Harcolni, soha sem valami ellen…
…hanem mindig valamiért, egy célért, egy elvért, egy emberért érdemes, és célravezető. Sokan nem tudják még, holott benne élnek, hogyan működik ez a világ. Leírhatnám, hogy tárgyi világunk, egy általunk teremtett káprázat csupán, de ez olyan messze esik, az anyagi testben élő emberek gondolkodásától, hogy bizony, sokan nevetnének rajta. Ez egyszerű okból, inkább, csak azt szeretném, ha mindenki megértené, és elfogadná, hogy az emberi gondolatok, hatással vannak, a körülmények alakulására. A rossz gondolatok, a rossz dolgokat, a jó gondolatok, a jó dolgokat viszik előre, valósítják meg. Azok az emberek, akiket az ego vezérel, emiatt a többi ember kárára cselekszenek, és ezt, ráadásul, még kihívó szemtelenséggel teszik, azért teszik, az önzésükön túl, hogy haragot, gyűlöletet ébresszenek önmagukkal, és intézkedéseikkel szemben. Ez a harag, gyűlölet, hatalmas energiákat szabadít fel, terveik végrehajtásához. Minél több ember harcol ellenük, annál eredményesebbek.
Ha viszont, annak a sok embernek a gondolkodásában, nem az elnyomókkal szembeni harag, hanem az elnyomottakkal való együttérzés, szeretet nyilvánul meg, akkor ugyanez a hatalmas energia, az elnyomottak oldalán működve, az elnyomókat akadályozza eredményesen. Az energia ugyanaz, de nem mindegy merre hat.
Most épp egy ismerősöm gyermeke szenved, a nem megfelelő intézkedésektől.
Gimnáziumba jár vidéken. Jó tanuló, mégis eltanácsolnák. Az ok igazságtalan.
Azért tennék, mert otthon, a családban, nincs internet hozzáférése, sem számítógépe. Tekintve, hogy egy szegény térségben élnek, és a családban négy gyermek nevelkedik, gazdaságilag nem engedhetik meg maguknak, hogy a legszorosabban vett alapvető életfeltételeken túl, bármiért is fizessenek.
Az efféle oktatásszervezéssel, az ilyen sorban lévő, tehetséges gyermekeket kizárják a tanulás lehetőségéből, és ez mélyen igazságtalan, és tisztességtelen.
Ennek ellenére, nem arra gondolok, hogy az ilyen vezetőket kergessék el a székükből. Inkább arra, hogy minden tehetséges embernek, lehetősége legyen tanulni, egyforma esélyekkel.
Hogyan?
Úgy, hogy vagy az iskolarendszert szervezzék másként. Szervezzék úgy, hogy ne jelentsen vállalhatatlan többletkiadást a tanulók számára. Elégedjenek meg azzal, hogy a gyermek a tanintézetben tanulja és gyakorolja a számítógépek használatát, vagy a rászorulóknak, kivétel nélkül, biztosítsanak internet hozzáférést, ingyen, állami feladatként. Én arra gondolok, és azt szeretném, hogy a dolgok jól alakuljanak.
Legyen egy olyan magyar kormány, aki nem a szegényebbek leszorítására, hanem azok felemelésére törekszik. Nem a nép ellen, hanem a népért munkálkodik. Ha sokan gondolunk erre, sokan akarjuk, és nem haragból cselekszünk, hanem szeretetből, a dolog teljes bizonyossággal meg fog valósulni.
Soha sem a rosszat kell elutasítani, mindig a jót kell támogatni. Hogy mi a jó, az pedig, a napnál világosabban mutatja meg önmagát, hiszen mindkettőt a bőrünkön érezzük, és már-csak el tudjuk dönteni, mit szeretnénk.
Béla László
