Akár lerágott csontnak is gondolhatjuk, de egy mai, szerencsétlen eset ívreflektora világított rá arra, milyen veszélyeket hordoz a téves, vagy még inkább hamis értékelés.

  Tudom, az amerikai szóhasználatban természetes megfogalmazás, hogy ez az ember ennyi dollárt ér.

  Európa és a világ tragédiája lenne, ha Amerikából ellenőrizetlenül kiáramolhatna minden, ami ott polgárjogot nyert. Isteni szerencsénk hogy geometriailag 11 ezer kilométer, domborzatilag hatalmas vízfelület akadályozza ezt a kiáramlást.

      Kolumbusszal, és korai követőivel úgy megfertőztük Amerikát, és az általunk exportált új szemléletű emberi együttélés, (halás) olyan irányú fejlődésen ment át, ami az európai ember számára kezelhetetlen mutációt jelent.

Amerika mégis szeretné az egész világra exportálni ezt a szemléletet. Az Isten mentse meg attól a jó öreg Eurázsiát, hogy ez a törekvés sikeres legyen.

 Sajnos az elektronikus média, az internet és a légi közlekedés korában, ezek az akadályok elveszítik igazi visszatartó erejüket. Ha a korábbi terjedési sebességüket 1-nek vesszük, akkor ma ezerrel terjednek, és a világ, egyre védtelenebb, ezzel a fertőzéssel szemben. Épp-eszű európai ember, velem együtt, mit sem törődne azzal, miként vélekednek Amerikában, vagyonról, pénzről, emberi értékről, de amikor vezető magyar politikustól hallok olyat, hogy az tekinthető értékes embernek, aki ”megszedte magát”, és akinek nincs semmije, az annyit is ér, ez megdöbbent és elrémít.

  Adva van három ember, akiknek az értékelése, most a társadalom feladatává vált. Elvileg mindhárman ahhoz a korosztályhoz tartoznak, amikor az ember már értékelhető.

Egyik ismeretlen foglalkozású, de már úgy megszedte magát, hogy saját Hammer-én, alaposan belőve végigszáguldozik, Kelet-Európán. Mikor ezért feltartóztatják és kérdőre vonják, álló helyzetből elindulva, minden lelkiismereti gond nélkül, áthajt egy emberen, aki ebbe belehal.

Adott egy másik ember, aki közszolga. Valószínűleg nincs nagy vagyona. Szolgálata közben, kockára teszi, és el is veszíti az életét azért, hogy egy közveszélyes ámokfutót feltartóztasson, megvédje tőle a többi embert.

Ott egy harmadik ember. Szintén vagyontalan közszolga. Az áldozat társa. Társát a szeme láttára gázolják halálra. Hogy a tettest elfogja, fegyvert kell használnia. Mire elfogja, négyszer lő a lábába, és egyszer sem a fejébe. Képes és hajlandó féken tartani, a benne is nyilvánvalóan feltörő indulatokat.

Hogyan értékeli ezeket az embereket, regnáló kormányunk egyik oszlopos tagja?

  Ha a hirdetett szemléletét átültetjük az esetre, azt az eredményt kapjuk, hogy a kötelességét tejesítő két rendőr, valójában értéktelen. Értéktelen, hiszen nem tudta „megszedni” magát, és még mindig a rendőrség kötelékében kényszerül dolgozni. Értéke, csak a gyilkosnak van, mert volt pénze Hammerre, narkóra, benzinre, és érinthetetlenségének biztos tudatában, az értéktelen tömegemberek számára, érthetően demonstrálta a pénz megdönthetetlen hatalmát.

No, erre mondom én azt, hogy az Isten mentse meg ettől a szemlélettől a világot.

Tragikus figyelmeztetés, hogy ilyen szemléletű ember, országos döntési pozícióban lehet, ahol ezzel a szemlélettel dönthet mások sorsáról. Még tragikusabb, hogy a mai politikai „elit”, már Európában is, megbecsülhetetlenül magas százalékban, ezt a szemléletet vallja magáénak. Ebből eredeztethető az a kettős mérce, amit a legdurvább erőszakkal próbálnak lenyomni a magyar ember torkán. Ennek alapján börtönzik be, a 80 éves öregasszonyt, aki éhségében ellop néhány zsemlét, és engedik szabadlábon garázdálkodni azt, aki kapzsiságában milliárdokat lopott.

  Életveszélyes úton száguldunk a megsemmisülés felé, és a választók egynegyede által felhatalmazott teljhatalmú elit, képes megakadályozni, hogy jobb érzésű emberek a fékre lépjenek. Ha valaki mégis veszi a bátorságot ehhez, azt pofátlanul a sertéstelepre száműznék, mint Ángyán urat.

   Addig, ameddig a nép öntudatára nem ébred, elsődleges kötelességeként el nem megy szavazni, és az MDF-hez SZDSZ-hez hasonlóan szemétre nem veti a „rendszerváltó” pártokat, addig a becsületes gondolkodású emberek fogják Magyarországon gondozni a disznókat, és az önmagából kifordult, pénzimádó elit dönthet, az emberek sorsáról.

  Nem szabad rájuk haragudni. Végtelen szeretettel és megértéssel, de ugyanilyen határozottsággal kell őket a hatalom közeléből eltávolítani.

Minden, gyűlölettől, haragtól, elégedetlenségtől vezérelt rossz gondolat energiája őket erősíti. Szeretettel, megértéssel, mosolyogva kell tőlük szavazatainkat megvonni, akkor mi is, gyermekeink is, esélyt kapunk a túlélésre.

Béla László