Nem bírják elviselni.
Már nagyobb meggyőződéssel mondhatjuk, amit sokan szeretnénk,
Csökken a pénzhatalom befolyása az emberekre.
Úgy tűnik, nem csak az emberekre, az országokra, és a világgazdaságra is.
Mint ha a hazug hitelminősítők, már egyre inkább vaktölténnyel lövöldöznének.
Most is bakot lőtek. Jó nagyot.
Európa, az európai népek, megtapasztalván, hogy a pénzhatalom irányítása alatt álló EU-hoz való tartozás = gazdasági, társadalmi, egzisztenciális tönkremenés, egyre inkább elfordulnak ettől az egész, velejéig romlott, igazságpusztító szerveződéstől.
Tudjuk, hogy a tisztesség hiánya, mindig, minden intézményt felszámol. Senkit nem lep meg, az események irányvonala. Sokan kérdezik, vajon az IMF. miért nem került válságba? Ez természetes. Aki, a világ minden pénzére rá akarja tenni, és nagy részére, jelenleg rá is tette a kezét, az pénzügyi (likviditási) válságba nem kerülhet. Annyi pénzt nyom, amennyit eszébe jut. Ennél sokkal súlyosabb válság sújtja. Nevezetesen az, hogy az emberek, és az országok egységenként is rádöbbentek, hogy fedezetlen hamis pénzzel, nem lehet a végtelenségig zsarolni, a lét és nemlét határára rugdosni az embereket, az országokat. Mára mindenki átlátta, hogy ez a spekulációra épített hatalom, ahol megjelenik, minden értékteremtő tevékenységet lepusztít. Bezárja a gyárakat, ellehetetleníti a termelést, munkanélkülivé teszi az embereket. Mindezt azért, hogy a hamis pénzből, minél kevesebbet kelljen kibocsátani, pénzhiány legyen a társadalmakban, így megmaradjon a kereslet, a hamis pénz iránt. Ezzel párhuzamosan, a grupphoz tartozók, dúskálnak a hamis pénzben, és - a még lehetséges időben – minél több valós értéket igyekeznek megszerezni, a már amúgy is ellehetetlenített értékteremtőktől.
Ennek a kifosztási stratégiának a része, a verseny kizárása, a monopóliumok létrehozása, vagy kiterjesztése, a mérhetetlen, és fékezhetetlen korrupció, ami szintén komoly társadalmi ellenállást vált ki.
Ami meglepő, az erőszak.
Nem magában a tény, hiszen kezdettől látható, hogy a hatalom kiterjesztése, mint a vadprivatizáció, a kettős mérce érvényre kényszerítése, a diszkriminációk kikényszerítése, mindig is erőszakkal történt. A különbség, ami a pénzhatalom érdekérvényesítő képességének rohamos csökkenését mutatja, az, az erőszak megnyilvánulási formájának rohamos változása.
Ameddig korábban, a kölcsönök megadásának feltételhez kötésével, ez, egyszerű pénzügyi zsarolás volt, ma már a leminősítések nagyágyújával lövöldöznek. Mostanra, hogy ez is vaktölténnyé változott, már a demokratikus kormányok erőszakos leváltása is felkerült a palettára. Az első nyilvánvaló áldozat, a Görög Kormány. Ezt az egyszerű, elnyomni szándékozott tömegek is látják, és egyáltalában nem tolerálják. Független államok belügyeibe való erőszakos beavatkozásaikat, nyilvánvalóan az adott nemzet ellenállása követi, és itt, már a fizikai erőszaktól sem tartják vissza magukat.
Természetesen, lehet ráncigálni az oroszlán bajuszát, lehet figyelmen kívül hagyni a morgását, de nagyon veszedelmes, és nem is célravezető mutatvány.
Az a gázsi, amit a nagyon szűk közönség ezért fizetni képes, eltörpül a dolog kockázata mellett, és aki fizet, az is csak hamis pénzt adhat, mert más nem létezik.
Amerika döntötte el Európa két nagy háborúját. Természetesen akkor, amikor az európai államok, már tönkreverték egymást, és úgyszólván harcképtelenek, demoralizáltak voltak. A másodikban 50-60% Szovjet segítséggel. Természetesen, mindkét esetben, győzelmi tort ülhetett Európa romjain. Ezért, sikerült elhitetni az amerikai néppel, hogy Amerika a világ teteje, bármit megtehet, és senkit nem kell figyelembe vennie.
A nép elhitte, és hideg zuhanyként érte, amikor a pici Vietnámból, vesztesen kellett, több évnyi értelmetlen gyilkolás után kivonulnia. Hogy a tekintély valamelyest helyreálljon, gyorsan visszavertek Kuvaitból egy iraki agressziót, amit a világ, valóban tisztelettel nézett. Aztán szétbombázták a Balkánt, aminek már nem volt hozadéka. Az Afganisztán, és Irak elleni háborúk viszont, már tökéletes kudarccal végződtek. Igaz, az olajkutak feletti ellenőrzést sikerült megszerezni, de ez nagyjából olyan stabil, mint Demoklesz kardja. Az összeomlás, egy cérnaszálnál is gyengébb szálon függ. Ráadásul, most éppen a görögök suhogtatják ősi jussukat, ezt a kardot, és nem tudni, a hegye mikor éri el az iraki cérnaszálat. Igaz, a görög rendőrök ellenállnak, nem hajlandók a rokonságukat ütlegelni, mégis azt gondolják az erőszak lovagjai, hogy a megélhetésükön keresztül kézben lehet őket tartani. Bizonyára nem látták, hogy 56-ban Magyarorazágon, milyen szeretettel és gondossággal látták el a harcoló egységeket az élelmiszertermelő gazdaságok és gazdák. Talán azt sem látták, a „taxisblokád” idején, hogyan hordták az emberek a forró teát, és az élelmet a helytállóknak, noha azt sokan, még helytelennek is ítélték. A gonosz dörzsöli a lámpát, de a dzsin, nem az ő parancsaira vár. Már Petőfi megírta rég, örök tanulságul:
" ha bár fölül a gálya,
alul a víznek árja,
azért a víz az úr"
Végül is, az a fontos, hogy az emberek, egyre többen, és egyre világosabban látják, hogy minden rendben lesz. Helyreáll az igazság, a becsület rendje a világban, és a világtörténet elfelejtett sötét emlékévé válik, a globalizmus térhódításának, világuralmi próbálkozásának korszaka.
Béla László
