy „nagy ember” akkor, mint valami istent, áhítattal bámulják. Arra büszkék, hogy a „nagy ember” leereszkedett hozzájuk. Boldogok, ha kezet rázhatnak velük. Ezek a pillanatok, az egekbe emelik ezeket a felfuvalkodott hatalmasokat, és sokan közülük, dőrén azt hiszik, hogy népszerűek, pedig csak a félelemmel vegyes irigység emeli őket magasba, ahonnan hatalmasat lehet esni.
Azt gondolja bárki, hogy a G20-ak, vagy más léhűtők, azért tanácskoznak előre bejelentett, és közismert helyszínen, mert nem tudnának bárhol, csendben, egy irodában tanácskozni?
Egy frászt!
A felhajtás kedvéért. Legyezgeti a hiúságukat a több ezer kivezényelt rendőr, a tülekedő riporterek, a kíváncsi tömeg, mert ők, a „nagyok” most tanácskoznak a világ sorsáról. Ott és akkor döntik el, melyik nemzetnek kell előbb, melyiknek utóbb éhen halni. És mi bámulunk, mint a birkák, és hódolunk,mint az alattvalók, annak ellenére, hogy a közöttünk élők 70-80%-a, értékesebb ember bármelyiknél. Ezek, csak a csaláshoz, és hazugsághoz értenek. Tegtöbbjük, egy pusztában magára hagyva, két hét alatt elpusztulna.
Változik a közvélekedés.
Egyre többen gondolják úgy, hogy ha ezeknek joguk levadászni amerikai elnököket, politikai ellenfeleket, joguk koncentrációs táborokat építeni amerikaiak millióinak, akkor az emberiség bármely veszélyeztetett tagjának,
(és mind azok vagyunk) joga levadászni, ezek közül bárkit.
Ha ez a szemlélet általánossá válik, és ezek nem parádézhatnak sehol, mert nem tudják, honnan jön majd a felszabadító, talán minden áldozat nélkül, önként adják fel gondolkodásmódjukat. Semmit nem ér a vagyon az ilyeneknek, ha nem lehet vele kérkedni, semmit a hatalom, ha nem lehet vele élni, és visszaélni.
Ha olyan lesz a közhangulat, hogy az egérlyukból ki sem dughatják az orrukat, ha nem megtiszteltetés, hanem szégyen lesz velük kapcsolatba lépni, ha nem tisztelet, hanem kiközösítés veszi körül a fullajtáraikat, hamar rádöbbennek helyzetük, és magatartásuk tarthatatlan voltára.
Ha mindez nem elég, és a háború elkerülésére, az emberiségnek néhány ezret fel kell áldozni ezek közül, az arány,még mindig jobb, mint egy sokmillió áldozattal járó háború, amelyben az áldozatok mellett, minden egyéb értéket is gátlástalanul elpusztítanak. (Délszláv háború)
Érdemes ezen elgondolkodni.
Béla László.
