Sajnos, világszerte tapasztalni, a legtöbb országban, a zsidóság, egyre növekvő elutasítását. Hogy ezt antiszemitizmusként, vagy más néven aposztrofáljuk, az voltaképpen közömbös. A lényeg, mindenképpen az elutasítás, a negatív megítélés ténye. Ha világjelenségről beszélünk is, azt mindenképpen meg kell állapítanunk, hogy nem egyenletes mértékben van jelen, minden földrész, minden országában.
Ahol a lakosság körében jelentős számban élnek, ott általában karakteresen kimutatható, ahol csak hírekből ismerik őket, ott szinte mentes tőle a társadalom.
Az antiszemitizmus egy betegség. Egy adott társadalom betegsége. Olyan, mint egy vírusos influenza, AIDS, májgyulladás, vagy hasonló. Ha egy társadalomban elhatalmasodik, bizonyos fertőzési szint felett, képes a társadalom teljes elpusztítására is. Ezért fontos a kezelése, és megszüntetése.
Mint minden betegséget, ezt is kétféleképpen lehet kezelni. Lehet tüneti kezeléssel, és az okok megszüntetésével.
Mit jelent a tüneti kezelés? Nagyjából azt, ami ma Magyarországon folyik.
Ennek része, a holokauszt kárpótlás, a kettős mérce, a túlzott szerepeltetés a közéletben, a holokauszt tagadásának beemelése a büntető törvénykönyvbe és, hasonlók. Ezzel, az antiszemitizmus miatti vélt, vagy netán valós sérelmeket próbálják kompenzálni a kormányok. Sajnos, az ilyen tüneti kezelés, csak rontja, az alapbaj állapotát. Ha egy társadalom elutasítja a zsidókat, de tagjai ezeket az intézkedéseket tapasztalják, az elutasítás, hatványozottan válik intenzívebbé.
Már eljutott a világ oda, hogy az osztogatás sem megoldás. Már nem élnek olyan szerény képességű emberek, aki nem jönnének rá, hogy a tőlük ma megkapott előny, a holnapi rabszolgakaloda záró éke. Ez, nyilvánvaló.
Rothscild, még anno megtehette, hogy egy píár cégtől megkérdezte, mivel növelhetné népszerűségét? (mert hogy fertelmesen utálták) Megfogadva a cég tanácsát, elöadásokat kezdett tartani arról, hogy az embereknek pénz kell, hogy ezt a pénzt, becsületes munkával és stabil munkahelyekkel, az emberekhez el kell juttatni. Előadásai végén, „jóindulatának demonstrálására” százdollárosokat osztott szét. Közben, a saját cégeinél letiltott minden visszaélést, elbocsátást.
Rövidesen olyan népszerű lett, és vele együtt a nagyvállalatok, akiknek nevében beszélt, hogy az amerikai polgár, elkezdett jobban bízni a magánvállalatokban, mint az amerikai államban. Az óta, zavartalanul gazdagodik, és már az állam is a zsebében van, csak a bohózat kedvéért tartanak választási ceremóniákat. Eközben az amerikai nép, egyre jogfosztottabban, és egyre szegényebben él.
A zsidók, általában, nem szerény képességű emberek. Kiválóan tudnak szervezni, jó képességük van a kereskedéshez, általában műveltek is, de a műveltség, nem pótolhatja az intelligenciát, a vele született jó szándékot.
Mai napig kérdés a számomra, ha zavarja őket a növekvő elutasítás, mint intelligens emberi lények, miért nem kérik ki maguknak, a megkülönböztetett elbánást, a fizető nemzettől évtizedek óta beszedett kárpótlás megszüntetését, és a hasonló, elutasításukat fokozó dolgokat? Egy önérzetes magyar, Szaniszló Ferenc, a zsidó replikázásra, azonnal visszaadta, az egyébként, szakmailag, nagyon is megérdemelt díját. Hogy lehet az, hogy a zsidókból, egészen hiányzik ez ilyenfajta önérzet? Hogy lehet, hogy jogos, vagy jogtalan bírálatra, nem magyarázattal, esetleg visszahúzódással, hanem egészpályás letámadással reagálnak?
Azt hiszem, létezik a kérdésre egyetlen helytálló válasz, az alaptermészetük.
Alaptermészetük, örökölt genetikájukból, és neveltetésükből válik olyanná, amilyen. Hogy ezt az alaptermészetet, az európai ember nem képes tolerálni,
ez, egy számukra (mármint a zsidók számára) sajnálatos tény. Ennek ellenére, viszonylag nagy számban élnek európai nemzetek közé keveredve, és természetükkel, mindig, és mindenhol, kivívják maguknak ez őket megillető bírálatokat, amit ők, közös elnevezéssel, „antiszemitizmusnak” neveznek. Ez, természetesen nem minden zsidóra igaz. Van, akit elfogadnak, mert tevékenysége, látványosan nem irányul a gazdanép ellen. de ha a háttértevékenységüket is szemléljük, mindenképp látható, hogy támogatják fajtársaiknak, a gazdanép elleni intrikáit.
Magatartásuk, a bennük gyökerező, és beléjük nevelt gyűlöletből, és önzésből fakad, és önbecsülésük, nem tartja vissza őket attól, hogy olyan nép között éljenek, akik kinyilvánítottan nem szenvedhetik a jelenlétüket.
Miért nem?
Elhibáztam a kérdést, mert általános.
Lehet az a folytatása:
Miért nem mennek el onnan pánk szerű sebességgel, ahol, a lakosság, elutasítja őket?
Miért nem képes őket az európai lakosság legnagyobb része elfogadni?
Az első kérdésre az a válasz, mert nem magyarok, németek, franciák, olaszok. spanyolok vagy horvátok, és még sorolhatnám. Ők mások. Az embereknek, egészen sajátos fajtája. A nemzetekben, általában van annyi belső önbecsülés, hogy hazájukon kívül, alkalmazkodjanak környezetükhöz, elfogadják annak szokásait, a befogadó nemzet elvárásait. Mindezt, saját nemzetük jó hírének megőrzése érdekében.
A másodikra az a válasz, hogy éppen, a különállásuk, elszigetelődésük miatt, nem képesek, vagy nem hajlandók őket elfogadni. Meg lenne a módja, hogy jelenlétüket bármely nemzet elfogadhatóvá tegye, de ennek legkisebb jelére, azonnal rasszistát kiabálnak, holott, ők a világ legintenzívebb rasszistái.
Miközben ők, nem hajlandók elfogadni, a befogadó nép elvárásait, ők elvárnák, sőt megkövetelnék, hogy a gazdanép, észrevételezés nélkül tolerálja, az ő, a gazdanép számára, esetleg undort keltő szokásaikat. Ez nem működhet így.
A kozmopolitizmus, egyetlen nemzetre sem jellemző, mindenki, a hazájában érzi otthon magát, de legalább is ott, ahol szívesen fogadják. Csak a „világpolgároknak” nincsenek ilyen fenntartásai, ők viszont zsidók.
Mindazonáltal, az alábbi kirohanások, teljesen szükségtelenek, és értelmetlenek.
Teljessé vált a zsidó diktatúra Magyarországon
Teljessé vált a zsidó diktatúra Magyarországon: a cionista zsidó oligarchia nem csupán felvásárolta hazánkat, és nem csupán meghatározza a kormány gazdaság- és külpolitikáját, de immár arról is a zsidók döntenek, kik szerepelhetnek az iskolai tantervekben és kik nem, milyen felvonulásokat lehet szervezni és milyeneket nem, kikre emlékezhetünk, és kikre nem, milyen ünnepeket rendezhetünk, és milyeneket nem, kiket lehet kitüntetni és kiket nem…
Egy ilyen írás, feleslegesen borzolja a kedélyeket. Kormánykitüntetés, az elmúlt hetven évben, csak a behódolóknak, szekértolóknak járt. Aki igaz módon bírálni merészelt, az lehetett bármilyen kiváló a szakterületén, mellőzött ember maradt. (ha maradt) Hofi, sokak kedvence, egészen más kategória. Ő volt Kádár
„lefújó szelepe”. Bírálatait, előzetes kontroll engedélyezte.
Mindezek ellen hangulatot kelteni viszont értelmetlen. Ezek a visszás esetek, kormányzati szándékból alakulhatnak ki. Ha a kormányok tudomásul vesznek, vagy elfogadnak utasításokat, arra illetéktelen emberektől, vagy szervezetektől,
vagy olyan törvényeket hoznak, ami ilyen esetekre ad lehetőséget, az, a mi felelősségünk, a választók felelőssége. Magyarországom a magyaroké, más országokban más nemzeteké.
Még az sem ment bennünket, hogy nem tudtuk. Közismert, és reklámozott tény volt, a választásoknál, hogy a Fidesz, a zsidó Likud párttal áll „testvérpárti” szövetségben, mégis megválasztottuk. Ez gerjeszti, az antiszemitizmust, ami világszerte egyre nagyobb veszélyt jelent. Amikor az elutasítás, a zsidóság hatalmát kezdte veszélyeztetni, azt eddig, mindig, világháború kirobbantásával próbálta negligálni. Ma is nyilvánvaló ez a törekvése Irán rágalmazásával, folyamatos fenyegetésével, de a nemzetközi helyzet, ez idő szerint, nem kedvez a terveknek, de mint Virág elvtárs óta tudjuk, egyre fokozódik.
Mit tehetne, egy magyar, vagy a magyarok érdekeit érvényesítő kormány?
Mindent, ami szükséges az egyensúly helyreállításához. Megakadályozhatná törvényekkel, hogy zsidóknak, beleszólása, vagy egyáltalán, rálátása legyen a Magyarországon zajló folyamatokra. Követhetné, II.András, vagy Horthy Miklós gyakorlatát. Igaz, akkor tűzoltó fecskendőből ömlene rá a fasisztázás, antiszemitázás, hazai, és nemzetközi „fő csővezetők” irányításával. Világszerte tiltakozási hullám indulna, a „kirekesztés” miatt, de kit érdekel, amikor az életünkről van szó? Viszont, nem lakoltatnának ki magyar családokat, nem rabolnának ki és ölnének meg idős, védekezésre képtelen magyarokat, és nem fagynának meg hasonlók, a teljes kifosztás miatt, fűtetlen lakásukban.
Mindazonáltal, nem érdemes, és nem is szabad a lármázás miatt, a zsidókra haragudni. Nem csak azért, mert a harag egy hatalmas negatív energia, amivel magunk ellen dolgozunk, és épp őket támogatjuk, de azért sem, mert amit tesznek, Istenadta joguknak hiszik.
Évezredek óta, súlyos megtévesztésben élnek. De ez egy külön téma, ami nem fér bele, úgy mellékesen, egy poszt terjedelmébe.
Tény, hogy tevékenységükkel a világ békéjét, sok millió, esetleg milliárd ember életét fenyegetik, de csak békés hozzáállással, megfontolt szavazással lehet legyőzni őket.
Haragszunk e, a gyermekre, aki megtévesztésben, más által felbíztatva, nádtetős házunk eresze alatt, izzó végű bottal, tűzkígyókat rajzol a levegőbe? Kiváltképp, haragszunk e akkor, ha ő maga is ebben a házban lakik, és ha a tető tüzet fog, velünk együtt válik hajléktalanná?
Úgy e nem?
Nem vernénk le bunkóval, nem szegeznénk a földhöz vasvillával, és nem lőnénk le géppisztollyal.
Szépen, nyugodtan, hogy meg ne ijesszük, kivennénk a kezéből a zsarátnokot.
Eloltanánk, és elmagyaráznánk neki, hogy amit tett, azzal önmagát, és másokat is veszélyeztetett. Fokozottan figyelnénk arra, hogy legközelebb, ilyen helyzet elő ne fordulhasson.
Hogyan lehet a zsidóság kezéből kivenni a parazsat? Hagyni kell, a hamis pénz lufiját eldurranni. Ahogy a hamis pénzről kiderül, hogy értéktelen, minden állam saját pénzt vezet be, amihez zsidónak, és más idegeneknek, köze(!) nem(!) lehet! Sem a kibocsátásához, sem a forgalmazásához, sőt, fokozottan figyelni kell arra, hogy ehhez a pénzhez, munkával és csakis munkával lehessen hozzájutni. Ezzel kivettük a tüzet a kezükből. A tüzet el is kell oltani. Ez ott kezdődik, hogy mindenki csak a saját népe között foglalkozhat közügyekkel, tölthet be közhatalmi funkciót, függetlenül attól, hogy egy, vagy ezer éve él vendégként az adott nép között, ő, vagy ősei. Sokan állítják, leginkább ők, hogy ez, egy méltatlan, és méltánytalan diszkrimináció. De, ha megnézzük az ország jelen állapotát, és a vezetésben általuk elfoglalt helyek arányát, azonnal láthatjuk, hogy erről szó sincsen. Befúródtak a vezető pozíciókba, és nép, és ország-ellenes döntésekkel teszik, és tették tönkre hazánkat. Jogfosztásuk, ebben a kérdésben, teljesen indokolt és megalapozott,
Minden egyéb kérdésben, teljes jogú szívesen látott vendég jogait élvezhetik.
Ezt a vész elhárító irányt, valakinek meg kell mutatni, és a többi sértett nép, azonnal követni fogja. A zsidó világhatalmi őrület, ránk telepítette kiszolgáló intézményeit, egységesített pénzét, konform jogrendjét, aminek köze sincs az igazsághoz, sem az alávetett nemzetek érdekeihez, és a nemzetek, mint ha nem látnák, nem éreznék, hogyan fojtogatják őket, békével tűrik, néha még asszisztálnak is hozzá.
Régi legendák szerint. most ez(!) a magyarság feladata, hogy üstökösként mutasson utat, a megoldás felé. Megtehetjük, ha akarjuk. Ugyan, akarjuk e ?
Vagy megalázva dicsőséges múltunkat, bátor magyar őseinket, még szavazni sem merünk, fennmaradásunk érdekében?
Béla László
