évszázados átverés

   Amióta lezajlott a „fülkeforradalom”, ami a látszat intézkedések mellett, soha nem látott megszorításokat és hazugságfolyamokat zúdított ránk, és ezzel a magyarság szégyenévé vált, ezt a keresztény-roma-izraeli szimbiózist, minden oldalról támadják. Nem mindegy, milyen szándékkal.

A jobbik, a tisztességtelen magyarellenes politikája miatt, le akarja váltani.

A többi, aki már ellőtte Magyarországon a puskaporát, goromba látszattámadásokat intéz ellene, mintha ők is le akarnák váltani, miközben eszük ágában sincsen. Ebben az országban, olyan hű szolgája, még nem volt Izraelnek, mint épp ez a társaság. A római vallás, a hitgyüli, és a nemzeti álarcot öltött fülkeforradalmárok, vállvetve szolgáltatják ki az ország utolsó tartalékait a fosztogató bankoknak. Ennek ellenére ugatnak rá, Izrael korábbi, helyben tartott kutyái, de miért?

  Ebben is benne van, a szokásos, kaftános csavar.

A magyar, ösztönös empátiával rendelkező nép, és ezzel gusztustalanul visszaélnek. A magyarok, mindig támogatják a gyengébbet, pártját fogják a megtámadottnak, fontosabbnak ítélve a megtámadott védelmét, mint az okot, amiért megtámadták. Mi tagadás, ilyenek vagyunk. A régi bérencek, ezért támadják a maiakat. Így vélnek, valamivel több támogatást megőrizni a fülkeforradalmároknak, de most megijedtek. A magyarság, kezd átlátni, az empátia gerjesztette ködön, és egyre inkább, a Jobbik mögé áll. Nem azért, mert ők hibátlanok, hisz ilyen ember nem létezik, de azért, mert egyedül tőlük vár egyenes, hazugságmentes beszédet, politikát.

Lehetségesnek, sőt valószínűnek látják, hogy minden választási praktika ellenére, Magyarország következő kormányát, a Jobbik prominens személyiségei, és szellemisége fogják alkotni, és ez lesz, az ország pusztítás, magyar gyűlölő kormányzás vége.

Ezt meg kell akadályozniuk mindenképpen, másképp, eddigi szövetséges fosztogatóik, eldobják őket, mint használt papírt. Ilyen a természetük.

Ami nem profittermelő, az felesleges nyűg. Ezek a mi derék, kollaboráns vezetőink, azt hiszik, ha a magyarság felébred, és bezárja előttük a lehetőséget, akkor majd a segítségükkel megtollasodott korábbi szövetségeseik támogatni fogják őket. Tévednek. A spicliket, strébereket, kollaboránsokat, az a hatalom is utálja, akit kiszolgálnak. Emberszámba sem veszi őket. Ahogy az oroszok Rót Manót a létminimum szélén tartották, míg magától el nem pusztult, ezek sem számíthatnak másra a zsidóktól. Állampolgárság ide vagy oda, az sem biztos, hogy beengedik őket, ha lesz még hova.

  Ezért a nagy összeborulás. A milla. Aki csak fosztogatott idáig Orbán és az utódpárt kivételével, mindenki beszállt. Ők tudják, mit jelent az egység.

Talán a magyarok is kezdik sejteni.

Meglátjuk.

Ha megszabadulunk fenntartásainktól, meg a hazug propagandáktól, akár, még magyar kormányunk is lehet, aminek munkálkodása folytán, élvezhetjük a

Szebb Jövőt!

Béla László

Egy koment Nemhívőtől ctrl+c.vel bemásolva:

....a "jobbik" soha nem fog kormányra kerülni....

Legfőképpen azért, ...mert eszük ágában sincsen.  Bőven megelégszenek azzal a "gyökérmennyiséggel" akik a "mézesbödön" közelében tartják őket...és eszükben sincs gondolkodással, felelősséggel meg más, efféle "szakértelemnek" álcázott "bolsevista trükkel" bíbelődni.

Az eus zászlóégetés, ...tiszaeszlározás,és a legutóbbi blődli is mind azt szolgálják,...nehogy túl sokan legyenek azok az idióta választók,...akik még képesek és kormányra tennék azokat,...akiknek ettől testük lelkük irtózik...

És az én álláspontom ehhez kapcsolódóan:

Kedves komentező honfitársam!

Mindenek előtt, köszönöm a figyelmet, amit írásomra fordítottál, és a komentedet, amire időt szántál.

A helyzetet eltérően, talán más-más oldalról látjuk. Tapasztalatom szerint, nem minden politikus egyforma.

Bizonyosan van közöttük olyan, aki áztatja magát a langyos lében, alszik a parlamenti üléseken és kicsit sem érdekli, mivel bízták meg a választói. Egyedül arra koncentrál, megfeleljen a főnöke, frakcióvezetője elvárásainak, és megszavazza, saját illetményének felemelését. Eddig a Jobbikban ilyet nem láttam. A "mézesbödönön", most a Fidesz ül, és terebélyes hátsójával egészen le is fedi, nehogy más hozzáférjen.

Szakértelem tárgyában, legalább ott állnak, mint Antaltól  II.Orbánig bármelyik eddigi kormány, de szerintem nem is ez a lényeg. Szerintem, a politikusnak nem szakértelemre, sokkal inkább igazmondásra, szótartásra és hazaszeretetre van szüksége, hogy helyes döntéseket hozhasson. A döntéseket előkészítő legkiválóbb szakemberek között, úgy válogathat, mint tyúk a kendermagban.

Azok a témák, (zászló, vérvád, állampolgári listázás) amiket blődlinek tartassz, leginkább, választóinak megfelelő gondolkodásmódjuk okán kerülnek elő. Nem birják a hazugságot, sem a jogtalan korlátokat.

Végül, de nem utolsó sorban, kérlek, ne légy indulatos. Hazudnék, ha azt állítanám, bennem nem ébrednek indulatok néhány dolog kapcsán, de igyekszem írásaimban ezeket, nem megjeleníteni.Te idiótának nevezted a Jobbik választóit, noha, nem ők okozzák, okozták az ország gondjait. A Fidesz, jelenlegi regnálása alatt, annyi gondot okozott a választóknak, mit eddig egyetlen "rendszerváltó" párt kormánya sem. Ennek ellenére, eszembe sem jut, választóit, bármilyen negatív jelzővel illetni. Ennél sokkal többre tartom honfitársaimat, még ha az enyémtől merőben eltérő véleményt alkotnak is. Légy te is toleráns, és sokkal több szeretetet tapasztalsz honfitársaidtól, mint hinnéd. Közöttünk, nem trendi a gyűlölködés. Szerintem, az állampolgárságot sem haragból, vagy gyűlöletből firtatják, mindössze a valós, és feltehetően tűrhetetlen arányokat szeretnék feltárni, választóik, és potenciális választóik előtt. Ennek a törekvésnek az akadályozása, sokkal több embert állít mögéjük, mint ha szó nélkül, mint Amerikában, listát tennének közzé, a képviselők vallási hovatartozásáról. Az állampolgárság, sokkal kevésbé érzékeny terület, és a Jobbik, csak ezt firtatja.

A válasz sem maradt el "nemhívőtől"

...hát ezen tényleg besz.rtam!  ...irod ezt Te!...akinek fixa ideja az országos "magyargyűlölet"...és az, hogy "idegenek" tartanak minket rabszolgaságban. Muhahaha!

A lényegről röviden,...mert nem érek most rá:

lAzért állítom határozottan azt, hogy a jobbik nem akar kormányra kerülni,...mert azokhoz a f...ságokhoz,..amiket képvisel, (és a vezetőik szellemi képességeit is figyelve), DEMOKRATIKUS módon soha nem fog többséget szerezni.
Ha igazán törekedne a választók többségének megnyerésére, akkor az egybites "vesszentrianon"tól nem az "írjuk össze a zsidókat" célig küzdötték volna le magukat...

Kösz a véleményedet, néhány dolgot más színben látunk, de ettől kerek a világ. Ha figyelnél, talán észrevennéd, ki akar bennünket felvásárolni, és tette tönkre a magyar életteret.

Béla László

 Ezeréves címek a fejlécben, A Google kegyeltje vagyok.

Lelepleződni látszik politikai teljhatalmat bitorló kisebbségünk, egyik, mindenhatónak előléptetett módszere, a baromság.

Az emberek előtt, csökkent képességűként tűntetik fel magukat. Kihasználva a magyarokra jellemző együttérzést, és ebből fakadó, fakasztható támogatást, néhányunkat ismét képesek megvezetni.

  Egyik, a Magyar Parlamentben terebélyesedő, rongyba csavart példányuk, az állampolgárságára vonatkozó kérdésre, nem átallott azzal válaszolni, hogy számos állampolgársága között, pirézia állampolgára. Elégedetten vette tudomásul, hogy a kérdező, nem ismerte ezt az általuk kitalált baromságot, és ennek megfelelően, nem is reagált rá.

  Valami, térképként szabásmintát mutogató hitsorsosuk mintájára, kitalálták ezt a piréziát, mint soha sem létezett országot. Ezzel az utca emberét molesztálva, kérdéseket tettek fel a járókelőknek, mit gondolnak erről az országról?

A többség, elviharzott mellettük, ment a dolga után. Néhány fajtársuk, és

egy-két, éppen fontoskodó kabátjában lévő magyar, vette a lapot, és , bár fogalma sem volt miről beszél, megpróbált „értelmes” véleményt mondani, a nem létező helyről. Ezt aztán fölkapták, mint a veréb a lószart, és körberohanták vele a világot, bemutatni, milyen hülyék a magyarok.

  1.- A válaszadóikon nem volt félreérthetetlen azonosító.

  2.- A magyar városok utcáin, nem csak magyarokkal, és jóindulatú    

        kisebbségekkel lehet találkozni. Belőlük is van, egyel több, mint ahány  

       kellene.

  3,- Nincs mit szégyellni azon, ha nem ismerünk, minden, tőlük származó  

       agy halott baromságot.

Az ilyen „böszmeségek” (hogy egy kicsit nyelv újítsak is) arra valók, hogy a szorult helyzetben a kiállás helyett, elkendőzhető legyen a felelősség.

Amikor kétharmadosainkat gazemberségen érik tetten, (együttműködési megállapodás tudjuk kivel) amiért felelniük kell, legkönnyebb azt mondani: csak vicceltem. Ha a szembe álló magyarok egyike, csak úgy, viccből orrba verné, igencsak keresztbe állnának a szemei.

Ha a Magyar Parlamentben terebélyesedő, rongyba csavart példányuk, piréz állampolgársággal is rendelkezik, mi szívesen visszavesszük tőle a magyart, ne cipeljen ilyen súlyos terhet feleslegesen. Élvezze piréziában a képviselői fizetést, és próbálgassa ott, mennyire vevők a fajtiszta, törzskönyvezett humorára.

Béla László

  Kevés ember él a világ civilizáltabb részein, aki nem tapasztalta a saját szféráiban, hogy az izraeli akarat, szándék, érdekérvényesítés, teljesen átszőtte, a civilizált világot. Ez a tény, az egész emberiség számára súlyos problémákat, nélkülözést, értelmetlen háborúkat, folyamatos stresszt, tehát, rengeteg negatív dolgot jelent. Ennek ellenére, nincs, ezzel szemben, a logikusan elvárható erejű és hatékonyságú ellenállás, az emberiség részéről. Az egész, olyan képet mutat, mint amikor a pribékek, elektromos bottal terelik a sertéseket a vágóhídra, korlátok között, és a csürhe vonul. Egyiknek sem jut eszébe megállni, mert a társai által hallatott fájdalmas horkantás azt jelenti számára, hogy a legkisebb ellenállásra, ő is kap egy áramütést, ami nem kellemes, tehát kerülendő. Azt, hogy az út vévén, mindegyikre a halál vár, egyik sem tudja.

   Mire, gondolok?

Pl.: Amerikában, egy meghatározott csoport jóváhagyása nélkül, senki nem juthat elnökjelölti helyzetbe. Ha a jóváhagyott ember, a hatalom birtokában, netán szembe fordul ezzel a lobbival, azt gátlástalanul lemészárolják. Amerika történetében, számos meggyilkolt elnököt találunk, de egy vezető embert sem, ennek a lobbinak a tagjai közül.

Vajon miért?

Mert csak ezeknek az embereknek a lelkiismerete, inkább annak teljes hiánya ad lehetőséget arra, hogy az érdekeik érvényesítéséért testületileg megszervezve gyilkoljanak.

  Az egymást tisztelő, elfogadó emberek, nem hajlandók, a saját érdekeikért sem,

 a gyilkosságra. Közülük csak magányos gyilkosok kerülnek ki, akik vagy elkeseredésből, vagy féltékenységből, vagy kapzsiságból ölnek, de nem, nemzetközi lobbi érdekből. Mégis, csapatostól megyünk, amikor „ők, a lobbi ” úgy döntenek, egymást halomra gyilkolni, a háborúkban. A másik ember, az ellenfél tisztelete, nyomokban sem fedezhető fel a viselkedésünkben. Az ókorban, amikor még az ellenfél legyőzése, harcképtelenné tétele volt a cél, volt valami lovagiasság a harcosokban. Nem véletlenül, nem katonákat írtam. Azokban az időkben, a had, nem katonákból, hanem kézművesekből, földművesekből, átlagemberekből állt.

Épp, mint a sorkatonaság. Ezt az intézményt a világban, ahol csak lehetősége nyílik rá, ez a lobbi felszámolja. Nem tudja a céljaira felhasználni, viszont komoly veszélyt jelent a számára, az ilyen erő, mert felléphet nemzete érdekében, az igazságtalan helyzet ellen. 56.-ban a Magyar Néphadsereg, szinte azonnal, és egy emberként állt át a nép oldalára. A spekuláns élősködők, nem mernek fegyvert adni annak a kezébe, akit előzőleg, gondolkodásra képtelen gyilkoló géppé nem alakítottak. Ezek azután, minden parancsot végrehajtva, gondolkodás nélkül lemészárolják az ellenségként megjelölt embereket, sőt, fociznak a levágott fejével, vagy levizelik a tetemét. Ezek a „katonák” a lobbi hatásának érvényesülése előtt, átlag, lelkiismerettel rendelkező emberek voltak, esetleg nehéz gazdasági helyzetben. A lobbi, mindig ezt használja ki. kézben tartja a pénzt, és olyan helyzetbe hoz embereket, hogy pénzért, bármire hajlandók legyenek.

   Az ellenállás teljes hiánya mutatkozott meg, Magyarországon is. A lobbi, olyan kormányokat ültetett a magyarság nyakára, akik gátlástalanul kiszolgálták, az ország, a nép érdekeivel szemben. Egy forintér is eladtak termelő üzemeket, csak azért, hogy legyen valaki, aki azt mondhatja, - az üzem az enyém, gazdaságtalan, felszámolom – és a dolgozók, mehettek segélyre, előnyugdíjba, vagy bárhova, ahova még lehetett. Nem volt ellenállás. Egyetlen kollektíva sem szállta meg az üzemet, nem alakult munkástanács, a gyárak és dolgozók védelmében, nem kergették el az áruló igazgatókat, sőt, nem is ellenőrizte a munkásság, a tevékenységüket, akik szándékosan tönkretették a gyárakat, hogy alkalmas legyen a „privatizációra”.

Vajon miért?

  Több oka is van. A kényelmesebbek örültek a segélynek, amit munka nélkül kaphattak. Azt hitték, hogy eljött a Kánaán, már dolgozni sem kell, és élhetik világukat mindvégig. Ezt a hiedelmüket, mai napig táplálják „senkit nem hagyunk az út mellett” Nem gondolták, hogy a Kánaán, csak addig tart, ameddig fel nem számolják a magyar gazdaságot, ki nem vonják a piacokról a komoly konkurenciát jelentő magyar termékeket, el nem érik, a munkanélküliséggel, hogy a magyarság elhagyja hazáját.

  A szorgalmasabb, munkamániás magyar, oda ment, ahol még dolgozhatott, mikor az is megszűnt, ment külföldre.

  Álmában sem gondolta a magyar, hogy hazájában a buzi, előbbre való lesz nála. Nem gondolta, hogy az ő pénzén fizetett rendőrök, rá fognak támadni, ha jogaiért, erkölcséért szót emel. Nem gondolta, hogy az oktatást úgy szervezik át, hogy alapfokon homoszexualitásra, narkózásra neveljék a gyermekeit. Nem gondolta, hogy a felsőoktatást elzárják előle, és csak a lobbi gyermekei lesznek képesek megfizetni azt.

  Ezért maradt el a természetes, jogos ellenállás. Mára, mindenki tudja ezeket, aki itt él, és legalább félszemmel figyel.

  Az ellenállás, ma is létrejöhet, ha élni akarunk. Amíg, megszámlálni sem vagyunk hajlandók a lobbi tagjait, hogyan távolíthatnánk el őket a vezetésből?

Előbb olyan kormány kell, aki nem elhatárolódik a magyarságtól, hanem támogatja teljes súlyával, a nemzet harcát a beszivárgókkal, vagy belső ellenséggel szemben. Csak ez után gondolhatunk felemelkedésre, jólétre, szabadságra, de ezért nekünk is tennünk kell. Legalább választanunk helyesen.

Ha megtesszük, Petőfinek igaza lesz:

„A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!”

Én is így gondolom, és szerintem minden magyar hazafi is. 

Béla László

Mi is örülnénk a 10% -nak…

… ha nem a magyarok arányáról lenne szó. A nálunk, és sok külföldi sajtóban

nagy vihart kavart Gyöngyösi felszólalás apropóján, a Kuruc.infó utána járt mennyire egyedi, esetleg rendbontó, Gyöngyösi álláspontja. Nem az!

Az eredmény:

       Nem az undor, vagy a gyűlölet ébresztése íratja velem a dolgokat. A magyarok, nem szeretnek, nem is akarnak, nem is szoktak gyűlölködni.

Bennünk, bizonyos gyomorforgató emberi magatartások láttán, mindössze undor keletkezik, melynek következtében, elutasítjuk, végkifejletben megakadályozzuk, az ilyen magatartások megnyilvánulásait.

   Sajnos, közismert toleranciánk, méltó, vagy méltatlan embertársaink, alaptermészetünkből adó tisztelete, akadályoz bennünket abban, hogy az elfogadhatatlan dolgokat, időben, rendszeresen szóbahozzuk, és lehetőségeinkkel élve, megakadályozzuk. Éppen ezért, ritkán akad olyan magyar, mint II. András, Hunyadi Mátyás, Horthy Miklós, vagy éppen Gyöngyösi Márton, aki ezt megteszi, hogy csak az ismertebbeket említsem.

    Nem a kisebbséggel van a baj! Nem a létezésével, hiszen az Istenáldott magyar föld, őket is képes, és hajlandó, munkájuk szerint eltartani. A baj, kizárólag a magatartásukkal, személyes viselkedésükkel van. Nincs más kisebbség az országban, aki olyan erőszakosan túrná ki a döntési pozíciókból a magyarokat, mint az énekes madármama táplálása folytán, a sajátoknál nagyobbra nőtt kakukkfióka.

    Miután, minden területre befolyást szertett ez a kisebbség, úgy alakítja az országban a „jogot”, az általuk hozott törvényeket, hogy azok alapján, a dolgozó magyarok munkájának eredményét elorozhassa, és azt, élősködő sorstársainak odaadhassa. Ennek sok száz módját képes kitalálni, és mindhez mellékel igaznak is hihető ideológiát. Se szeri, se száma, az igazságtalan adóknak, indokolatlanul magas bírságoknak, és egyéb pénzbehajtó praktikáknak.

     Nem csak Magyarországon, de a világ nagyobb részében jelen vannak, és ugyanígy fosztogatnak. Fél Európa már az utcán van, és általuk vezényelt rendőr attakokkal találja szemben magát. Fogy a türelem mindenhol. Ha kiborul a „bili”, nem az lesz a baj, hogy vezényelnek, hanem az, hogy léteznek. Akkor jön a száműzetés, teljes jogfosztás, és minden, ami a magyarok szerint méltánytalan és igazságtalan. A szókimondó magyarok, mint Gyöngyösi Márton, épp ettől akarják megóvni őket.

Mi a hála?

Félelmetes fasisztának, antiszemitának, és minden mocsoknak elmondják, noha csak tisztázni akarja a számszerűségeket. Figyelmeztetni a magyarokat, és a kisebbségeket, a húr, pattanásig feszült, tovább nem feszíthető.  

Nem volt ez másképp Horthy Miklóssal kapcsolatban sem. Ő, aki magyar karhatalmat vezényelt a „hálás” népcsoport németek általi kitelepítésének megakadályozására, a megoltalmazottaktól, valóban támogatásban részesült, de emlékét, a feledékeny slepp, történelemhamisítás szinten mocskolja. Szándéka ugyanaz volt, mint Gyöngyösinek. Felébreszteni a magyarságot, korlátozni törvényekkel a tisztességtelen harácsolást, hogy az erkölcsi válság, ne  jusson odáig, mint Németországban, ahol már a teljes kitelepítésük került előtérbe.

  Igen is, meg kell számolni!

Számba kell venni a tényeket, szembe kell nézni a valósággal, és elfogadható irányt kell szabni az életünknek. Ha szégyenlősen honokba dugjuk a fejünket, attól a vadszamár, vagy bármi más szimbólum alatt nyomuló, szétrághatja a hátsónkat.

    Nem szabad megvárni!

Nem is a kisebbséggel van a baj. Minden ilyen kisebbség, a világ minden országában, megpróbálkozik, a hatalom megszerzésével, sok helyen, kisajátításával.

Nagyobb baj, a többségi nemzetekkel van, akik a békesség kedvéért, vagy pillanatnyi anyagi előnyökért, eltűrik, és nem akadályozzák megfelelő hatékonysággal, ezeket a törekvéseket. Ügyes taktikával, hazugságbuborékot fújnak a valóság köré mert a végeredménynek szaga van. Ha valaki, mint nálunk Gyöngyösi, kipukkantaná ezt a buborékot, kétségbeesnek, mert ha az ország népe, ténylegesen megérzi ennek a szagát, azonnal kiborítja a bilit.

  Jobb, ha a magyarság hajlandó önmagáért kiállni, borogatás nélkül. Jobb, ha nem hagyja, hogy a nevében az ellenségei fülkeforradalmat hirdessenek, és a bitorolt hatalom felhasználásával, utolsó leheletéig szorongassák.

Béla László 

U.I. Nem ismerem az elektronikai praktikát, de írásom egy része. fehérrel áthúzva, alig olvasható. Akit érdekel, így is hozzájut.Az áthúzás kijelöléssel megszűntethető.

U.I.2

Ez nem elszigetelt incidens Európában. Csak ezen a héten Franciaországban egy ügyvéd azt kérte, mentsenek fel egy bírót, mert zsidósága miatt gyaníthatóan elfogult. Az Egyesült Királyságban 299 antiszemita incidens történt 2012 első hat hónapjában" - siránkozik nyilatkozatában az ENAR.

További részletek: http://kuruc.info/r/4/104738/#ixzz2De8tBQVV

   Utcára mennek tüntetni felháborodásukban, és nem a rendőrök viperáival, gumilövedékeivel találják szembe magukat, mint 2006-ban a magyarok.

Mi a felháborodás oka?

A rasszista Jobbik, tömeggyilkos merénylet lehetőségét feszegeti a parlamentben, meg akarja őket számolni.

A megszámlálás öl!

Tudjuk, mindannyian, mint a mérges gáz.

Ezért számolták meg nemrég a magyarokat?

Még-hogy megszámoltak, ez csak egy gyilkos merénylet lett volna, a „személyiségi jogaink” ellen, ha nem csak nekik léteznek ilyen jogaik. De túl ezen, kötelezően kikérdeztek, minden körülményünkről. Vagyoni helyzetünkről, vallásunkról, nyelvtudásunkról, és még ki tudja miről nem.

Csak nekik lehet?

Egyáltalán! Hogy képzeli bárki is, hogy nyilvánvalóvá tegye, kikből áll a magyar kormány, a politikai „elit”, hogy a gazdaságiról most ne is beszéljek.

Épp ez a Jobbik baja. A nyilvánvaló kettős mérce. Amit szabad Jupiternek…

Kár a magyarságot ökörnek nézni.

Igaz, a magyar ökröt, a golyóitól (jól képzett hadseregétől) fosztották meg, nem mástól, mint másokat, de a hosszú, egyenes, hegyes szarvát, máig nem tudták levágni, és az ereje sem sámsoni. (nem a golyóiban volt/van) 

Ezt, érdemes tudni.

Béla László

Nem a rasszal, nem is a vallással van baj!                          

A baj a hozzáállással, az arányokkal, a kierőszakolt, és végrehajtott magyarellenes intézkedésekkel (vadprivatizáció, vasútfelszámolás, postabezárás, oktatáspusztítás, ifjúságnevelés, ellátási monopóliumra törekvés, és még sorolhatnám…) van.

"A náci utódpárt tudatosan és szisztematikusan kívánja hozzászoktatni a magyar társadalmat a nemzetiszocializmus tömeggyilkos eszméjéhez. Ahhoz az eszméhez, amely egyszer már pokollá változtatta Magyarországot, amely lángba borította Európát és a fél világot" - olvasható hivatásos rettegők közleményében.

A Fidesz háziszektájának felszólítása után nem kellett sokáig várni a kormány elhatárolódására sem: a magyar kormány a leghatározottabban elítéli, Gyöngyösi Márton a Jobbik képviselője Parlamentben tett kijelentését - közölte kedd reggel a kormányszóvivői iroda.
További részletek: http://kuruc.info/r/2/104606/#ixzz2DPp8rhlT

A tárgyilagosság kedvéért, néhány dolgot, érdemes alaposabban szemügyre venni. Egy, a polgárok jelentős részének akaratából, a parlamentben működő pártot lenácizni, a legsúlyosabban antidemokratikus fasiszta kirohanás.

„Csak az lehet jó, amit mi hirdetünk”, jellemző megnyilvánulása.

Külön figyelmet érdemel, a „nemzetiszocializmus tömeggyilkos eszméjéhez” – szókapcsolat. A nemzeti szocializmus, egy nemzeti alapokon álló, fokozott szociális érzékenységű, meghatározóan demokratikus eszmerendszer. Alapos ideológiai, vagy nyelvismereti hiányosságról tesz

tanúbizonyságot, aki ezt a fogalmat, egy mondatba illeszti, még jelzős

szerkezetben is, a tömeggyilkossággal.

Az, hogy ilyen ideológia hangoztatásával Hitler mit tett, egy történelmi, sőt meglehetősen ellentmondásokkal tarkított kérdés, de mindenképpen a történelem egyedi, és nem általános része.

Mint korábban már többször leírtam, egy nemzet testén belül, bizonyos csoportok erőszakkal kialakított hegemóniája, jelenthet, és jelent is, nemzetbiztonsági kockázatot. Erre a legfőbb bizonyíték az összehasonlítás, a fokozódó homogén hegemónia kialakulása, és az ország jelenlegi helyzete között. Nem helyén való, a kettős mérce, a korrupció, és a hazugság sem.

A Jobbik ideológiája, sokkal messzebb áll a fasizmustól, mint bármely más parlamenti párté. Nem tesz egyebet, mint a jogtalanul kialakított kisebbségi hegemónia megszűntetéséért emel szót.

  Ki változtatta pokollá a világot a háborúival, az nem kétséges. Ugyanaz a kisebbség, aki a pénz többségét összeharácsolva, a háttérből kirobbantotta, és finanszírozta azokat, aki ellen a Jobbik felemeli a szavát. Meg kell nézni, ki háborúzik ma is a világban, és ott a tagadhatatlan igaz válasz.

Senki nem beszél a Magyar Parlamentben bárkinek az elpusztításáról. Ha egy kisebbség, kikönyökli magának egy országban a politikai, gazdasági és végrehajtó hatalmat, azt a kisebbséget, korlátozni kell ebben a törekvésében.

Ez nem hitleri, vagy egyéb, ördöginek minősíthető gondolat, hiszen II. András óta, ennek magyar hagyománya van. A Jobbik, ennek értelmében cselekszik.

Azt, hogy ma Magyarországon ilyen sanyarú helyzet uralkodik, nem a tótoknak, nem a sváboknak, nem a németeknek, a szerbeknek, a hajdúknak, vagy a cigányoknak köszönhetjük. Egyetlen kisebbség felelős érte, aki megszerezte a jogtalan hegemóniát, és az ország, és annak népe nevében, belülről pusztítja hazánkat.

A Jobbik, ezt az állapotot igyekszik felszámolni.

Jelenleg, nagyon kis mozgástérrel, és igen otromba, hazug támadásoknak kitéve.

Nem véletlenül kardoskodik, a szabad mandátum felszámolásáért, a képviselók visszahívhatóságának intézményesítéséért. Azt szeretné, hogy a választásokon túl, a haza polgárainak, befolyása maradjon az ország politikájára. Elejét akarja venni annak, amit a Fidesz – KDMP. tesz . Nevezetesen, annak, hogy ha egy ország polgárait egy választáson sikerült becsapni, akkor a hatalom illegitimmé vált képviselői, több éven át sanyargathassák a lakosságot.

Azért kell visszautasítani minden nemtelen támadást, és a magyarságnak Magyarországon, a saját érdekeiért határozottan kiállni.

Béla László

    Nagyon sokszor mondjuk, váratlan, vagy érthetetlen dolgokra, hogy azok, szerencsés, vagy balszerencsés véletlenek.

Ilyenek pedig nincsenek!

Az ember, a teremtés kivételes lénye. Kivétel nélkül, minden ember, a Teremtő Isten tárgyi, anyagi megjelenése, akár jó, akár rossz úton járjon is. Az ember kettős természete, éppen ezzel magyarázható. A mindenki által ismert összetevőnk, az ego, ami az anyagi testünk szükségleteiből, a pillanatnyi helyzetünkből, és az indokolt, vagy indokolatlan vágyainkból összeálló követelményrendszer, cselekvési forgatókönyv. Ez, gyakran tartalmaz olyat, ami más ember/ek kárát okozhatja, azért, hogy esetenként indokolatlan vágyaink teljesülhessenek.

    Ezzel szemben áll, és működik az Isteni összetevőnk, közhasznú szóval élve, a lelkiismeret. Hogy ez, kiben, milyen intenzitással működik, melyik, milyen súllyal képes érvényesíteni szándékát, ezt hívják személyiségnek.

   Ebből a bevezetőből kiviláglik, hogy szinte minden emberben, folyamatos harcban áll az ego, a lelkiismerettel. Ez a harc viszont általában egyenlőtlen. Szélsőséges esetekben valamelyik, sikeresen elnyomja a másikat. Azt az embert, akiben győz a lelkiismeret, és véletlenül sem tenne olyat, ami rosszul érintené, ha vele történne, a köznyelv ma, (szerintem nagyon helytelenül) „luzernek” nevezi. Azokat viszont, akikben az ego, sikeresen lenyomja a lelkiismeretet, és bármit megtesznek saját céljaikért, függetlenül attól, hogy az másokra milyen következményekkel jár, sikereseknek nevezik. Társadalmi tendencia, hogy a nagy többséget, akinek személyiségében egészséges egyensúly uralkodik, nem létezőként akarják kezelni, és mindkét oldalról akadályozzák. Ez a középosztály.

Ma, szinte minden társadalomban ezt akarják megszüntetni, mert a szerények eszköztelenek, ezért nem veszélyesek, a „sikeresek” pedig, minden megfontolás nélkül támogatják az épp regnáló hatalmakat, biztosítva ezzel, azok fennmaradását korlátlan ideig, cselekvésüktől, a területre gyakorolt hatásuktól függetlenül.

   Maradjak inkább a véletleneknél.

Sok minden történik, amit jónak, vagy rossznak értékelünk, anélkül, hogy ismernénk a történések következményeit. Utóbb, a következményeket megismerve döbbenünk rá, amit rossznak ítéltünk, számunkra nagyon is jó volt, vagy éppen fordítva. Az ego, és az Isteni rész küzdelme, nem csak a szélsőséges esetekben egyenlőtlen. Míg az ego, csak a tárgyi dolgokat, változásokat ismeri és értékeli, addig a szakrális énünk, pontosan ismeri a múltat és a jövőt. Hogy mégse korlátozza ez, a személyiség szabad akaratát, ezek az ismeretek el vannak zárva a gondolkodó, és döntéseket hozó tudattól. Ettől lehetséges, hogy az ego, rossz következményekkel járó döntést is hozhat.

    Azokban a szélsőséges helyzetekben, amikor egy ilyen döntés meg nem engedett következményekkel járna, a személyiségek fölött álló szakrális hatalom, a maga eszközeivel, megakadályozza, hogy a rossz döntést végrehajtsuk. Kerülő úton teszi végrehajthatatlanná. Ilyenkor beszélünk, szerencsés, vagy szerencsétlen véletlenekről.

   Valójában nem azok, de nézzünk erre, egy konkrét jelenséget példaként.

A leírásban a neveket, és a konkrét eseményeket is megváltoztattam, ne legyenek azonosíthatóak.

A szokatlan események.

   Ferenc, a budapesti vállalati osztályvezető, 2 kiskorú édesapja, példás családapa, látogatóba készült, eddig letagadott, Amerikába szakadt rokonához.

Mivel a rokon, keveset tartózkodott egy-egy helyen, a látogatás helyét és idejét hosszú egyeztetés előzte meg. Ferenc, a kapcsolatfelvételtől komoly anyagi hasznot remélt, halasztásra nem volt lehetőség, ezért nagyon ügyelt arra, hogy a megbeszélt helyen és időben megjelenjen. A gép, tervezett indulása előtt három órával taxiba ült, és a repülőtérre hajtatott. Taxija a harmadik keresztutcánál ütközött, egy szabálytalan másik autóval. Sebaj. A sofőr, előzékenyen, rádión azonnal hívott egy másikat, amivel Ferenc folytathatta útját. Ferenc már nyugtalankodott. Az új sofőr, Ferenc kérésére rövidebb utat választott, a reptér megközelítéséhez. Már egészen közel jártak, amikor az egyetlen oda vezető utat, egy markológép, és egy hatalmas gödör zárta el. Munkások, egy csőtörés javításán dolgoztak. A taxi, kénytelen volt visszamenni, és a hosszabb úton megközelíteni a repteret. Jó félúton járhattak, amikor hirtelen füst öntötte el a motorházat. A sofőr azonnal megállt, kipattant és megnézte az eset okát. Előző nap cserélték az indító motort, és helytelen kábelvezetés miatt, a kipufogó, átégette a főkábel szigetelését. A zárlatban elégett a főkábel, és tönkrement az akumlátor. Ezzel együtt, működésképtelenné vált, az autó minden elektromos berendezése, így az urh készülék is. Segítség, másik taxi nem volt, az idő viszont könyörtelenül haladt. Ferenc, tehetetlenül toporgott, mígnem folyamatosan integetve, elindult a reptér felé gyalog. Taxik mentek el mellette, de utasokkal. Egy sem állt meg, míg végül, egy magánautó, látva a szabálytalanul úttesten gyalogló, kétségbeesetten integető Ferencet, felvette, és elvitte a reptérre. Gépe épp akkor gurult a kifutóra, amikor megérkezett.

Ezenközben a reptéren folyt az alkudozás. György, egy vállalat vezérigazgatója, szintén lemaradt a gépéről. Ferenc gépén viszont nem volt üres hely. György , egy másik vállalattal akart egyesülési szerződést kötni, a bővebb piac érdekében.

A reptér személyzetétől azt a felvilágosítást kapta, akkor tud elrepülni, ha valaki lemarad a jeggyel rendelkező utasok közül. Néhány perccel a kigurulás előtt kapta meg Ferenc helyét.

  A megoldás:

Ferenc lemaradt, dühöngött, szidta a sorsát, miért tette ezt vele. György elrepült,

Dörzsölte a kezét, mennyi pénzhez jut és ügyet sem vetett arra, hogy a társulásra kiszemelt vállalatról, milyen rossz híreket kapott. A vállalat az államé, a pénz az enyém – gondolta, és boldogan repült, hogy eljusson az áhított tárgyalásra, szerződéskötésre. Ferenc hazament, és azon kesergett, elpuskázta élete nagy lehetőségét. Órák múlva tudta meg, hogy a gép, amiről lemaradt, lezuhant. A katasztrófát senki sem élte túl.

Eredmény:

Ferenc nem találkozott rokonával, akiről később tudta meg, hogy a „kereskedelmi utazó” név, egy szegény ügynököt jelöl, akinek esze ágában sincs támogatni őket, hisz semmi lehetősége nincs is rá. Viszont, életben maradt. Nem hagyta árván gyermekeit, hanem, ha szerényen is, de nevelgethette őket tovább.

György áldozatul esett. Nem jutott el a tárgyalásra, nem kötött szerződést. Nem kapta meg a barátnője új kocsijára szánt pénzt. Válófélben lévő felesége, felvette a zsíros biztosítást, és új barátjával hajóútra ment. Ifjú szeretője, aki egyébként titkárnőjeként dolgozott, összeköltözött szintén fiatal sofőrjével, és együtt kuncogtak, hogy verték át az öreget, halálos ellenség szerepet játszva egymással szemben, éveken át. A gyár megmaradt. A dolgozók meggyászolták, mert szerették, hisz csak a  jó oldalát ismerték.

 Akkor most kinek volt jó, és kinek rossz, ami történt?      

Ez, nézőpont kérdése.

Lehetett e, mindez véletlen? Ilyen konstellációban, ezekkel a kapcsolódási pontokkal, ezen el lehet gondolkodni.

Béla László                                                                      

Hogyan és miért kellett az USA-nak belépnie a háborúba, árulásról, a történelem legnagyobb cselszövéséről, mely nemcsak a mai folyamatokat, de Magyarország történelmét is meghatározta.
Egyetlen kérdést tehetünk csak fel józan ésszel: 
- hogyan lehetséges, hogy ezen aspektusa a történelemnek soha nem kerül és nem kerülhet szóba száz év elteltével sem ?.................

Benjamin Harrison Freedman (NY,1890-1984) Zsidó családban nőtt fel és zsidó vallás szerinti nevelésben részesült. Üzleti karrierje során ő lett a Woodbury Soap Company cég fő tulajdonosa. Tanúja volt és bizonyos fokig közvetlen résztvevője azoknak a politikai és pénzügyi manipulációknak, amelyek elősegítették a kommunizmus hatalomra kerülését és Izrael, mint cionista állam létrehozását, valamint az amerikai politikai élet és tömegtájékoztatás zsidó hegemónia alá kerülését.

Mint a zsidó érdekek képviselője bejárása volt az Egyesült Államok hét elnökéhez. Szakított a judaizmussal, és áttért a katolikus hitre. A zsidó történelemben és kultúrában szerzett jártassága és kutatásai eredményeként arra a meggyőződésre jutott, hogy a zsidókra és a judaizmusra vonatkozó közkeletű elképzelések részben tévesek, és még magukat ezeket a kifejezéseket is el kell utasítani. 

"Itt, az Egyesült Államokban a cionisták és hitsorsosaik teljes mértékben ellenőrzik kormányunkat. Számos körülményből adódóan ennek túl sok és túl összetett oka van, s ennek részleteibe nem érdemes most belemennünk. A cionisták és hittestvéreik úgy uralkodnak az Egyesült Államok felett, mintha ennek az országnak abszolút uralkodói lennének.
Mondhatják, hogy ez nagyon túlzó álláspont, de hadd tárjam Önök elé, amíg Önök... - nem így akarom mondani - hadd tárjam önök elé mi történt, amíg Mi aludtunk. Magamat is beleértve. Mindannyian aludtunk. Mi is történt? 1914 volt az az év, amelyben a I. világháború kitört. 1914 volt az az év, amelyben az I. világháború kitört. Itt is van néhány korombeli, aki emlékszik erre. Nos, ezt a háborút egyik oldalról Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország vívta, a másik oldalon Németország, Ausztria-Magyarország és Törökország állt.

Németország két éven belül megnyerte ezt a háborút. Nem csak névleg, hanem ténylegesen.
A német tengeralattjárók, amelyek meglepték a világot, félresöpörtek minden hajókonvojt az Atlanti-óceánon és Nagy-Britannia ott állt muníció nélkül, ott szembesült azzal, hogy egy heti élelmiszer-tartaléka van és aztán éhezés.Eközben a francia hadseregben zendülés tört ki. A francia fiatalság virágjának 600.000 emberét vesztették el a Verdun-i csatában a Somme mellett.
Az orosz hadsereg elpártolt. Fogták játékszereiket és hazamentek, nem akartak többé háborúsat játszani. Nem szerették a Cárt. Az olasz hadsereg pedig összeomlott.
Nos, Németország...Egyetlen fegyver sem dördült német földön. Egyetlen ellenséges katona sem lépte át Németország határát. És mégis, Németország békét ajánlott Angliának. Olyan békefeltételeket ajánlott Angliának, amelyet az ügyvédek "Staus Quo Ante Basis"-nak neveznek. Ez azt jelenti: hagyjuk abba a háborút és legyen minden úgy, ahogy a háború előtt volt. Nos, Anglia 1916 nyarán mérlegelte ezt. Komolyan! Nem volt választásuk. Vagy elfogadja ezt a békeajánlatot, amelyet Németország nagylelkűen felajánlott, vagy folytatja a háborút és elveszíti azt.
Mindeközben, a németországi cionisták, akik a kelet-európai cionistákat képviselték, elmentek a brit háborús kormánytanácshoz és, - rövid leszek, mert ez egy hosszú történet, de minden dokumentum a birtokomban van, amely igazolja állításaimat, ha valaki kételkedne abban, hogy mindez, amit állítok lehetséges-e.

A cionisták Londonban elmentek a brit háborús kormánytanácshoz és azt mondták:
- Ide figyeljenek! Még meg tudják nyerni ezt a háborút! Nem kell feladniuk! Nem kell elfogadniuk a németek békeajánlatát! Megtudják nyerni ezt a háborút, ha az USA az Önök szövetségeseként belép a háborúba. Az USA ebben az dőben nem állt háborúban. Frissek voltunk, fiatalok, gazdagok és erősek. És ők azt mondták Angliának:

Más szóval, ezt az ajánlatot tették: Bevonjuk a háborúba az USA-t az Önök szövetségeseként. Ennek az ára Palesztina, miután legyőzték Németországot, Ausztria-Magyarországot és Törökországot, megnyerve a háborút.
Nos, Angliának annyi joga van... Palesztinát... odaígérni bárkinek is, mint az USA-nak odaígérni Írországnak Japánt, bármilyen okból is. Az teljességgel abszurd, hogy az a Nagy-Britannia, akit semmilyen kapcsolat, érdekeltség, jog nem kötött Palesztinához, felajánlhatja azt, mintegy állami érmét, fizetség gyanánt a cionistáknak az USA háborúba rántásáért. Mégis, 1916 októberében ígéretet tettek erre. 1916 október... És röviddel ezután. nem tudom hányan emlékeznek rá az itt ülők közül - az USA, amely szinte teljesen németbarát volt, teljesen németbarát, mert a sajtó teljesen zsidó ellenőrzés alatt volt, bankárok zsidók voltak, a tömegkommunikáció minden médiuma zsidó ellenőrzés alatt állt és ők németbarátok voltak, mert sokan Németországból jöttek és szerették volna, ha Németország megveri a cárt. A zsidók nem szerették a cárt és nem akarták, hogy Oroszország nyerje meg ezt a háborút. Így ezek a német bankárok, - a német zsidók -, mint Kuhn Loeb és más nagy bankok elutasították, hogy akár egy dollárral is támogassák Franciaországot vagy Angliát. Félreálltak és azt mondták: "Egy centet sem, amíg Franciaország és Anglia Oroszország szövetségese!" De öntötték a pénzt Németországba, harcoltak Németországgal Oroszország ellen, próbálták a cári rendszert megdönteni. Nos, ugyanazok a zsidók, amikor lehetőséget láttak Palesztina megszerzésére, elmentek Angliába és megkötötték az említett szerződést. Ekkor minden megváltozott, mint amikor a forgalomirányító lámpa pirosról zöldre vált. Azok az újságok, amelyek németbarátként arról írtak az embereknek, hogy milyen nehézségei vannak Németországnak Nagy-Britannia legyőzésében kereskedelmi és más téren, hirtelen mindannyiuk úgy gondolta, hogy a németek nem jók, útonállók... Akik Hunok!...(..I..)Akik vöröskeresztes nővérekre lőnek. Akik csecsemők kezeit vágják le. Ők voltak a rosszak.

Nos, röviddel ezután Wilson úr hadat üzent Németországnak. A londoni cionisták telexeket küldtek az Egyesült Államokba Brandeis bíróhoz: "Menj! Dolgozd meg Wilson elnököt! Megkapjuk Angliától, amit akarunk! Most menj, dolgozd meg Wilson elnököt, hogy az USA hadba lépjen!" 

És így történt. Így lépett be a háborúba az USA. Nem volt ehhez több jogunk, mint ma a Holdon lenni ahelyett, hogy ebben a szobában vagyunk.
Nos, a háború - az I. világháború -, amelyben az USA-nak semmilyen érdeke nem volt, ahhoz, hogy az ő háborúja legyen. Belementünk, belehajszoltak minket. Ha beletek közönséges beszívattak bennünket ebbe a háborúba azért, hogy a világ cionistái megkaphassák Palesztinát. Nos. Ez az, amit az Egyesült Államok népének soha nem mondtak el. Soha nem tudhatták meg, hogy miért léptünk be az I. világháborúba.

A zsidók titokban akarták tartani ezt a tényt. Nem akarták, hogy a világ megértse, hogy elárulták Németországot és hogy a németek emiatt nehezteltek.A németek megfelelő intézkedéseket hoztak a zsidókkal szemben. Mondhatnám, diszkriminálták őket, ahol csak tudták? Kerülték őket. Ugyan úgy, ahogyan mi tennénk a kínaiakkal, a négerekkel vagy a katolikusokkal ebben az országban, ha elárulnának minket és emiatt vereséget szenvednénk.

Nos... egy idő múlva...a világ zsidói nem tudták mit tegyenek, ezért összehívtak egy találkozót Amszterdamba. A világ minden tájáról érkeztek zsidók erre a találkozóra 1933. júliusában és azt üzenték Németországnak, hogy "Menesszétek Hitlert és helyezzetek vissza minden zsidót a korábbi pozíciójába akár kommunista volt, akár nem. Nem bánhattok így velünk! És mi, a világ zsidói ultimátumot intézünk hozzátok!"

Elképzelhetik mit mondtak nekik erre a németek! Nos, mit tettek ők (zsidók)?

1917-ben pár napig a kommunisták voltak hatalmon Németországban.

Rosa Luxemburg és Karl Liebknecht és egy csoport más zsidó vette át a kormányzást három napra. A császár a háború befejezésekor Hollandiába menekült, mert attól tartott, hogy a kommunisták kerülnek hatalomra Németországban ugyanúgy, mint Oroszországban, és hogy ugyan arra sorsra jut, mint amilyenre a cár jutott. Így tehát biztonsági okokból Hollandiába menekült.

Miután... Miután megszűnt a kommunista veszély Németországban, ez békésen történt, a zsidók még mindig azon fáradoztak, hogy visszaszerezzék előző státuszukat. A németek harcoltak ellenük, ahogy csak tudtak, de anélkül, hogy bárkinek is a haja szála görbült volna.

Hasonlóan harcoltak, mint nálunk a prohibicionisták a szesziparban érdekeltekkel szemben. Senkire nem fogtak pisztolyt. Nos, ily módon harcoltak a zsidók ellen is Németországban.

Ne feledjük, hogy ebben az időben a 80-90 milliós német lakosság mellett csak 460.000 zsidó élt. A német lakosságnak kevesebb, mint 0,5 %-a volt zsidó. Mégis ők tartották ellenőrzésük alatt a sajtót, a gazdaság nagy részét, mert az elértéktelenedett pénzzel - tudják a márka inflálásával - gyakorlatilag mindent felvásároltak.

1933-ban, amikor Németország visszautasította, hogy megadja magát a Zsidók Világkonferenciájának, Amszterdamban felosztották és Samuel Untermyer úr, aki az amerikai küldöttség vezetője és az egész konferencia elnöke volt, visszajött az Egyesült Államokba, a hajóról a Columbia Broadcasting System stúdióiba ment és egy országos rádióbeszédet tartott a következő üzenettel:

"A világ zsidósága Szent Háborút üzen Németországnak!" Szent harcba lépünk a németek ellen. Addig éheztetjük őket, amíg meg nem adják magukat. Világméretű bojkottot kezdeményezünk ellenük, ami tönkre fogja tenni őket, mivel exportfüggőségben vannak.

 

Tény, hogy Németország élelmiszer-szükségletének kétharmadát külföldről kell behoznia, és csak akkor tud importálni, ha van exportjövedelme munkából. Ha Németország nem tud exportálni, akkor lakossága kétharmadának éheznie kell. Nem lesz több élelmiszer, mint amennyi az egyharmad táplálásához szükséges.
Ebben a nyilatkozatban, ami a kezemben van, és amit a NEW YORK TIMES 1933. augusztus 7-én tett közzé Samuel Untermyer úr arcátlanul azt állította, hogy: " Ez a bojkott a mi eszközünk az önvédelemre, Roosevelt elnök javasolta használatát a Nemzeti Felújítási Hatóságnál, amelynek keretében mindenkit bojkottálni kellett, ha a New Deal által lefektetett szabályokat nem követte, amelyet a Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek minősített. Ennek ellenére a világ zsidósága meghirdette a bojkottot Németország ellen. Ami annyira hatékony volt, hogy az egész világon egyetlen üzletben sem lehetett találni Made in Germany feliratú árut.

A Woolworth cég egyik vezetőjétől tudom, hogy több milliárd értékű porcelánt és edényt dobtak a folyóba, mert üzleteiket bojkottálták. Ha bárki is talált egyetlen egy edényt Made in Germany márkajelzéssel, őrséget álltak "Hitler", "Gyilkos" és hasonló feliratú táblákkal. Valahogy úgy, ahogy Délen az ülősztrájkolók foglalják a helyet. Egy R.H. Macy nevű cégnél, melynek tulajdonosa a Strauss család, történetesen zsidók, történt egyszer, hogy egy asszony talált egy harisnyát, amely Chemnitzből származott "Made in Germany" jelzéssel. Nos, ezek történetesen pamutharisnyák voltak és legalább 20 éve ott voltak már. Régóta nézegetem a női lábakat és legalább húsz éve nem látok rajtuk pamutharisnyákat. Láttam, ahogy Macy-t bojkottálták. Emberek százai járkáltak "Gyilkosok", "Hitleristák" feliratokkal az üzlet előtt.

Egészen addig egyetlen zsidónak sem görbült meg egy haja szála sem Németországban. Egy sem szenvedett, nem haltak éhen, nem voltak gyilkosságok, semmi sem volt. Természetesen a németek azt kérdezték: "Kik ezek az emberek, akik bojkottálnak minket, akik munkanélküliséget okoznak, akik miatt gyárak állnak le?" "Kik azok, akik ezt teszik velünk?"

Természetesen nehezteltek emiatt. Természetes, hogy horogkereszteket festettek zsidó üzletekre. Miért menjen be egy német és adja pénzét annak a kereskedőnek, aki részt vesz a bojkottjukban, amelynek célja kiéheztetni Németországot azért, hogy alávesse magát a világ zsidóságának, akik diktálni akarják, hogy ki legyen a miniszterelnök vagy a kancellár. Nos, ez nevetséges. A bojkott folytatódott egy ideig, amikor 1938-ban egy fiatal lengyel zsidó besétált a Párizsi német követségre és ott lelőtte az egyik német hivatalnokot, ami után a németek valóban kezdtek durvábbak lenni a Németországban élő zsidókkal szemben. Innentől fogva kirakatbetörések, utcai zavargások is tapasztalhatóak voltak.

Nos,... akárki is mondja - nem szeretem az "antiszemita" szót -, mert értelmetlen, de önöknek jelenthet valamit, ezért kell használnom. Az egyetlen ok, amiért Németországban bármilyen zsidóellenes érzés volt, hogy felelősek voltak először: az I. világháborúért, másodszor: a világméretű bojkottért és harmadszor, - mint mondottam ők voltak a felelősek az I. világháborúért, a bojkottért - a II. világháborúért is, mert amikor mindez kicsúszott az ellenőrzés alól, elkerülhetetlenné vált, hogy a zsidók és Németország egymásnak feszítsék szavaikat egy háborúban, kiderítve, hogy melyikük éli túl.

Amíg Németországban éltem, felismertem, hogy a németek úgy látták, hogy Európa vagy keresztény lesz vagy kommunista, mert nem létezik köztes állapot. Vagy kereszténység vagy kommunizmus. A németek elhatározták, hogy megpróbálják kereszténynek megtartani, ha lehetséges. Elkezdtek újrafegyverkezni.

Az Egyesült Államok 1933. novemberében elismerte Szovjetuniót.

A Szovjetunió egyre erősebbé vált és Németország megértette, hogy "Hamarosan ránk kerül a sor, hacsak nem vagyunk elég erősek". Ez hasonló ahhoz, amit ma, mi is mondunk: "Hamarosan ránk kerül a sor, hacsak nem vagyunk elég erősek". Kormányunk évi 83-84 milliárd dollárt költ honvédelemre, mondják. Védelem, ki ellen? Védekezés az ellen a 40.000 moszkvai kis zsidó ellen, akik átvették Oroszországot és aztán az ő fondorlatos módjukon ellenőrzésük alá vették a világ számos más országát. Nos,... ami ezt az országot illeti egy harmadik világháború szélére sodródott, amelyből nem kerülhetünk ki győztesen, s ez meghaladja a képzeletemet.

A zsidók... Zsidóknak nevezem őket, mert úgy ismertek, hogy "zsidók". Magam nem hívom őket zsidóknak. Úgy hivatkozom rájuk, mint " úgynevezett zsidók", mert én tudom, hogy kik ők.A kelet-európai zsidók, akik 92 %-át teszik ki a magukat zsidóknak vallók közül, eredetileg kazárok voltak. Egy háborúskodó törzs volt, akik mélyen Ázsia szívében éltek. Annyira háborúskodó természetük volt, hogy még Ázsiából is kiüldözték őket Kelet-Európába. L - leegyszerűsítve, hogy ne bonyolódjon bele túlságosan Kelet-Európa történelmébe - létrehoztak egy nagy Kazár birodalmat. 800.000 négyzetmérföld. Oroszország még nem létezett sem számos más ország. A Kazár Királyság volt a legnagyobb egész Európában, olyan nagy és hatalmas, hogy amikor más európai uralkodók háborút viseltek, a kazárok kikölcsönöztek nekik 40.000 katonát, ilyen nagyok és hatalmasok voltak.
Fallosz-imádók voltak. Ez obszcén és nem akarok most belemenni a részletekbe, de ez volt az ö vallásuk, mint ahogy ez volt sok más pogány és barbár vallása az egész világon.
A kazár uralkodó annyira kiábrándult királyságának elfajzása miatt, hogy elhatározta, felveszi az egyik úgymond monoteista hitet, vagy a kereszténységet, vagy az iszlámot, vagy pedig ami ma úgy ismert, mint judaizmus. Ami valójában talmudizmus. Megtáncoltatva az asztalt, elkántálták az "Ecc-pecc kimehetsz"-t és kiválasztották az úgynevezett judaizmust maguknak. Így ez lett ez az államvallás. Elküldték képviselőiket Pumbedita és Sura talmudista iskoláiba és rabbik ezreit hívták meg, zsinagógákat és iskolákat nyitottak, és az emberek így váltak azzá, amit "zsidóknak" hívunk. Nem volt egy sem közülük, akinek valaha is lett volna olyan őse, aki betette a lábát a Szentföldre. Nem csak az Ótestamentum történetében, de egészen vissza az idők kezdetéig egyetlen egy sem közülük! Egyikük sem!
Mégis, ők a keresztényekhez jöttek és arra kértek minket, hogy támogassuk az ő fegyveres felkelésüket Palesztinában, ezt mondva: "Önök segíteni akarják Isten választott népét, hogy visszatérhessen az Ígéret Földjére, ősi otthonába, nemde?" Ez az Önök keresztény kötelessége! Egyik fiunkat odaajándékoztuk Önöknek, mint az Önök Urát és megmentőjét. Most vasárnaponként templomba járnak és térdepelve imádnak egy zsidót, és mi vagyunk a zsidók! De ők pogány kazárok, akik ugyanolyan módon tértek meg, mint ahogyan az írek is áttértek a kereszténységre. Éppen olyan nevetséges a "Szentföld lakóinak" nevezni őket, mintha az 54 millió kínai mohemedánt "araboknak" hívnánk.
54 millió! Mohamed csak időszámításunk után 620-ban halt meg és azóta 54 millió kínai választotta az iszlámot saját vallásának. Gondolják csak meg, hogy Kínában, 2000 mérföldre Arábiától, Mekkától, Mohamed születési helyétől, képzeljék csak el, hogy 54 millió kínai úgy döntene, hogy most már "arabnak" nevezi magát.
Gondoljanak bele!Miért ne mondhatnánk, hogy ezek holdkórosok? Bárki azt hiszi, hogy 54 millió kínaiból arab lett, az megőrült! Mindössze annyit tettek, hogy áttértek egy vallásos hitre, amely az arábiai Mekkában született. Arábiában...
Ugyanez a helyzet az írekkel. Amikor az írek keresztényekké váltak, senki sem szorította őket az óceánba és senki sem importált a Szentföldre újabb lakókat. Ugyanazok az emberek voltak, csak a kereszténységet fogadták el vallási hitként.Nos, ezeket a pogány ázsiai türk-finneket, akik a mongoloid fajhoz tartoztak, Kelet-Európába szorították ki Ázsiából. Mivel királyuk fölvette a talmudi vallást, nem volt más választásuk. Ugyanúgy, mint Spanyolországban: Ha a király katolikus volt, mindenki katolikus volt. Ha nem, el kellett hagynia Spanyolországot. Így mindenki úgy élt a földön, mint a fák és a bokrok; a földjéhez tartozott a feudális rendszerben.
Így a kazárok lettek azok, akiket ma zsidóknak nevezünk.
Képzeljék el, milyen ostoba dolog volt a világ keresztény országainak azt mondani: Erőnket és befolyásunkat arra használjuk, hogy visszavezessük Isten kiválasztott népét ősi hazájába, az Ígéret Földjére.
Létezhet-e ennél nagyobb hazugság? Létezhet-e ennél nagyobb hazugság?!
Mivel ők irányítják az újságokat, a hetilapokat, a rádiót, a TV-t, a könyvkiadást, és mivel minisztereik ott vannak a szószékeken és a politikusaik is ugyanazt mondják, ezért természetes, hogy a feketét fehérnek hinnék, ha elégszer hallják. Nem neveznék a feketét feketének többé, elkezdenék fehérnek hívni. És senki sem tehetne ezért önöknek szemrehányást. Nos, ez a történelem egyik legnagyobb hazugsága.
Ez az alapvető oka annak a nyomorúságnak, ami a világot sújtja.
Tudják Önök, hogy mit tesznek a zsidók az Engesztelés Napján, amit Önök olyan szentnek gondolnak? Azokon a napokon...egy voltam közülük...Nem hallomásból tudom. Nem azért vagyok itt, hogy uszítsak, hanem azért, hogy tényekről számoljak be.
Engesztelés Napján, amikor elmész a zsinagógába, elmondod a leges legelső imát - ezt az egyet állva kell elmondani és háromszor elismételve - Egy rövid imát: a Kol Nidre-t. Ebben egyezséget kötsz a Mindenható Istennel, hogy bármely eskü, fogadalom, vagy kötelezettség, amelyet a következő 12 hónapban teszel, érvénytelen. Bármilyen esküt, fogadalmat teszel, vagy kötelezettséget vállalsz a következő 12 hónapban semmis, érvénytelen! Az eskü ne legyen eskü. A fogadalom ne legyen fogadalom. Az ígéret ne legyen ígéret. Ne legyen semmilyen érvénye. Ne legyen semmilyen következménye. És így tovább. Továbbá a Talmud azt tanítja, hogy bármikor teszel esküt, fogadalmat vagy ígéretet, emlékezz a Kol Nidre imára, amit elmondtál az Engesztelés Napján és mentesít a kötelezettsége alól.
Mennyire számíthatnak Önök az ő hűségükre?
Annyira számíthatnak a lojalitásukra, amennyire a németek számíthattak 1916-ban

Hasonló sorsunk lesz, mint amilyet Németország elszenvedett és hasonló okból."

     Fájdalmasan tapasztalhatjuk, miként távolodik hazánk, a magyarság által megszokott valóságtól. Mindent folyamatosan változtatnak, alakítanak, átrendeznek. Elgondolkodtam, vajh milyen motiváció állhat e mögött?

Igaz, olvastam már arról, hogy a folyamatos változás, rombolás, átalakítás a zsidó létezés alapeleme, de ezt otthon kell gyakorolni.

  Ha én elmegyek a barátomhoz vendégségbe, találok egy seprűt, és elkezdek söprögetni, igencsak a barátom is hátamhoz méri a nyelét, és elzavar a portáról, mondván, a közmondás szerint: a magad portája előtt söprögess barátom.

Már a buszok is?

Igen!

Megszoktuk Budapesten a sötétkék-ezüstszürke buszokat, és kivétel nélkül Ikaruszokat. Ettől érezzük otthon magunkat, ettől volt sok száz magyar embernek munkája, része volt nemzeti büszkeségünknek, mutatván, képesek vagyunk az önellátásra.

  Szétverték!

   Ma erőszakosan idegen buszokat vásárolnak a mi adóinkból.

Mondják, ki fizet adót ebben a munkanélküliségben?

Ez, csak a csökkent képességűek számára kérdés. Minden épeszű ember pontosan tudja, hogy aki Magyarországon él, eszik, iszik, dohányzik, lakik, közlekedik, parkol, termel. vagy fogyaszt, mindezekhez kapcsoltan súlyos adókat fizet. A legelesettebb hajléktalant is megsarcolják, ha bemegy egy boltba egy zsemléért. Ennyit az adóról.

   Visszatérve a buszokra.

A magyar, meglévő, és korlátlanul fejleszthető, kiváló termékeket Amerikába exportáló buszgyártó kapacitás ellenére, 150 Mercedest szereznek be.

Ezek már izraeli kék színűek. Mindezt hajánál fogva előráncigált érvekkel próbálják megmagyarázni. Állítólag, a csillagászati jegyárak mellett, a tömegközlekedés deficites. Csak akkor hoz majd hasznot, ha magán kézbe adják. Ezt már ismerjük a gyárainkból, a parkoló társaságokból, és ezer helyről.

Rég elegünk van a vadprivatizációból! Elég abból az arcátlan magyarázatból, ami szerint, azért kell idegen buszokat vásárolni, mert visszavásárlási garancia kell. ha netán tönkremenne a magán cég, ne bukja el a járműparkot.

Hol van ilyenkor a város, az ország érdeke? Miféle vezetés ez?

Én tudom, Ön is tudja?

    A karácsony.

Szánalmas kufár szemlélet, hogy a magyarság ősi, őszinte szeretetben eltelő ünnepét is megfertőzték a haszonleső élősködők. Lehet, hogy a zsíros profitból, néhány morzsa jut a magyar kereskedőknek is, amit ilyenkor a népről lekaszálnak, de hogy ahhoz a gusztustalan kampányhoz, amit ilyenkor az emberekre zúdítanak a médiák, a magyar kereskedőknek semmi köze, az biztos.

Egy rádióműsor, kitalálta, hogy a korábban már elhíresztelt arany és ezüstvasárnap mintájára, kell, hogy legyen egy bronz, alumínium, és egy fa vasárnap is.

Előtte, természetesen, lennie kell, egy alumínium, és egy fa szombatnak.

Ezen a perverzión azután jókat röhögnek, és felveszik érte a kufároktól, zsíros fizetésüket, a kultúrarombolásért. Még, ha a perverziót lehántjuk is róla, akkor is gusztustalan hetekkel előre hozni a kényszervásárlást. Arcátlanság azt fejtegetni, ki mit vár kitől karácsonyra. Azzal gyötörni az embereket, ugyan meg tudnak e felelni, az elvárásoknak. Sötét, sunyi duma, különösen Magyarországon. A magyar, akkor is szeretne megfelelni, ha előtte és utána hónapokig zsíros kenyeret eszik, mert elvárják tőle. Ez, csak az élősködők haszonszerzéséről szól. Szeretetnek a nyoma sem fedezhető fel benne.

  Sokan, különösen a kortársaim, nem is tudják, mi a karácsony eredete, és hogyan ünnepelték azt őseink. Az, hogy a magyar neve, minden más nyelvbeli hangzástól eltér, nem véletlen. Magyar őseink, évezredeken át, a nap gyermekeinek tartották magukat, mert hogy azok vagyunk máig is. Az éltető napfényben, magát a teremtő Istent tisztelték, akit nem Jahve-nek neveztek. Jelképmadaruk a kerecsensólyom (más nevén turulmadár) volt, és az évi szaporulatot, a téli napfordulón röptették fel ünnepélyesen. A kerecsenröptetésből alakult ki a Karácsony elnevezés. A délelőtti ünnepséget, a település középpontjában, hatalmas bogrács felállítása követte, amiben ízletes ételt főztek mindenki számára. Aki tudott, vitt hozzávalókat. Tűzifát, vagy ami épp kellett. Amikorra az étel elkészült, összegyűlt a falu apraja nagyja, és elosztották. Mindenki egyformán részesült, a pillanatnyilag meglévő társadalmi ragjától függetlenül. Mindenki kapott valami ajándékot, ezüst diót, arany almát, csutkababát. Saját készítésű apróságokat.

Mégis jobban örültek neki, mint ma egy MP3-nak, mobilnak, vagy bárminek, mert ezeket, a szeretet adományozta, és nem a pénz. Senkinek sem voltak elvárásai, nem volt becsmérlő kritika, viszont együtt volt, az egész közösség.

     Az után, jött Vajk, és mikor Istvánná vált, eltörölte a múltat. Épp, mint az internacionálé. Nyomában beszivárgott, de inkább fegyverrel, inkvizícióval betört, a nyugati kereszténység. Lefejezte a magyar elitet, helyükbe vazallus püspököket ültetve. A karácsonyt nem lehetett a nép szívéből kitörölni, hát kisajátították. Pogánynak nevezték a teremtő Isten tisztelőit, mágiának, a szertartásaikat. Hátukon „belovagolt” a nyugati karácsony, a kitalált ajándékozó Jézuskával, az elérhetetlen, egekben lakozó Istennel, a gyónással, az éjféli misével, ahogy kell. És a magyarság, az évszázadok alatt megtört. Elfelejtette, hogy a teremtő Isten benne lakik, mint lelkiismeret, hogy a cselekedeteivel egyedül Istennek, végül is önmagának tartozik elszámolással. Kiszolgáltatta magát, egy idegen hatalom által kinevezett rétegnek, aki vagy visszaélt ezzel a helyzettel, vagy nem. Mára, sokan rádöbbentek ennek a helyzetnek a képtelenségére. Közülük néhányan ismét megtalálták Istent önmaguk lelkében, de sokan talajt vesztettek, és súlytalanul hitetlenül lézengenek. Isten megértéssel látja a gyermekek csalódását, amikor bizonyos kor után, rádöbbennek, hogy szüleik eddig hazudtak nekik. Ez nem a szülői tekintélyt, a szülő példakép jellegét támogatja, inkább aláássa. Azt mondják, kegyes hazugság. Nem!

Ez, durva hazugság. Itt jelenik meg először a kettős mérce, ami ma az egész világot át akarja alakítani. Nincs jó hazugság! A hazugság rossz! Jó, csak az igazság lehet, amit ma minden erővel igyekeznek elnyomni.

   A Magyar (nem pogány) karácsony, a téli napforduló, a teremtő Isten szeretetének, megújuló gondoskodásának ünnepe, nem lehet a kufárok eldorádója. Nem nyelheti el a benne éledő szeretetet a pénz mocska. Nem lehet úrrá rajta a sötétség, mert Isten napja, a teremtő szeretete, napról-napra szorítja vissza a sötétséget. Egyre rövidebb ideig uralkodhat a tájon. Egyre hamarabb jön a hajnal, és űzi el a sötétséget.

     A magyaroknál is hajnalodik már. Egyre többen látják át, jobb a fényben élni szegényen, mint a sötétben elkövetett gaztettek eredményeiben dúskálni. Senki ne higgye, és egyre kevesebben hiszik, hogy dolgaik örökre sötétben maradhatnak. A hajnal már hasad. Igaz, a politika sötét felhője, még sötétben tartja a tisztességtelen dolgokat, de a  felhő hamar eloszlik. A teremtő Isten napja, felülről már félelmetesen ostromolja. Nem kell már más, mint alulról egy magyar kormány, és összeomlik Magyarországon a sötétség hatalma.

Ez pedig rajtunk áll, hogy még Petőfit is kijavíthassuk.

„Ha majd a bőség kosarából
Mindenki egyaránt vehet,
Ha majd a z  (jognak asztalánál) igazság oltáránál
Mind egyaránt foglal helyet…”

Ha ez eljön, vége a magyarság szenvedéseinek, és a karácsony, elhozza ezt nekünk. Nem eltöröljük, de büszkén felmutatjuk dicső múltunkat, és boldogan nézünk, nézhetünk, szebb jövőnk felé.  

Minden magyarnak, és a világ minden más jóravaló emberének sikeres,

a világ minden  emberének, megkülönböztetés nélkül, békés, boldog karácsonyt kívánok.

Béla László

Valami módon befolyást szereznek egy területen. Közéjük keverednek, és megszerzik a szükséges pozíciókat. Belőlük álló kormányokat ügyeskednek ki, propagandával, hazugsággal, csalással, korrupcióval. Nincs tiltott, vagy erkölcsi gátba ütköző módszer a számukra. Kézben tartják a politikusokat, az egyházakat, megszerzik az állami intézményeket, oktatást, (hitgyüli) közlekedést, (bkk) mindent, amivel meghatározható egy terület élete.

Az után, szisztematikusan leépítik a területi ipart, (Csepel, Ganz, …) a kereskedelmet, ( Tesco, Lidl …) de legelőbb, az ütőképes honvédséget.

Utána következik a kiűzetés, (életlehetőség csak külföldön van) majd az elszánt helyben maradók szisztematikus irtása. ( várólisták, reménytelenség, kettős mérce, belső feszültségek generálása, és végül a totális megszállás)

Már ismerjük a rendszerüket!

Aki nem támogatja, szavazzon a Jobbikra!

A pontos forgatókönyv az alábbi link alatt, amit, már mi is kezdünk a bőrünkön érezni.

Ésszel élve, még van lehetőségünk. Önzetlenséggel, bátorsággal, egységgel gyorsan fordíthatunk. Ész nélkül, egoizmussal, gyávasággal, elnyel bennünket a cionista mocsár. Aki ezt akarja, támogassa a „rendszerváltókat” vagy azok vadhajtásait.

http://hitelvilagstadium.blogspot.hu/2012/11/a-palesztin-izraeli-konfliktus-koruli.html

Béla László

Erdélyi József

További részletek: http://kuruc.info/r/9/104277/#ixzz2Csq1POs3

A tömeggyilkos Biszku szabadon jöhet-mehet, a Zuroffék vádja miatt zaklatott Csatáry bácsi házi őrizetét meghosszabbították

További részletek: http://kuruc.info/r/2/104219/#ixzz2Ch7veDeR

Aki nem akar kisebbségi kettős mérce elnyomottjaként élni Magyarországon, támogassa a Jobbikot!

A név senkit ne tévesszen meg! Senkinél nem tartják "jobbnak önmagukat" hiszen átlag magyar emberek.  

Mindössze, egy jobb, élhetőbb, tisztességesebb közállapotokat mutató Magyarországért dolgoznak.

 Hogyan élhetne Magyarország, egy olyan kormány alatt, akinek hatalomra lépése után, első, és legfontosabb dolga volt, társulási szerződést kötni, egy ilyen állammal?  Életveszélyesen tudatlanok. Úgy gondolják, a bűn, csak akkor bűn, ha más, vagy valaki, épp velük szemben követi el. Petőfi szavaival élve :" más szemében ő a szálkát megleli, magáéban a gerendát feledi"

Támogassuk a magyar szabadságot, hogy  ne lehessenek többé olyan "kormányaink" akik Palesztína sorsára akarnak juttatni bennünket !

Béla László

A minap olvastam egy posztot, „az állam nyugalma” című blog-ban. A fényképekkel gazdagon illusztrált szöveg, vaskos véleményt fogalmaz meg a zsidóságról. Érdeklődő olvasóimnak, ajánlom figyelmébe ott leírt véleményemet.

Végigolvastam az írásodat. Nem volt könnyű. Közben többször is kinyílt a bicska a zsebemben. Nem csak a leírt és bemutatott borzalmak láttán, hanem azért is, mert átéreztem írásodon az Isteni igazságosság iránti szomjadat. Nem vagy egyedül, ezt te is tudod. 
Mindenki tudja, aki figyel, hogy náluk véresebb fasiszta még nem élt ezen a bolygón. De had mondjam el neked, hogy nem csak a saját hatalmuk védelmében, szadista hajlamaik kiélésében követik el a dolgaikat. a legvérlázítóbbakat, azért teszik, hogy benned. és mindenkiben féktelen gyűlöletet ébresszenek. Ameddig ezt sikerül elérniük, nyeregben maradnak. A te gyűlöleted jelenti az ő erejüket. Ne gyűlöld, szánd őket!
Miért? Mert ilyen hulladéknak kellett megszületniük. Így kell élniük, anélkül, hogy tudnák, miket tesznek. Elékezz, Jézus mit mondott róluk: "bocsáss meg nekik atyám, hisz nem tudják, mit cselekszenek". Tényleg nem tudják. Náluk a kegyetlenség erény, a szadizmus "jog" a hazugság kötelesség, a gyűlöletkeltés cél. Ebből élnek. Ezért ne gyűlöld őket. Minden jóérzésű ember kötelessége, minden eszközzel védekezni, hatalmuk felszámolásáért a világ bármely pontján, minden módon harcolni, de gyűlölet nélkül.
Nem süllyedhetünk az ő szintjükre. Hatalmukat, elpusztításuk nélkül kell megtörni. Meg lehet!

Most, a változások korát éljük. Melldöngető elbizakodottsággal, elképesztő hittel próbálják megvalósítani világuralmi törekvéseiket. Ez, minden fasiszta hatalom álma, ami soha be nem teljesülhet. Kőbe vésték Amerikában, sok mellébeszélő, simulékony duma mellett : „tartsd az emberiség létszámát 500 millió alatt”. ( amerikai Sztonhege) Ez a mai becslések és statisztikai adatok tükrében annyit tesz,

100 emberből, 7 embert kívánnak életben hagyni, ha rajtuk múlik.

Azt gondolják, hogy a 93% likvidálásra ítélt ember, képregényeket fog olvasni, amíg ők szép nyugodtan kiirtják.

Remélem nem!

Eddig ezt tették. Tudomásul vették az egyészség ügy leépítését, a csillagászati árakat, a munkanélküliséget, és minden emberpusztító intézkedést. Emberiség elleni bűntetteket, nem csak Paleasztínában, és nem csak fegyverrel lehet elkövetni. Sokkal intenzívebb népirtást hajtanak végre bankokban, gyáróriásokban, egészségügyben, és egészségügyinek nevezett kutató intézetekben. Megettük a madárinfluenzát, a H1N1 „véletlen” túllihegett támadását, és sok más húzásukat. Át meg át szőtték a világot, ragadós fonalaikkal, amit pénznek neveznek, és amiért nagyon sokan a lelkünket is odaadnák. Próbálták már néhányan, ezt a virtuális hatalmat megtörni erőszakkal.

Nem megy!

Azokat az embereket, csoportokat, el kell távolítani a közügyektől, akik a jelenlegi helyzetért felelősek. Meg kell mutatni nekik, milyen a tisztességes világ, amelyben, az előjogaik nélkül, ők is zavartalanul élhetnek.

Az igazi elégtétel a mai szenvedőknek az lesz, ha a korábbi basák, azt kell, hogy végignézzék, hajdani elnyomottjaik vidáman élnek, és már nem képesek elvenni tőlük, munkájuk eredményeit.

Én, ezt az egy járható utat látom.

Béla László

    A Izrael állam önvédelmi háborút folytat. A dolog úgy kezdődött…

Ezerféleképpen lehetne folytatni. Kezdhetnénk onnan, hogy aki kiválasztotta Ábrahám fiait, nekik adta Kánaán földjét. Baj volt a dologgal. Ez a föld, a Kánaánitáké . ( a mai palesztínek őseié)

  Sebaj, mondta a zsidó bölcsek kérdésére Jahve. Menjetek oda, öljétek meg mind. Férfit, asszonyt, még a csecsszopónak sem kegyelmezzetek. Romboljátok le a házaikat, vágjátok ki a fáikat. Ez lenne a teremtő Isten parancsa?

Nem! Ilyet a teremtő soha sem parancsolna. Ez, az Istentől elrugaszkodott hatalmasság, a pusztítás ura, és Izrael, követte az utasításait.

 Kezdhetnénk onnan, hogy az angol vezetők, belátva, hogy Németországgal szemben elvesztették az I vh.-t, a német tengeralattjárók kiéheztették Angliát, békét, tisztességes békét akartak kötni, elfogadva a németek ajánlatát.

   Ekkor a zsidóság üzletet ajánlott nekik, mondván : ne írjátok alá a békét, mi megnyerjük nektek a háborút, ha cserébe, nekünk adjátok Palesztínát.

  Az angolok odaígérték, és oda is adták, noha, az övék sem volt, mert a palesztíneké, mind a mai napig, ahogyan Magyarország a magyaroké.

   Kezdhetnénk onnan is, hogy, sunyi ügynökök, hamis útlevelekkel beszivárogtak Dubaiba, és meggyilkoltak egy palesztín vezetőt.

    Kezdhetnénk onnan is, hogy tegnap, egy repülős kommandó meggyilkolta, a palesztín védelmi erők vezetőjét. Ezeket, szerintük szabad, és ha erre a palesztinek válaszolnak, akkor a velük szemben folytatott mészárlás, védelmi háború, nem népirtás. háborús bűntett.

  Nem akarom megtudni, milyen visításba kezdene Izrael, ha mondjuk palesztín drónok, egymás után, két államfőjét gyilkolnák meg. Lehet, hogy senki nem akarna közülük miniszterelnök lenni? nem hiányoznának a világnak.

   Érdekes szemlélet. Érdemes ezeket tudni, mielőtt az ember véleményt formál magában, Izrael és Palesztína viszonyáról, ez évtizedes népirtásról, ami ott folyik, és a nagyképűségről ami magyarázni igyekszik a magyarázhatatlant.

Béla László

  Az ősi magyar államban, aminek ma, a létezését is megkérdőjelezik nagy tudásúnak mondott emberek, kicsit másképpen nézett ki a vezetés.

Hét férfi, és hét nő jelentette a „parlamentet” a hét törzsből, a törzsek által kiválasztva. Hogy egy-egy kérdésben véleményegyenlőség ki ne alakulhasson, ennek a testületnek volt egyenrangú tagja a szakrális papkirály, aki szükség esetén, a haderő legfőbb parancsnoka, egyben élen járó harcosa is volt egy személyben. Ennek a testületnek a tagjai, idős, tapaszalt, egész addigi életükkel, jó példát letett emberek voltak. Ezek tanácskozták meg a kérdéses dolgok eldöntését. Nagyon kevés tanácskoznivalójuk volt, hiszen az Isteni igazságosság alapján, szinte minden kérdésre egyértelmű volt a válasz. Döntéseik, mindig az igazság talajáról fakadtak, legfeljebb abban kellett dönteniük, két igazság között, melyik az, amelyik több embernek fontos.

  Ezt az államot tartja kezdetlegesnek a mai szemlélet.

Nem az volt.     

Példa erre, a magyarságnak, a pozsonyi csatában mutatott, példa nélküli helytállása.

Amióta „begyűrűzött” hozzánk, a római jog, azzal a szemlélettel, amit a velencei dózse, palotája bejárata fölött azzal hirdetett „a jog, megelőzi az igazságot”, lassan, de sajnos nagyon lassan, megtanuljuk, becsülni, a korábban természetes igazság valódi értékét.

   Ez a római sorrend ma Magyarország, és az egész emberiség rákfenéje. Ma, az országokat, nem az addigi életükkel példát adó emberek, hanem a jogban, annak csűrésében-csavarásában, a legjáratosabb emberek irányítják.

Az új szisztéma mellett azzal érvelnek, hogy ez, szélesebb „népképviseletet” jelent.

  Ez a legnagyobb hazugság, amit a politika, eddigi működése során ki tudott találni. A nyílt lelepleződés sem zavarja őket. Elég a választópolgárnak egyetlen parlamenti szavazást végignéznie, hogy megállapíthassa, az ország rendjét, a „jogot”, számunkra néhány, jelen esetben egy ember határozza meg.

Amikor szavazásra kerül egy kérdés, felkiált az, az ember, aki a kétharmad fölött „rendelkezhet” és az ország sorsa, abban a kérdésben eldöntetett.

Igaz, több száz embert tartunk jólétben a szegénységünkből, akiknek az lenne a feladata, hogy a mi szándékainkat ismerve foglaljon állást egy-egy kérdésben, de nem teszik. Részben, mert a szándékainkat sem tuják, vagy akarják megismerni, részben, mert a „főnök” ( a frakcióvezető) megmondja, hogyan kell szavazni. Hogy ezt a „kulcsembert” hányan, hány oldalról, és milyen szándékkal presszionálják, az már a fű alatt zajlik, nem kötik a nép orrára.  Ezen a cirkuszon, senki sem szórakozik felhőtlenül. A nép, aki megissza a döntések levét, szenved, a döntnökök, akik mindebből gondtalanul élnek, félnek.

A régi szisztéma, a hét férfi – hét nő, plusz a szakrális vezető, sokkal jobb.

Lényegesen olcsóbb, és egy ember helyett, legalább 14 példamutató képviseli a népakaratot. Abba a testületbe nem kerülhetett „kígyónyelvű” ember.

A maiakba, kevés kivétellel, csak ilyen kerülhet.

Akad közöttük, aki nyíltan hirdeti Jánusz természetét. Széttárt karokkal értetlenkedik, amikor az unió, a szegény országok pénzét elvenné, és azt a gazdagoknak adná. Nem veszi talán észre, hogy ezt az igazságtalanságot, az unió épp tőle tanulja? (16%)

Hiába! Az éleslátás, az egyenes beszéddel együtt, eltűnt a vezetésből. Vissza kell hoznunk, mielőtt végzetes bajokat okozna ez az állapot.

Számos ember van hazánkban, aki valóban alkalmas lenne a nép jólétéhez vezető rend kialakításában. A fél ország ismeri, velem együtt, azt a nagy tudású

szívsebész  professzort, aki mindig az emberek érdekében élt, dolgozott, és szólalt meg. Biztosan van sok, hozzá hasonló, akik jól vezethetnék ezt az országot.

   Nem ügyvédek, közgazdászok kellenek egy ország élére, de elsődlegesen őszinte, egyenes, nemzeti gondolkodású emberek. Rengeteg jogász, közgazdász, társadalomtudós állna mögéjük, akik tudják, helyük, nem az első sorban van.

Az igazságnak kell, elöl állnia, és az után jöhet minden más.

Béla László

http://martontimea.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=437713

   Én egy kis buta vagyok?

Remélem, hogy nem. Azt, hiszem ugyanis, hogy a Youtube vagy a Google, az interneten az emberek kiszolgálására, teljes körű tájékoztatására szerveződött.

Álmomban sem gondoltam, hogy a linkhez, kommentnek kell tartoznia.

Sajnos igen, ami egyben szégyen, és amúgy egy röhej.

Szégyen, mert cenzúrával akarnak válogatni, az általuk elfogadott, és a szerintük ellenségesnek ítélt tartalmak között.

Röhej, mert bután azt hiszik, ilyennel meg lehet akadályozni, az igazság felszínre kerülését.

Ha valakit az igazság érdekel, az, a sátán segge alól is ki fogja bányászni, ha még oly büdöstől kell is szenvednie.

A fenti link, egy gyűjteményt tartalmaz, nemzeti, és történelmi pps.-ekből, videókból. Ezek közül, néhány jelentőset „a felhasználó eltávolított”.

A legbulibb a 2006-os  gyurcsányi utcai vérengzéssel együtt járó embervadászatot bemutató „Hungary rise - Magyarország emelkedj fel” c. videoklip körüli őrület.

Össze akartam válogatni, az érdekesebb részletek saját linkjeit, közöttük ezt is.

Kivadásztam őket. Címsorba bemásolva, megjelent az első kép, egy bejelentkező programmal, ami a születési dátumomat kérte, mert a film korhatáros. Megjelöltem  a felkínált listából az 1901-et. Rákattintottam a lejátszásra, és meglepetésemre a program azt válaszolta, „sajnos, a videó korhatáros”. Mi tagadás, elfogott a röhögés.

Ha már a 111 éves ember sem éri el a korhatárt, nem tudom, kinek számára engedélyeznék a megtekintést?

Talán Kossuth Lajos, esetleg Rákóczi Ferenc, Dózsa György, netán II.András, István király, vagy Attila, a hunok papkirálya nézhetné meg, mivé tették a hazát, a nem is tudom kicsodák, amiért ezek a magyarok, olyan hősiesen, odaadóan és önfeláldozóan harcoltak?

Fogalmam sincs, mire gondoltak. Még jó, hogy a link alatti listában lefelé görgetve megtalálható, és a ►re kattintva, korhatár nélkül megtekinthető.

A szíves érdeklődőknek, jó böngészést kívánok.

Béla László

Aki ma, a keresztény egyházak tevékenységével nem ért egyet, azt sokan, hitetlen, ateista, materialista embernek gondolják.

   Nem feltétlenül az.

Lehet valakiben nagyon mély hit, Isten feltétlen tisztelete, szeretete, ennek ellenére, helytelenítheti az egyházak viselkedését. Ez, egy látszólagos ellentmondás, de valójában nem az. Ellenkezőleg! A valódi hittel rendelkező ember, az Isteni iránymutatások szerint él, gondolkodik és cselekszik. Aki ezt teszi, az a római kereszténység megjelenése óta, egyre kritikusabban szemléli az eseményeket. Bántja a tény, hogy Isten nevében háborúznak, gyilkolnak térítenek, és ítélkeznek emberek. A Teremtőnek, nincsen szüksége prókátorra, kivált fogadatlanra, önjelöltre nincs. Az Úr megbocsátó, és könyörületes, de semmiképp sem büntető és bosszúálló.  Isten ellen való cselekedet a nevében ölni, hazudni, a másik embert elnyomni, vagy mindezeket a cselekvéseket támogatni. Sajnos, ezektől a dolgoktól, soha sem volt mentes, a Rómából eredő kereszténység. Alapjául is, Jézus meggyilkolása szolgál. Jelképe a kereszt, minduntalan erre figyelmeztet. A Jézus előtti magyar keresztények, a régészeti leletek szerint, átfúrt kerek kőbe vésett, egyenlőszárú keresztet viseltek. Ez, nem egy gyilkosságra emlékeztette őket, hanem egy alapvető Isteni intelemre: „légy középen”. Ez így önmagában, talán keveset mond, de ha egy kicsit elgondolkodunk, a legszeretetreméltóbb bölcsesség, ami megfogalmazható.

A „légy középen” annyit tesz, ne légy túl gazdag, mert irigyeid lesznek, de ne légy túl szegény, mert boldogtalan leszel. Ne légy túl erőszakos, mert ellenségeid lesznek, de ne légy túl birka, mert eltaposnak.

Félretéve a régmúlt eseményeit, mit tapasztalunk ma?

Mit pusztít, legintenzívebben a világjárványként terjedő globalizmus?

A középosztályt.

Képtelen a középen lévőket elfogadni, mert leginkább, azok járnak az Isteni igazság útján. Az a vezetés, aki globalista alapon áll, önjelölt vazallusa a pénznek, nem ismer azon kívül más értéket. Elfogadni is csak azt tudja, aki nagyon gazdag, ezért támogatja, vagy aki nagyon szegény, ezért kénytelen a hatalmat eltartani, minden kifosztást tudomásul venni, mert gazdaságilag bármilyen ellenállásra alkalmatlan, képtelen.

A kommunizmus vallásüldözése sem volt véletlen. A vallásokat is felhasználó világuralmi „projekt” több ezer éve működik. Átgondoltan, szervezetten, és gátlástalanul. Szervezői jól tudták, hogy a magyarság, a teremtő Isten útjáról teljesen és véglegesen, soha el nem téríthető. Mi több, a római kereszténység keretein belül is, megtalálta, a még élhető, Istennek tetsző, becsületes utat.

Hiába nőt az egyház, királyainak fejére, hiába tudta ki összes titkaikat, mert jelentős titkai, a magyarságnak soha sem voltak. Még a magyar királyoknak sem. (Ugyanezt, a mai vezetőkről el nem mondhatjuk, hiszen egyébből sem állnak, mint titkosításokból.) A kommunizmus vallásüldözése, az egyház mai elfogadottságának erősítését szolgálta. Amit az elutasított hatalom tilt, és üldöz, az, az elnyomott emberek számára kedves, és fontos. Itt vált ketté, az Isteni igazság, és a vallás követése.

Isten nevében, szabad beszélni szeretetről, együttérzésről, becsületről, önzetlenségről, megbocsátásról, de tévedésből sem szabad, politikáról.

Amikor a területi plébános, a szószékről elmondja, kire kell a keresztényeknek szavazni, az nem Isteni sugallat, hanem a hierarchia parancsa. Megtettük, és mire jutottunk vele? Élvezhetjük a keresztény asszisztenciával működő kormány újabb megszorításait, amíg bele nem pusztulunk.

Az ősmagyar vallásban nem volt hierarchia. A római kereszténység kényszerítette ránk. II.András, még tudomásulvétel okán küldte el az aranybullát a „Pápa úrnak”, mint megmásíthatatlan szándékát.

Hol vagyunk már ettől?

Ez mind, a mi felelősségünk. Véget kell vetnünk a szolgai engedelmességnek, és ki kell állnunk önmagunkért. Nem fegyverrel, csak elhatározással.

Komoly szándékkal, hogy olyan kormányt válasszunk, aki nem a fosztogatók táborából való.

Béla László.

   Az Elmebajosok Paradicsomáról szóló írásomban, többen az Európai Parlament bírálatát vélték felfedezni. Ha a két dolog között átfedést lehet találni, az nem az én felelősségem. Én az elmebajosokról írtam.

    Korábbi írásomat, a továbbiakban csak kérdésekkel szeretném értelmezni.

Ki tekinthető bolondnak?

  Szerintem az, aki viselkedésében, beszédében, cselekedeteiben, olyan irányokat követ, amit környezetének döntő többsége, nem követ, nem fogad el, és betegségként definiál. Ki bolond és ki nem, mindig a többség dönti el.

Egészséges e, az, az ember, aki kötelezné a termelőket, hogy a hússertések élőhelyére játékokat tegyenek? Én nem tudom. De ha megkérdezünk 100 termelőt, hamar választ kapunk a kérdésre.

Egészséges e, az, az ember, aki a tojástermelő tyúkok pszichológiájával foglalkozik? Egészséges e, ha már erre vetemedik, ha nem a baromfiudvarban kötelezően előforduló kakast, hanem néhány tenyérnyi helyet hiányol?

Egészséges e, az, az ember, aki nem tudja, vagy nem akarja megkülönböztetni a nőt a férfitől?  Attól, hogy egy töredék részt eltávolítanak a férfiasságából, azonos lesz e, a férfi, a nővel?

Egészséges e, aki másokkal akarja elhitetni, hogy társadalmakat,

évezredeken át fenntartó családmodell, amiben ő maga is nevelkedett, túlhaladott, és feleslegessé vált?

Egészséges e, az, az ember, aki a gyermekeket, a legszentebb szerelem, és az abból fakadó házasság helyett, a céltalan bujaság irányába terelné?

   Ha ezekre a kérdésekre, néhány millió ember válaszát összegezzük, igen nagy a valószínűsége annak, hogy az emberek döntő többsége, az ilyen embert, betegként azonosítja.  Én erről írtam, nem másról.

  Ha ezeknek a kritériumoknak, az elmebajosok paradicsomán túl egyéb szervezet is megfelel, az, az adott szervezetnek, és támogatóinak a felelőssége.

Béla László

Az EP "genderegyenlőségi" (értelmezhetően ivaregyenlőségi) bizottsága kitiltatná az iskolákból a hagyományos családmodellt ábrázoló könyveket
(További részletek: http://kuruc.info/r/6/103770/#ixzz2BkJBZPxY)

Ez a derék testület, az EP, aki valószínűleg a kor nyugati divatjának hódolva süllyed az átláthatatlan sötétségbe, már a nemeket is „közös nevezőre” hozva, átnevezte gendernek.  Most, az vált nyitott kérdésé, hogy a nyelveik, melyek az élőlényeken kívül, a tárgyakat, fogalmakat is, nemekbe sorolják, értelmezhetőek maradnak e egyáltalán. A hímgender, nőgender, és a gender, (vagyis semleges) mit fognak ez után jelenteni.

  Meghajolva a sötétség újabb felfedezése előtt, az a véleményem, mindezzel együtt, nem szabad haragudni rájuk. Amit tesznek, nem rossz szándékkal, hanem tudatlanságból teszik. Ugyan, harag gerjed e bennünk a gyermek iránt, aki szerencsétlen genetikai hiba miatt, fájdalomérzet hiányával született, és puszta kézzel, kiszedi a kályhából a parazsat? Úgy e, hogy nem. Valójában szánni való. Ellátjuk a sérüléseit, ha kell, erőszakkal is, távol tartjuk a veszélyes helyektől, és tanítjuk arra, mi jelenthet veszélyt a számára.

   Aki hasonló okok miatt, olyan szellemi szintre kerül, hogy ilyen ötletei támadnak, az is méltó a szánalomra, az ápolásra, tanításra, és a tanulás folyamata alatti szigorú felügyeletre. Ez, minden átlagos gondolkodású embernek, Isten által elrendelt, emberbaráti kötelessége.

  Ha az imént említett gyermek, túl azon, amit leírtam, füstölgő kezéből ránk hajigálja a parazsat, nyilvánvalóan gyorsabb, hatékonyabb intézkedésre van szükség. Nem haragból, de szeretetből és önvédelemből.

   Ma a politikában, ilyen, eltérő gondolkodású, adottságú emberek kaptak, vagy szereztek, meghatározó befolyást. Örült ötleteik támadnak, és ezzel bombázzák Európát. Saját védelmükben, és ésszerű önvédelemből kell eltávolítani és távol tartani őket, azoktól a pozícióktól, ahol kontinensméretű károkat képesek okozni. Ez, minden európai ember közös érdeke és feladata.

   Mi magyarok is, figyelmetlenségből, érdektelenségből, vagy egyszerű csalás következtében, ilyenek irányítása alá tartozó szervezet hatáskörébe kerültünk.

Az európai nemzeteknek, így a magyarságnak is, nyitva még a lehetőség, az erőszakmentes önvédelemre, ahol a szeretetet nem zúzhatja szét a megosztás, gyűlölködés, és a pénz imádata. Nem követi, követheti, a jelen helyzet létrehozásáért felelősökkel szembeni véres, kegyetlen bosszú. Provokálnak mindenkit. Nem véletlen emelnek fel, érdemtelen embereket a jólét magasába, és ejtenek le, hogy megtapossák, megalázzák, végül bebörtönözzék.

Ezzel, mindenki számára azt demonstrálják, hogy pillanatnyi helyzetünktől függetlenül, semmik vagyunk a hatalom kezében. Nem rossz szándékból, tudatlanságból teszik. Nem tudják, mit jelent egy ember számára egy ilyen életút. Kötelességünk megtanítani őket erre.

    Ma, ez, még erőszakmentesen is lehetséges. Annyit kell tennünk, hogy felelősen élve a szavazati jogunkkal, a demokráciának álcázott diktatúrát, valódi demokráciává tesszük. Nem törődve propagandával, fasisztázással, bármilyen sárdobálással, mindannyian szavazunk, tapasztalataink, és legjobb mérlegelésünk szerint. Biztos, hogy a kétharmad, jelenleg egyhatodot sem jelent. Fontos, hogy ne haragból, a rossz ellen, hanem szeretetből, és bizalomból, a jó támogatásáért adjuk le szavazatainkat.

Van kiút, az őrületek útvesztőjéből, csak némi felelősség, és komoly bátorság szükséges hozzá.

    A magyarok, egyiknek sincsenek híjával.

Béla László

A szimbólumok fontos dolgok. Segítik a buta embert a tájékozódásban.

Nem azért, hogy a buta ember is tájékozott legyen, hanem azért, mert az okos ember, tud olvasni, meg különben sem lehet megvezetni.

(Még szimbólumokkal sem.)

Na szóval, a szimbólumok azért vannak, hogy ne kelljen annyit dumálni, írkálni.

Odanyomunk egy szimbólumot – nesztek – és a buta ember is azonnal tudja, miről van szó.

Itt van mindjárt, a „ Mischlein gumiember” vaskos , erős, dagad a nyomástól.

Látható, hogy bírja a nyomást. Mai napig meg van.

Volt ebben a kategóriában a „Taurusz” jelképe, a bikafej. Erős ugyan, de nem bírja a nyomást, nem is látni mostanában. Van helyette a „Hankook” tetszik tudni, aminek olyan karmoló ujjakból áll a szimbóluma.

A bika egy goromba állat. Felökleli, aki útjába kerül, mindemellett hozza a pénzt. A másik, lekarmolja, és viszi – haza.

Van egyfajta ember, (nálunk is van belőle elég) akinek életeleme a változás.

Ahova bekeveredik, azonnal mindent megváltoztat, ha hagyják, és mi hagytuk.

Megnéztem pár esetet, mit változott a szimbólumok jelentése.

Itt van a Magyar Nemzeti Bank. Korábban, egy erőt sugárzó boltív, alatta a felirat szimbolizálta. Aki ránézett, egyből tudta, hogy ez egy erős, tartós intézmény, amiben megbízhat.

Ma, néhány hasítani való tuskó lóg a levegőben, és alattuk a felirat. Aki ránéz, tudja, hogy ha felülről jön a balta, a tuskó lehull, és a feliratnak vége, hiszen a bunkók, nincsenek alátámasztva. Persze, ettől még bátran változtatnak.

Van, sokkal gyakrabban elénk kerülő logó, amit szintén nem tudtunk megőrizni.

Korábban a parlament sziluettje, alatta az M T V felirat jelölte a Magyar Televíziót.

Mi lehetett a baj vele? Talán rasszista volt?  Áááá! Mindössze annyi, ha a magyar ránézett, büszke lehetett rá, hiszen Európa, egyik legszebb épületét mutatta, a magyarság egyik szimbólumaként.

Ma, csak úgy, kis betűvel, nem , mint valami intézmény neve, „m1” mellette, egy lejtő alján, egy hatalmas nulla, áthúzva, egy piros vonallal.

Ez is akar mondani valamit. Talán azt, hogy lefelé megyünk, és ezt a vörösök intézték nekünk.

Nem jobb az „m2” sem. Ott a nulla, már két vonallal van áthúzva. Még hozzá zölddel. Nem is tudom, ki szeret zölddel írni egy dupla nullát.

A  „Duna Tv” új logója az más! Mutatják, nap mint nap, mindenkinek, aki még hajlandó ránézni.

Ott, egy nagy fehér nulla, kék vonallal van áthúzva. A nemzeti színeket valahogy mégis meg kell jeleníteni. Had tudja a buta néző, kinek a kezében van a magyar média, no meg, a másságot is hangsúlyozni kell.

Ráadásul ez a kék vonal, még hullámos is, értsd göre, nehogy bárki is egyenességet vizionáljon benne.

Így van ez a „magyar” szimbólumokkal.

Igaz, sok antiszemét él ebben az országban, akinek nem tetszik a változás, és kisöpörné a szemetet. Az is igaz, hogy néhány antifa, akadályozza ebben.

Amióta a láncfűrészt kitalálták, bármilyen antifát, kutyafát, hajítófát, percek alatt el lehet távolítani az útból.

Ami a szemetet illeti, ha kisöpörni nem is akarjuk, de legalább alulra kell tenni, ne legyen a felszínen, ne azt mutassuk a világnak, ha már magyarnak születtünk.

Béla László

  Mindenki, a saját véleménye, lelkiismerete, helyzetértékelése szerint kell, hogy szavazzon!

Vannak politikai erők, akik mélyszegénységbe taszították a magyarok és cigányok egy részét, ennek ellenére betegesen ragaszkodnak a hatalomhoz. Cezaromániájukban attól sem riadnak vissza, hogy durva törvénysértéssel, kihozzák a szavazóhelyiségből az üres szavazólapot, kint kedvük szerint kitöltik, és a kitöltött lapot, egy következő szavazóval visszaküldik. A titkos szavazás lehetőségét kihasználva, a kiszemelt és megvesztegetett szavazókat úgy küldik be, hogy a bevitt, kitöltött lapot dobják be, és a bent kapott, lebélyegzett üres lapot hozzák ki.

Ezt a törvénytelen cserét a szavazófülke magányában, bárki könnyen, ellenőrizhetetlenül megteheti. Odakint, az üres lapot ellenszolgáltatásért, pénzért, élelemért, átveszik tőle, és a folyamat így halad tovább.

Ezt hívják láncszavazásnak.

Azok az emberek kényszerítik hatalmuk prolongálására a tönkretetteket néhány falat kenyérért, akik a sanyarú helyzetükért felelősek.

Nem szabad elítélni azokat az embereket, akik áldozatai ennek a csalásnak, és pénzért eladják a szavazatukat, mert a nélkülözésben, esetleg éhezésben, minden megszerzett forint, vagy falat kenyér, könnyebbség. És ilyen körülmények között minden megérthető és tolerálható, de ettől függetlenül  1978. évi IV. törvény 211. §-a szerinti, a "választás, népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény". Ezt, mind a szervezők, mind a benne résztvevő választók, elkövetik, aminek bizonyítottság esetén, büntetőjogi következményei vannak.

    A bizonyítás nagyon nehéz, a szavazás titkosságának megsértése nélkül, szinte lehetetlen, mert a szervezőknek és a választóknak közös egybevágó érdeke, az eset eltitkolása, szemben a választási bizottság vizsgálati kötelezettségével.

  Aki a gazdasági helyzete miatt, mégis ilyen cselekedetre kényszerül, de ezzel együtt, nem akarja támogatni annak a politikai erőnek a hatalomban maradását, aki ilyen helyzetbe hozta, annak a számára is van megoldás. Megkaphatja a pénzt, élelmet, bármit, amit kínálnak, és csak az egyszerű csalás bűnét veszi a vállára, amit soha senki rábizonyítani nem tud. Ezért, csak a saját lelkiismeretével kell elszámolnia, de azzal a politikai erővel szemben, aki őt ilyen megalázó helyzetbe hozta, szerintem, nem sok lelkiismeretfúrdalásnak van helye.

    A megoldás végtelen egyszerű:

Megkapja a kitöltött lapot, elrejti, bemegy a szavazókörbe. Megkapja a bélyegzett tiszta lapot, bemegy a fülkébe. Összehajtja az üres lapot, elrejti, előveszi, amit adtak, minden rublikába tesz egy keresztet, és ezt dobja az urnába.

  Természetesen, ez is törvénysértés, de bizonyíthatatlan, és a választás szempontjából annyi, mint ha el sem ment volna szavazni, de az érte járó pénzt, a csaló politikai szervezettől megkapja az üres lapért.

   Ezt sem ajánlom senkinek, mert nem egyenes dolog. Szerintem minden magyar állampolgárnak kell annyit érnie önmaga számára, hogy elmenjen szavazni, és a saját véleménye, lelkiismerete, helyzetértékelése szerint szavazzon. Ha minden jogosult él a szavazati jogával, és mindenki a saját érdekei, tapasztalatai és lelkiismerete szerint szavaz, azok lesznek többségben, akik véget vetnek ennek a hazug,  fejre állított spekuláns világnak, ahol tiz-húsz ember mondja meg tízmilliónak,  mit, és hogyan tehet. Talpra áll az ország, felülre kerül a nép, és alulra a spekulánsok. Már látni az értelmes reakciót, a diktatúra spekulációjával szemben. Amit a hatalmaskodók megnyitják a lehetőséget, a saját csapdájukban, az lehet menő, aki már regisztrált.  Talán még jelvényt is készít valaki ,amit bárki kitűzhet a fazonjára, mint a Fideszesek 2002-ben, a kisajátított kokárdát, vagy a fazon alá, mint a diszkrét csendes többség,"regisztrált választó", csakhogy, ez nem az erőszak, hanem az ébredés, összetartozás, és a szeretet jele lesz , mint 56-ban a lyukas zászló.  Így lesz többszöröse a részvétel, a  korábbiaknak, ami meghozza a magyarság, és az ország felemelkedését.  Így lesz újra miénk a földünk, a pénzünk, a kormányunk és az életünk.

Csak rajtunk áll.

Béla László

Akinek nincsenek hagyományai, az nem értékeli, és nem is tiszteli a másokét.

  Sokat törtem a fejemet, mi lehet a alapja, a pszichés háttere, a direktívának, ami a cion bölcsek jegyzőkönyvében olvasható: fent kell tartani, a folyamatos változást. Folyamatosan megszűntetni mindent, ami van, és létrehozni olyanokat, melyek addig nem voltak. Ennek része a gyárak bezárása, de ennél sokkal jelentéktelenebb dolgokban is megnyilvánul. Ha van valahol egy suhszter, azt meg kell szűntetni, de legalább át kell helyezni. Ha van egy asztalos, azt ki kell telepíteni valami ipari parkba. Egyes városrészeket, épületeket, lakatlanná, és lakhatatlanná kell tenni. A lakosság egy részét, más helyre kell költöztetni. Ezek az események mind azt a célt szolgálják, hogy az emberek minél gyökértelenebbé egyedülállóbbá váljanak, minél kevésbé érezzék otthon magukat, ismerőseiktől, barátaiktól elszakadjanak. Mielőtt azt hinnénk, hogy ez a globál-kapitalizmus mellékterméke, vagy épp egyik főtevékenysége, megjegyzem, hogy ez, minden diktatúrában működik.

  Amikor a Kádár érában, városszerte építették a panelek tömegét, és a kékre festett „béketankok” tarolták le az óvárosokat, már működött ez a folyamat.

Minden erőszakos illegitim hatalom, retteg az összeszokott, egységében cselekvőképes közösségektől. Ha csak Budapestet nézzük, abban az időben, az angyalföldön épült lakásokat, Békásmegyeriek, az itt épülteket, Csepeliek, a Csepelen épülteket Kőbányaiak kapták, hogy tovább ne soroljam. Lényeg, hogy senki ne maradjon eredeti pátriájában. Ugyanez a szemlélet tereli a tanyákról, falvakból az embereket a városokba, a függetlenségből a kiszolgáltatottságba.

Természetesen, nem kényszerlakhely kijelölésével, mert ahhoz valami indok kellene. Elég egy települést kikapcsolni a vasúti közlekedésből, megszüntetni a Postát, bezárni a gyermekintézményeket, felszámolni a polgármesteri hivatalt, orvosi rendelőt, és a lakosság, leginkább a fiatalok, pánikszerűen menekülnek el, otthagyva csapot-papot, és idősödő szüleiket. intenzív példa volt erre, a Csauseszku féle erdélyi falurombolás. Hol tart ma ez az ember? Alaposan megégette a kezét .

Az ilyen elöregedett településekre, nálunk, elég, néhány oda nem való családot betelepíteni, hogy élhetetlenné váljon. Az öregek a stressztől megbetegszenek, vagy áldozatokká válnak, és így halnak meg, de mindenképp kihalnak. Rengeteg az üres ház, közbiztonság nulla, a betörés tolvajlás általános, az ingatlanok értéktelenek.

Ilyenkor jön a „külföldi tőke”, (ahol a kormány a kezükből eszik, és nem a népre támaszkodik, ) bagóért felvásárolja a települést, de oda, senki nem költözik. Mielőtt odaköltöznének, kapcsolataik révén eltávolítják a rendbontó családokat, megteremtik a közbiztonságot, és a magára hagyott kiváló magyar földön, az ezer éves magyar település helyén, virágzó idegen kolóniát létesítenek. Ez folyik Paleszttínában is, de Európa, ezen belül Magyarország, sokkal kívánatosabb. Itt a béketűrő magyarok, szinte tálcán kínálják a lehetőséget.

Nagy hiba!

Az is nagy hiba, hogy mindazok az emberek, akik már átlátják ezeket a folyamatokat, haragot éreznek a kiagyalók, és végrehajtók irányában.

  Kétségtelenül él néhány millió ember a földön, akik genetikájukban is eltérnek az általánostól, nagyon szoros az összetartozás érzése közöttük, és egy téves vallási hiedelem okán, gyermekkoruktól arra nevelik nőket, hogy a Föld, és annak minden java, az ő jogos tulajdonuk. Ami éppen más kezében van, az csak bitorolja a tulajdonában lévő javakat, és mindezeket, valamilyen módon, mielőbb "vissza" kell szerezniük. Ez a csoport, a világnak minden részében képviselteti magát. Ahol az őslakók megengedték, mindenütt megragadták a hatalmat, csúnyán visszaélnek vele, folyamatosan gyűlölködnek és gyűlöletet ébresztenek önmagukkal szemben.

  Ez, az emberiség veszte!

Egészen pontosan az, hogy erre a gyűlöletre, az emberiség gyűlölettel válaszol.

Nem szabad!

Mindazok, akik ehhez a csoporthoz tartoznak, nem rosszabbak bármelyikünknél, mindössze tudatlanok. Genetikájuk és neveltetésük okán, nem tudják, hogy amit tesznek, nem helyén való. Ez egyszerű oknál fogva, nem gyűlölni, hanem tanítani kell őket, megértéssel, szeretettel, a pillanatnyi szintjüknek megfelelő módon.

    Ha egy tudatlan gyermeket közelíteni látunk a forró kályhához, nem szeretettel magyarázzuk e el neki, ne tegye, mert a dolog ártalmára lesz.

Értelmes ember, nem lecsavar a gyereknek két maflást azzal, meg ne próbálja még egyszer megközelíteni a kályhát, mert újból két füles lesz a jutalma.

Miért nem? Mert az értelmes ember tudja, hogy a kíváncsi, és öntörvényű gyermek, akkor fog a kályhához nyúlni, amikor épp nem nézünk oda, így eredménytelenek a pofonok. Ebbe a hibába esett Veszpáziánusz, és Hitler egyaránt. A tudatlant, szeretettel kell tanítani a helyes magatartásra. El kell magyarázni neki, miért nem mehet a forró kályhához. Ha észrevétlenül megfigyelve azt látjuk, hogy jó szándékú, szeretetből fakadó intelmeink hatástalanok, pofonok helyett, fából készült ráccsal kell a kályhát körülvenni.

Ez, a gyermekben kárt nem tesz, mert nem melegszik olyan hőfokra, de megóvja a sérülésektől addig, ameddig saját elméjével fel nem fogja, hogy érdekeink azonosak. Ő sem akarja megégetni a kezét, és mi sem akarjuk látni a fájdalmát, és vesződni az ápolásával. Ilyen jelképes rácsot épített II András 1222-ben az aranybullával, és Horthy 1938-ban és 39-ben, elhíresült törvényeivel.

Az aranybulla rácsain, évszázadok alatt bújtak át az érintettek, míg a Horthy féléket szovjet-amerikai fegyverekkel verték szét. Mára alaposan sikerült a kezüket megégetni. Az egész világot teleharsogják a növekvő antiszemitizmussal, és az emberiség, ezen, csak szeretettel képes segíteni.

Ha a gyűlöletre, gyűlölet a válasz, az csak elmélyíti azt mindkét oldalon.

Aki képes a gyűlöletre, szeretettel válaszolni, az megtöri a gyűlölet erejét.

Jézus éppen ezt hirdette, ezért volt olyan fontos meggyilkolni.

Visszatérve a gyermek esetére, ha az értelmes ember azt látja, hogy a rács ellenére a gyermek megégette a kezét, nem löki neki a kályhának,(a hatalomnak) hanem eltávolítja attól szeretettel, sűrűbb, erősebb rácsot épít, és gondosan ügyel arra, ne kerüljön a gyermek kezébe olyan eszköz, amivel a rácsot megrongálhatja. Mindezt, csak szeretettel, minden harag és gyűlölködés nélkül kell megtenni, mert a gyűlölet, csak rombolni képes. Ha bármit építeni akarunk, ahhoz szeretet kell, mert építeni csak az tud.

Béla László

Győzött a józan ész.

  A település eddigi vezetőjét, Fülöp Eriket (Jobbik) választották Tiszavasvári polgármesterévé a vasárnapi időközi önkormányzati választáson - közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei település jegyzője, a helyi választási iroda vezetője az MTI-vel.

Bundáné Badics Ildikó elmondta: a nem jogerős végeredmény szerint Fülöp Erik 2411 voksot szerzett. A Fidesz által támogatott Ráduly Zsoltra (Tiszavasváriért Közéleti Egyesület) 1707, az MSZP színeiben induló Timári Istvánnéra 499, míg a Budapesti-Pest Megyei SZEM-pont Egyesület jelöltjére, Aleva Istvánra 116 szavazat érkezett. A választásra jogosult 10 111 választópolgár közül 4 733-an járultak az urnákhoz, ez 46,81 százalékos részvételi arányt jelent.
    

A településen a polgármester megválasztása mellett az új képviselő-testület összetételéről is döntöttek a szavazók. A nem hivatalos végeredmény szerint a 12 fős önkormányzati testületbe a polgármesterrel együtt hat tagot a Jobbik, kettőt a Tiszavasváriért Közéleti Egyesület delegálhat, egy képviselőjelölt pedig függetlenként jutott be. Három további induló a kompenzációs listán juthat be, erről végleges eredmény hétfőn várható.

Tiszavasváriban már látják, amit a „szegényember” által generált lila köd, a Hódmezővásárhelyiek elől eltakart. Eljutott az emberek tudatáig, hogy Viktor és csapata, izraeli haverjaival szövetkezve, az ország elpusztítására tör. Aki nem kreol, nem göndör, és anyanyelvi szinten beszél magyarul, azt, ez a hatalom, kiutálja az országból. A kettős mérce, korlátozható jogúak oldalára sorolja. Távozását, jogai csorbításán túl, megélhetésének, érvényesülésének ellehetetlenítésével sürgeti. Teszi ezt az által, hogy hagyja tönkretenni a magyar vállalatokat, megszüntetni a hazai ellátásért dolgozók munkahelyét, és mindenféle címeken, gigászi bírságokat vet az egyébként is nagyon visszafogott jövedelmű magyarok nyakába. Ez a stratégia Vajk-István óta pusztít, kezdetben boszorkányégetéssel, inkvizícióval, később idegen királyokkal, monarchiával, ránk erőltetett háborúkkal, hamisított ismeretek oktatásával, ma, a magyarokat hátrányosan megkülönböztető kettős mércével megspékelve. A rendszer, Istvántól-Viktorig, az ősi magyar hit lejáratásával, a római vallás aktív közreműködésével működik.

  A magyarok tudatában, mélyen gyökerezik a teremtő Isten tisztelete és szeretete, ezért nem lehet őket, Jahve oldalára átnevelni.

Ki előbb, ki utóbb, de minden magyar rádöbben, hogy a teremtő épít, nem pusztít, szeret, és nem gyűlöl, megenged, és nem tilt, megbocsát és nem bosszút áll. Ez egyszerű okból tudható, hogy aki pusztít, az a magyarok Istenének ellensége, és nem való magyar vezetőnek.

    Örvendetes, hogy Tiszavasváriban győzött a józan ész. Nem történhet meg, ami Esztergomot tönkreteszi, hogy egy magyarbarát vezető döntéseit, egy ország-pusztító, hatalombitorló közösség, ellehetetleníti.

   Életszínvonalról, munkáról, pénzről, annak van joga dönteni, aki azt megtermelte, függetlenül attól, kinek a kezében van az egység, ahol ezt tette.

  Ébred a magyarság.

Hiába a gusztustalan választási csalások, hiába a lefizetett kisebbségi szavazók, a magyarok közül is elment annyi szavazni, hogy ne a kisebbség vezethesse a várost. Itt már tudják, és bizonyosan minden magyar településen tudni fogják, hogy a választás, minden magyar közös, és életbevágóan fontos ügye.

  Még mindig nem késő!

Amíg él a magyarokban a kreativitás, az Isteni igazság szeretete, és feléled, az összetartozás ősi érzése, együtt egymásért cselekedve, nyomtalanul elsöpörhetjük a bennünket pusztító hatalmakat hazánkból. Eddig is mi engedtük őket, kényelemből, engedékenységből elhatalmasodni. Ne tegyük!

Ha felszámoljuk a korrupciót, az idegen befolyást, a kisebbség diszkriminációját és természetellenes túlszaporodását, minden itt élő ember, (a cigányok és a zsidók is! ) boldogan, gazdagon, és szabadon élhet, mert a Kárpát-medence ma, a Kánaán maga. Vigyázzunk rá, ha Isten évezredek óta nekünk rendelte élettérül, és ne tűrjük el, hogy néhányan, értéktelen pénzért, saját fennhéjázó életviteléért, idegeneknek bocsássa áruba.

Béla László

Csak a kezemet figyeljék…

  … mondja a bűvész, amikor nyilvánvaló trükkel becsapja a közönséget.

Amikor keze nyomán megvalósulni látszik a lehetetlen, a közönség örül, és tapsviharban tör ki.

Ez így van jól. A bűvész erre „gyúrt” éveken át, és közönsége is ezt várja tőle.

   Nem minden foglalkozásnál működnek így a dolgok.

Ha egy politikus képzeli magát bűvésznek, ott bizony a közönség elkedvetlenedik, és amikor húzásai nyomán nyilvánvalóvá válik a lehetetlen, taps helyett, ökölbe szorul az emberek keze.

Miért nem sikerülnek a trükkök?

Számos oka van. Az első, a tehetség hiánya. A bűvészkedéshez, a leplezhető csaláshoz, mindenképpen tehetség szükségeltetik. Ha nincs tehetség, a csalás, az első pillanatban kiderül, és a produkció, ettől értéktelenné, izzadtságszagúvá válik. A bűvészek ügyességükkel becsapják az embereket, de nem nézik le, vagy ha mégis, megvan a tehetségük hozzá, hogy ügyesen palástolják. A politikusokból, ahol nagy szükség lenne rá, ez a tehetség hiányzik .

 - aki nem szedte…  …az annyit is ér -   Mindig van ember, aki ilyenkor is véresre tapsolja tenyerét. Azt hiszi, ha elég hangosan ünnepli a tehetségtelenséget, mások se jönnek rá, hogy baj van.

   Bizony rájönnek, és fájdalmas csalódás számukra, hogy nem ezt várták választottjuktól. Önmaguk előtt is tagadnák, de lépten-nyomon, kikerülhetetlenül előjön, mint az a bizonyos szög a zsákból.

Az emberek, még cirkuszba is azért mennek, hogy figyeljenek. Gondolhatni, mennyire figyelnek, ha az életükről, a hazájukról, a jövőjükről van szó.

   Az iskolarendszer pusztításának már csak a végjátéka zajlik. A főkolompos, elégedett mosollyal szemléli, elidegeníthetetlen, bérelt parlamenti helyéről, ő hozzá viszonyítva, milyen tehetségtelenül destruálnak, a Fideszes honanyák és honatyák. Az ilyesmihez, nem csak pofa kell, de kreativitás is.

  Pártunk, és kormányunk kreativitása másban nyilvánul meg. Más pártokkal ellentétben, figyeltek, és értékeltek. Az MDF nem figyelt, és árulásáért a választók, a politika szemétdombjára dobták. Hasonlóképpen járt az Zsdsz, de a kisgazdákat sem kímélte az iszapbirkózás. Más-más okból ugyan, de mindannyian a süllyesztőben kötöttek ki.

Az Szdsz, figyelt ugyan, és mindent megtett, hogy harsány szabadság-dumájával elterelje a figyelmet a pusztításról, de amit véghezvitt, az annyira nyilvánvaló volt, hogy az egyszerű ember is átlátta, ilyeneknek nincs helye az ország vezetésében. Senki nem volt kíváncsi, a magyar nevű, de ízig-vérig kiválasztott szemfényvesztő aknamunkájára, ahogyan a Hitlertől, csak egyetlen betű eltéréssel  megnevezett, szocialista alteregójára sem. Igaz, ezek a duvadak, a jövőnket pusztítják, aminek a kárát, csak évek múlva kezdjük a bőrünkön érezni, de akad közöttük épp elég, aki a gazdaságot, a nép megélhetését, a jelenünket aknázza alá, és robbantja fel, mindezt, fejlődésnek beállítva.

    A kisgazdák, akik jelentős bizalmat kaptak a magyaroktól, arra nem figyeltek, hogy ezzel az erővel kit támogatnak. Figyelmetlenségükért a legsúlyosabb árat fizették. Hatalomvágyukban, vállalták Viktor hajóján a vitorla szerepét. Későn döbbentek rá, kivel szövetkeztek. Amikor ez a „derék hazafi” révbeért, szamuráj karddal kaszabolta össze a vitorláját, nehogy még egyszer valaki vitorlázhasson vele a hatalom felé. Ha megnézzük, hogy a szocik hány felé szakadtak, hamar átláthatjuk, hogy ez a Viktor specialitása. Eredményesen képes feldarabolni a szereplőket, legyenek azok, bár ellenfelek, vagy szövetségesek. Egyetlen célt ismer. Egyedül maradni a választható lehetőségek közül, mint hajdan a kommunista érában volt.

     Ebben a harcában, sajnos, támogatja a magyar választók egy negyede, ami jelenleg kétharmadot jelent a számára. Ezzel most kaszál is rendesen. Ahelyett, hogy felelősségre vonná Gyurcsányt, és „brigádját”, vagy a libaterelő ingyen-hídverő Bajnait, hogy végre méltó helyükre kerüljenek, olyan szinten kollaborál, hogy ezek, még politikai szervezkedésbe mernek kezdeni. Első fellépésében, mikor átjátszotta a bankunkat az IMF kezére, még hihettük, hogy kényszerhelyzetben tette. Amikor a szocikkal összekacsintva, szemétre dobta a légitársaságukat, ötször annyit adva pénzben idegeneknek, mint amennyibe a megtartás került volna, azzal, sokak megítélésében, betelt a pohár. Akkor szinte mindenki látta, hogy tevékenysége a destrukcióról szól. Amikor elnézi, hogy régi magyar cégek, mint a Gyulai Húskombinát, tönkremenjenek, közben, munkahelyteremtés címén a magyarság pénzéből támogat idegen beruházásokat, nyilvánvalóan csavarja ki a döntési lehetőséget, a függetlenséget a magyar nép kezéből.

  Ennek ellenére, rengeteg jóérzésű magyar vonul ki, az általa meghirdetett békemenetre. Csak remélhetjük, hogy ez a támogatás a békének, és nem a Viktornak szól, mert ha további négy évre megkaparintaná a jogart, együttműködésre szerződött izraeli cimboráival, képes lehetne felszámolni Magyarországot.

   Nem hiszem, hogy értelmes magyarokkal, akik pl. részt vettek, a Viktori demonstráción, meg lehet etetni azt a maszlagot, „nem tűrjük el, hogy a magyarokat idegenek irányítsák”, miközben más helyen, szinte ezzel a dumával egy időben, arról beszél hasán csúszva az EU előtt, mondják meg, még mit várnak tőle népnyúzásban, és megteszi, ellenvetés nélkül.

   Nem hiába mondta megválasztásakor izraeli támogatóinak, nem azt kell figyelni, mit mond, de azt , mit tesz. Nekünk, magyaroknak is erre kell koncentrálnunk, és meg kell győznünk azokat a honfitársainkat, akik szerelemből, vagy gazdasági érdekből támogatják, hogy ők sem kerülik el a pusztítást. Az ország tönkretétele, a magyarság pusztítása, mindenkit elér, ha hagyjuk. Kit előbb, kit utóbb. Először megfejte a legszegényebbeket, a 16% egységes adóval, és amit tőlük elvett, annak egy töredék részét odaadta a gazdagoknak, hogy tovább gazdagodjanak. Sokan hitték, hogy szívjóságból tette. Most döbbennek rá, mikor az APEH-et uszítja rájuk, vagyonosodási vizsgálatokkal, hogy most ők következnek. Nem marad itt talpon gazdaságilag senki, aki nem haver, évfolyamtárs, vagy kiválasztott. Erre azt mondja, csak a csalókat kergeti. Akkor sokkal szűkebb körben kéne elkezdeni, ha nem az ország kiürítése lenne a cél. Úgy akarják ellehetetleníteni az embereket, hogy ne legyen alternatívája a kivándorlásnak. Haverjaik a Kánaánitákat már kiirtották, a kánaánt elsivatagosították, most, ez a Kánaán kellene nekik.

  Ebből nem esznek. Ez Magyarország, még mindig az, és az is marad.

Szerencsére, ezt egyre több magyar látja, és sokan közülük, ezért tenni is hajlandók.

Béla László

    1956 október 23.-án, a világ felkapta a fejét. A magyar forradalommal fellobbant a remény fáklyájának lángja, az emberiség szeme előtt. Ez a láng mutatott utat mindenki számára, a szorongattatásból való kitörés felé.

   Akkor, amikor ez az út, még nem volt járható, a magyar hősiesség mutatta fel, hogy igenis, létezik ez az út. Ez, a csöppnyire zsugorított magyarság mutatta meg, az egész világnak, hogy szembe kell, és szembe lehet szállni, az esztelen és erkölcstelen pusztítással.

   A második világháború mocskában és vérében született paktumot, felül lehet, és felül kell írni. Ebben a paktumban egyezett meg a két emberpusztító hatalom, a globális uniós kommunizmus, és a globális uniós kapitalizmus, az emberiség feje fölött, hogy melyik, mely részét hajthatja uralma alá, vagy irthatja ki, az emberiségnek.

      Ennek a megállításával próbálkozott meg a magyar forradalom. Minden logikát, és racionalitást félretéve, nekiment az orosz hadseregnek, szívében, a  győzelem reményével. A remény nem volt alaptalan. A magyar kormány, meghirdette az ország semlegességét, és egy becsületes világban, ez menlevél kellett volna, hogy legyen, a brutális gyilkolással szemben. Akkor mutatkozott meg, a világpolitika árulása.

     A világ 1956 magyar eseményei kapcsán döbbent rá. és az óta tudja egyre nyilvánvalóbban, hogy a világ, nagy politikai rendszerei, az emberiség elpusztítására szövetkeztek. Teljesen nyilvánvaló, hogy a semleges Magyarország segélykiáltásait másképp, nem engedte volna el a füle mellett, sem Amerika, sem más, a megegyezés szerint, a kapitalista tömbhöz tartozó ország. Minden hadmozdulat nélkül, pusztán a szavukat felemelve, elejét vehették volna a szovjet gyilkolásnak, és, az azt követő biszkui cionista vérengzésnek, de nem tették. Nem tették, sőt, a magyarokat jövőbeli segítséggel hitegették, hogy minél nagyobbra eszkalálódjék a véres pusztítás. Pusztán szavakkal megállíthatták volna a szovjet tankokat, bombázókat, aknavetőket.

  Máig, sokak számára érthetetlen a magyarság hősi kiállása. Sokan nem tudják, mitől döntöttek ezrek úgy, hogy a dicső halál, vonzóbb a dicstelen életnél.

Nem tudják, honnan volt a tízéves magyar gyermeknek bátorsága, rádobni lángoló kanóccal a benzines üveget, a 40 – 70 tonnás szovjet acél kolosszusokra.

Nem tudják, a szénatériek, a korvinköziek, hogyan tarthattak ki, a teljes reménytelenség ellenére, utolsó leheletükig.

Nem tudják, hogyan mehetett egyenes gerinccel, büszkén kiállva a magyar ügyért, Nagy Imre, a magyar miniszterelnök, a cionista hóhérok bitófája alá.

Már sok magyar tudja. Érzi, ahogy a tudatalattiból feltör a felismerés, élni, csak büszkén, becsülettel, igaz hittel érdemes. Minél reménytelenebb helyzetbe hozzák a magyar embert, annál kevésbé fél.

   Kíváncsi lennék, azok a „hősök”, akik eladták az országot, akik személyükben, magatartásukban, ha tetszik politikájukban felelősek a mai magyar állapotokért, besétálnának e büszkén, emelt fővel a magyarok bitófája alá, vagy netán sivalkodva mutogatnának mindenki másra, ő volt az oka, én, semmit sem tehettem ellene.

  Itt a különbség.

Ameddig a magyar tudja, az emberi lét elpusztíthatatlan folyamatosságának isteni igazságát, mert ezer év alatt sem sikerült ezt a tudást kiirtani belőle, addig a cionisták tagadják, mert belőlük, gonosz istenük genetikailag törölte ezt a tudást. Ők csak az anyagnak, és a mának cselekszenek.

Ebben van a magyarság példamutató ereje, ami megnyilvánult 56-ban, és megnyilvánul bármikor, ha kell. Megnyilvánul hősies harcban, halált megvető kiállásban, de bátor szavazásban is. A magyar tudja, hogy halála, megöletése kisebb vesztesség egy dicstelen élet folytatásánál, mert halála után egy új élet vár rá, ahol kijavíthatja előzőleg elkövetett hibáit.

  Joggal bízhatunk benne, hogy a magyarság ismét felébred csipkerózsika álmából, és dacolva a cionista propagandával, végre magyar kormányt választ,

és megmutatja a világnak, hogyan lehet egyenes gerinccel, élősködők nélkül, jólétben, szabadságban, békességben és szeretetben élni.

  Ez a biztos tudat ad erőt 56 bukásának, a ma ordító igazságtalanságának, és a valódi változás újrakezdése, emberfeletti terheinek vállalásához.

  A magyarság képes, és alkalmas erre, és végre is fogja hajtani.

Béla László 

  A hívő ember legfőbb erénye a türelem. Ez a türelem a szeretet talaján csírázik, és az elfogadás fényében gyarapodik. Nem véletlen írtam hívőt és nem vallásost.

A hithez, Istenhez, nem tartozik vallás, csak nyitott szívű, szeretetteljes gondolkodású, becsületes ember.

Hívő bárki lehet vallás nélkül, de igaz vallásos, senki nem lehet hit nélkül.

Kicsit beleásva a régmúltba, láthatjuk, Isten nem vár alázatott egyetlen embertől sem. Részei, szeretett gyermekei vagyunk, bűntelenek ártatlanok, és néha tudatlanok. Ha hibázunk, nem rossz szándékból, csak tudatlanságból tesszük. Ezért, az őskeresztény hitben, ismeretlen dolog volt a büntetés. Úgy tartották, ha valaki hibázik, rossz dolgot tesz, azt nem büntetni, de szeretettel megtanítani kell arra, ne hibázzon. A Kánaánita, Esszénus, Pártus, Szkíta, Hun, Magyar emberek ez szerint éltek. Ez a sokféle elnevezés a végtelen hosszú eltöltött idő miatt jelölte ugyanazt a népet. Sok évezred alatt jutott el oda, ahol ma tart, és kevés ideje lesz arra, hogy tévútjairól visszatérjen, de mindenképp vissza kell térnie.

Sok ember, sokat tesz azért, hogy ez ne sikerüljön, de a teremtő Isten ereje, támogatja a magyarokat. Hiába dolgozik egész szervezett hadsereg a hit ellen, ők sem rosszindulatból teszik, pusztán nem tudják, hogy Isten nevében nem kellene emberi hatalmat építeni. Ennek érdekében nem kellene tényeket elferdíteni, ősi tanításokat cenzúrázval átalakítani.

   Hatalmas tudatlanságból ollózták ki a bibliából, az ősi, apokrif szövegeket, azt gondolván, jót tesznek azzal, ha a vallásos embereket, jól terelhető nyájjá formálják. Súlyos tévedés. Ez a gondolatmenet eltüntette az egyén felelősségét, és olyan képet rajzolt, ami tévesen mutatta, mutatja, hogy aki megtartja a vallások előírásait, az bizonyosan jó úton jár.

Ez, csak azzal együtt igaz, hogy ha az ember, egyességre jut a benne élő Istennel, a saját lelkiismeretével, és a vallásával, akkor jár jó úton.

 Fontos, hogy csaknem száz év materialista. És több mint ezer év egyéb agymosás után, végre ismét tisztán lássunk.

Mekkora különbség van a valóság, és a felénk érkező tájékoztatás között, azt Jézusnak, a hegyi beszédben elmondott imájának eredeti, és cenzúrázott szövegének eltérésén látjuk leginkább. Az összehasonlíthatóság kedvéért, soronként leírom az arámi szöveg pontos fordítását, és alá, dőlt betűkkel azt, ami a Bibliában ma található:

Mi atyánk, az univerzum teremtője, ki bennünk vagy

Mi atyánk, ki vagy a mennyekben

Tetteimmel akarom dicsőíteni a neved

Szenteltessék meg a te neved

 Országod bennem és általam jöjjön létre

Jöjjön el a te országod

Akaratod a testem és szellemem által valósuljon meg

Legyen meg a te akaratod

Testem és szellemem mindennapi eledelét add meg nekem ma

Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma

Bocsásd meg a tévedéseimet, mert nem tudjuk, mit cselekszünk

Bocsásd meg a mi vétkeinket

Miképpen mi is megbocsátjuk az emberek tévedéseit

Miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek

És angyalaid által vezess minket a tudás útjára

És ne vígy minket a kísértésbe

Mert tiéd az univerzum, tiéd a szeretet, tiéd a fény, mindörökké. Ámen.

De szabadíts meg a gonosztól, Ámen

Hatalmas jelentés, és értelmezésbeli különbségek vannak. és ez mind a vallások tévedése. Nem tudják. hogy nem kellene Isten teremtményét, az embert, a teremtőtől elválasztani, ha Ő maga nem így rendelkezett. Nincs az a zsinat, egyházi vagy világi hatalom, ami felülbírálhatná a teremtő akaratát.

Mi, akiket tévútra vittek, úgy őrizzük meg a vallásunkat, hogy közben ne távolodjunk el Istentől, ne mondjunk ellent saját lelkiismeretünknek, a bennünk élő Istennek, és egy percig se gondoljuk, hogy bármit tehetünk következmény nélkül, ha utóbb megbánjuk, és egy másik embernek elmondjuk.

  Nagyon nehéz az igaz úton járni, de ha valami, akkor az megéri a küzdelmet.

Kevés időnk van visszatalálni, de mi magyarok, képesek vagyunk rá, mert Isten velünk, és ha Ő velünk, bárki is ellenünk, mindenképp győzhetünk.

Béla László

Bővebbet ezen a linken találni:  https://www.youtube.com/watch?v=hhZWgpUV3Vo&feature=channel&list=UL

Ez az írásom, egy hosszú vendéganyag végén valahogy elsikkadt. Fontosnak gondolom, ezért, noha nem vagyok híve az ismétlésnek, előrehoztam. 

Ime:

Szerintem a legnyilvánvalóbb dolog, hogy sehol a világon embert a származása, fajtája, vallása miatt, nem szabad megkülönböztetni. Ugyanilyen nyilvánvaló viszont, hogy minden ember teljes mértékben felelős, saját magatartásáért.

Minden embernek joga megfogalmazni az igényeit a saját hazájában, de ahova bevándorlóként érkezett, gyarmattartó kollaboránsaként a gyarmatról, vagy fenyegetettségében más területről, az, az ember, az új területenVENDÉG.

Ebbeli státusa, feljogosítja a területen való letelepedésre, az ott végzett munkára, és munkája alapján, az ahhoz tartozó életszínvonalra.

   Nem jogosítja fel, a terület őslakosságának kiirtására (amerikai indiánok) az őslakókon való élősködésre, (európai munkások), és az adott terület igazgatására, vagy az abban való rész megkövetelésére, a világ egyetlen országában, földrészén sem. Már nincs a világon hazátlan nép. A hazájában, mindenki bármit követelhet, elvárhat, megkaphat, amit honfitársai jóváhagynak. Ez, egyetlen más népnek, nem kompetenciája, és nem felelőssége. Hogy a cigány mit tehet, azt India népe jogosult eldönteni, Indiában, Ausztriában az osztrák, Bulgáriában a bolgár, Dániában a dán, az Egyesült Királyságban az angol, Franciaországban a francia, Görögországban a görög, Magyarországon a magyar. Ugyanez a státusza a világban szétáradt zsidóságnak is. Ezt, szinte minden országban túllépik. Amelyik nemzet elfogadja, az a saját döntése.

Ha egy nemzet, a saját területén törvényeket hoz, hogy érvényt szerezzen ennek az alapigazságnak, (az aranybullától 1222 Horthy zsidótörvényeiig 1938) az nem a vendégekkel szembeni ellenségesség, antiszemitizmus, vagy más „főbenjáró bűn” CSAK a nemzet akaratának kinyilvánítása, sok esetben egyszerű önvédelem. Ahol erre a kormány alkalmatlan, azt a nép szokta eltávolítani. Ahol túlzott toleranciából nem teszi, ott a nép megy tönkre, menekül öngyilkosságba, kivándorolt hazátlanságba, vagy önként vállalt rabszolgaságba. A magyarságnak is döntenie kell! Akar e magyar kormányt hazájában, aki képes és hajlandó biztosítani a magyarok életfeltételeit a Kárpát-medencében, felszámolni a kettős mércét, az élősködést, szabad rablást, vagy a rémisztgetésnek engedve, megőrzi vazallus kormányait, és a fegyvertelen népirtás áldozatává válik, a „békesség kedvéért”.

Osztályrésze a széndioxid kvóta, a környezetterhelési díj, a csillagászati bírságok, kilakoltatások, a sztrók, a hirtelen szívmegállás, a várólistán való pusztulat, vagy az emeletről való kiugrás.Fizetünk és pusztulunk. Mindezeket a díjakat, vajon kinek fizetjük? Szerintem a kérdés szatirikusan költői. Pénzért mutogatják már a világban azt az embert, aki nem tudja, hogy ezt a pénzt is az élősködők teszik el. Nyilvánvaló, attól, hogy nekem kevesebb lesz a pénzem országosan, vagy személy szerint, nem lesz kevesebb a foszfát a pöcegödör körül, és nem lesz kevesebb a széndioxid a légkörben, ami az asszimiláló növények jelzése szerint, egyébként, jelenleg is kevés. A  katasztrofális következményeket ugyanazoknak a tolvajoknak köszönhetjük, akiknek az említetteket, a parkolódíjat, vagy más hasonló fosztogató találmányt.

Ezért mondom a költő szavaival élve, a magyarok intelméül is: „jól vigyázzatok! Ismét pusztíthat e láng rajtatok”

  Kormányváltás, vagy gyászszertartás.

Béla László

Hogy működik az internacionalista cionista giotin?

  Ez, az országokat tönkretevő, nemzeteket lefejező újkori társadalomdaráló, nagyon alaposan megszervezett, ideológiai, gazdasági, pszichológiai gyilkoló gép. Felépítése voltaképpen végtelen egyszerű, ennek ellenére, pusztító képességét, csak az atombomba képes túlszárnyalni, a napóleoni háborúk, vagy a világháborúk sem érik el. Nem véletlen, mert míg a háborúk, a jelent pusztítják, addig ez az internacionalista, alapjában kiválasztott indíttatású lobbi, egyszerre pusztítja a múltat, a jelent, és a jövőt. A múltat, a nemzetek történetének meghamisításával, a jelent az emberek önbizalmának, önbecsülésének letörésével, a perspektívátlanság általánossá tételével, a jövőt, a kilátástalanság miatt, meg nem fogant, vagy megfogant, de magzati korban meggyilkolt gyermekek ezreinek hiányával pusztítja. Hatékonysága minden képzeletet felülmúl, de hogyan, és mitől működik?

   Motorja, elsősorban gazdasági természetű, de működése, ezen, jóval túlmutat.

Ismeri, és kihasználja az emberek összes gyengéjét, hibáját, ezeken keresztül bontja le a társadalmakat, generál belső feszültségeket, mint nálunk a cigány kérdés, és próbálja megszüntetni, a vele szemben ébredő ösztönös ellenállást.

    Történelmi léptékben ugyan azt csinálja, mint a rodeósok, az arénában.

Ketrecbe zár egy népet, felkapaszkodik a hátára, és kinyitja a ketrecet.

Az adott nép, minden erejével meg akar szabadulni tőle, de terrorral, megfélemlítéssel, megosztással, olyan intenzíven kapaszkodik, hogy hosszabb- rövidebb ideig, képes nyeregben maradni. Előbb utóbb szükségszerűen a földre kerül, néhány csontja törik, de valahogy minden helyzetet képes túlélni, és minden ledobást, szükségszerű megtaposást követően próbál újra felkapaszkodni, a kiszemelt nemzet hátára, és leginkább sikerül is.

Persze, ha egy felháborodott nép, az ilyen diverzáns csoportot zárja ketrecbe, az fasiszta, antiszemita, kirekesztő, nacionalista, és minden hasonló, amit negatív tartalmú szitokszóként bejárattak a politikában.

   Jól kirajzolódik az említett cselekvés, a magyar történelemben is.

Vajk-István vallási ketrece, idegen királyok az Árpádház után.—

Mátyás visszaállítja a magyar szuverenitást, elfoglalja Bécset.

A spanyoloktól kiűzött „elit”, megszerezve a török hatalmat, részben megszállja Magyarországot—Habsburg uralom a török helyett.

Monarchia, szabadságharcok —trónfosztások kiegyezés

Első világháború, tanácsköztársaság, Trianon — Horthy kormányzás.

II. világháború, német intézkedések Sztalinizmus Rákosi—1956

Kádár korszak, Biszku vérengzés, „rendszerváltás” — ???

Nem tudni, hogyan és mikor kerül ismét alulra a rodeós versenyző zsidóság, de előbb vagy utóbb, teljes bizonyossággal ez következik.

Már ismét nagyon intenzíven tiltakozik a világ. Erőszakba is átcsapóan utasítja el a zsidó hegemóniát. Nem véletlenül rettegnek a pusztítók. Önmagáért beszél, amikor egy-egy megmozdulásukat, egy G-8, vagy G-20 demonstrációt, sok ezer

biztonsági  (terroristával) biztosítanak. Félnek, a népektől, mint ördög a tömjénfüsttől, de azért, mégis demonstrálnak. Mit érne a hatalom, ha nem lehetne felvágni vele? Hót unalmas lenne stikában összejönni a főgengsztereknek, és suttyomban megállapodni egymás között, hogy akkor éppen, melyik nemzet nyakához szorítják a késüket. Hatalmas reklámot kell csinálni. Terrorista fegyveresek ezreit mozgatva, be kell bizonyítani a megkérdőjelezhetetlen hatalmat. Egyfolytában játszanak a tűzzel, de mikor megégeti őket. az holokauszt, genocídium, amiért mindig más a felelős. Szerintük, Dávidkirályuk, Sumér-irtó gázkamrái jogosak voltak, csak a más,  kárvallott népek őket korlátozó intézkedései jogtalanok. Nyilván ők sem felejtik el, amikor megborul az általuk fenntartott egyensúly, nem ők robbantják ki a háborút, vagy annak menete, irányítása kicsúszik a kezükből, az általuk alaphelyzetben rendszeresített pusztítás, őket kezdi el intenzíven pusztítani.

   Mivel mindent az anyag oldaláról szemlélnek, szakrális tudásuk és hitük, csak, a fekete mágiáig jut el, ott szükségszerűen megreked, ezért iszonyúan félnek a haláltól. Egyedül, a Nimródtól induló ős hit, az ősmagyar kereszténység engedi meg a hívőinek, hogy ismerjék a teremtő feltétlen hatalmát, az emberi létezés teljes vertikumát, élet és halál egymásba fonódását, az emberi létezés  megtörhetetlen folyamatosságát.

         Rákosi terrorállama itt hibázta el. Minden magyar tudatalattijában ott él még az ősi tudás Istenről, életről és halálról, az ember elpusztíthatatlan öröklétéről. Ezt a tudást, ezer éves agymosás sem volt képes nyomtalanul kitörölni. Annyit tudott elérni, hogy mélyen, a tudatalattiba került, és a tudatunkba folyamatosan erőszakolt ellenkező információk elfedték. Van egy határ, az igazságérzet határa. Ha ezt, súlyos sérelem éri, előkerülnek az ősi ismeretek, rádöbben a magyar, hogy nincs mitől félnie. Rájön, hogy, a csak liturgiákban létező pokol kapui sem vehetnek erőt rajta. Elfelejti korábbi félelmeit, és homokozó lapáttal is hajlandó nekimenni a hegynek, sőt, azzal, el is távolítja az útjából.

     Ez történt 56-ban is. Rákosi, és terrorkülönítménye, az orosz fegyverek árnyékában, azt hitte bármit megtehet. Súlyosan megsértette a magyarság igazságérzetét, a magyarok egy igaz Istenébe, annak igazságába vetett ősi hitét, és bekövetkezett a változás. Eltűnt a magyarokból minden félelem. Nekiestek puszta kézzel, a világ, akkor legerősebb hadseregének. Megszerezték, megalkották, a szükséges eszközöket. Napok alatt felszámolták a helyőrségek (az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok) ellenállását.

Négy nap alatt országszerte megszervezték a forradalmi nemzeti közigazgatást.

Rákosi és terrorlegényei csapatára nehéz órák vártak. Az élte túl a változásokat, aki időben és jól elbújt, vagy aki, mint Rákosi maga is, gyorsan elmenekült.

A szovjetek elrejtették, bár nem örültek neki. A kollaboránsokat, akár csak az árulókat, azok is utálják és lenézik, akik igénybe veszik őket. Rákosinak is löktek Grúziában egy barakban egy fakkot, annyi élelmet hogy ne éhezzen, amikor pedig végre magától elpusztult, elkaparták. Nyoma sem volt, államfőnek kijáró megbecsülésnek. Jóval később, a magyar kollaboránsok hozták haza, és próbáltak valami nimbuszt generálni köré. Az utóbbi évtizedek, még élő kollaboránsai sem számíthatnának jobb elbánásra, a zsidó-amerikai hatalomtól hasonló helyzetben.

  Messze meghaladván az ésszerű terjedelmet, még mindig adós vagyok, a működés leírásával. Nem csak az én hibám. Látva a naponta feszesebb helyzetet, önkénytelen aggodalommal törnek fel bennem, a hatalmaskodók által figyelmen kívül hagyott történelmi tapasztalatok.

Végre valami a működésről.

Egy kis közgazdaság.

   Ahogy Magyarországot lepusztították, az példátlan. A pusztítók szerint mindig, minden, az ország, az emberek érdekében történt, és minden megfogalmazott elvárás, logikusan természetes volt, és szerintük ma is az.

    Ez a duma, de mi a valóság?

Ahhoz, hogy ezt a pusztítást véghez lehessen vinni, kellett, ez a negyven éves előkészítés, amit a rosszul értelmezett vasfüggöny mögött töltöttünk. Koránt sem arról van szó, hogy a vasfüggöny nem rossz. Rossz, de elkerülhetetlen, szükséges rossz. Csak az képes távol tartani, a kiéhezett gátlástalan fosztogatókat. Az oroszok, és a Rákosi-Kádár állam is tudta, mit rekeszt ki az országból a vasfüggönnyel. El is mondták sokszor, nagy nyomatékkal, hogy a vasfüggöny véd bennünket a rothadó kapitalizmustól.

Mivel ugyanezek a bandák, eközben irtottak bennünket, kollaboráltak az oroszokkal, az elnyomók irányában megnyilvánuló jogos utálattal kezeltük őket. Nem hittünk nekik. Azt hittük, hogy a „rothadó kapitalizmus” ugyanolyan hazugság, mint ma, a fasiszta Jobbik. Már sokan látjuk, láthatjuk, mi a valóság.

Az elvtelen nyugatmajmolás, nem volt egyéb, mint a szovjet fegyverek árnyékában kialakult zsidó virtsaft elutasítása. Azt hittük, a „rendszerváltás” elhozza nekünk álmaink nyugati életformáját. Nem tévedtünk, elhozta.

Már megismerve, sokan mondjuk, hagyta volna ott rohadni, ahol kitalálták.

Az a hamis eufória, amivel megszabadulni véltünk az elnyomástól, lehetővé tette, hogy a szemünk láttára egy forintért adják el a gyárainkat.

Sokan úgy gondoltuk, mindegy, hogy a tulajdonost Magyar Államnak, vagy Fuxbaum Lipótnak hívják. Nekünk mindenképpen dolgozni kell, ha élni akarunk. Azt álmunkban sem gondoltuk, hogy a Lipót ezért veszi meg a gyárat, hogy felszámolja, a gépeket ellopja, az embereket elküldje. Nem egy esetről hallottam, aki jelképes pénzért megvett magyar üzemhez, még állami támogatást is kapott, majd néhány év múlva, bezárta a gyárat, méháron eladta a gépeket, amiért a magyar munkás 50 évet dolgozott, és az így kapott pénzből lett milliárdos.

 Mennyi lehetett a gépek valódi értéke?

Egy ország fenntartása pénzbe kerül. Az államok úgy vannak berendezve, hogy bevételeik elegendőek legyenek az ország fenntartására. Így volt ez Magyarországon is. Az állami üzemek profitja, elég volt a szovjet hadisarcra, és az állam kiadásaira. Útra, vasútra, egészségügyre államigazgatásra, szociális támogatásokra. Ez egy olyan, jól tervezhető, jól számítható gazdasági egység, amit nem lehet bedönteni. A „rendszerváltó” kormányoknak mégis sikerült.

A Kádár korszak alatt a közhatalom gyakorlóinak példát kellett mutatni. Nem lophattak nagy volumenben, sem nyíltan, sem rejtetten. A rendszerváltással, privatizációval elhárult az akadály. Ez temérdek pénz eltűnését eredményezte.

Sebaj!

Ott a bank, majd pótolja.

Pótolta.

Aztán elfogyott a pénze, akkor az állam, az adófizetők pénzéből „feltőkésítette”.

Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a magyarság, az idegen bankoknak, súlyos kamatot fizetett a saját pénze után, amit a feltőkésítésből hitelezett a bank. ( A bankot ugyanis, a feltőkésítés után, a belepumpált tőkével együtt eladták. jelképes X forintért.)

Sokan hittük, hogy eljött a jólét ideje.

A magyar ember szorgalmas, állandóságra, biztonságra törekvő. Fiatalságától középkoráig felépítette a házát, megvette a Skodáját, Wartburgját, Ladáját, berendezte a zártkertjét, és élt, mint Marci hevesen. Ha a villamos el nem ütötte, nyugdíjas koráig volt munkája. Aztán mehetett jó nyugdíjba. 40 év alatt megszokta a biztonságot, elfogadta a Kádár rendszert előnyeivel és hibáival együtt. Hozzászokott, hogy az OTP hitelek visszafizetését meg sem érzi. Igaz, hitelt nem kapott, csak ritkán, és célzottan. Amikor beözönlöttek a profitéhes rabló bankok, és az OTP-t is eladták, adtak hitelt mindenre. A magyar, nem nézte a kamatot, aláírt bármit, egy új autóért. Amikor kirúgták az állásából, mert eladták a gyárat, még nem aggódott. Jól képzett, kreatív, becsületes ember. Keres más munkát, és nincs gond. A gond akkor ült a nyakába, amikor rádöbbent, nincs más munka.

  Lassan beérett a cionista pusztítás gyümölcse. Acélt, már pénzért vettünk, teherautót, buszokat, vagonokat is. Közben, akik ezeket korábban gyártották, mind munka nélkül ődöngtek.

Ekkor kapcsolt második fokozatba az  „internacionista” globális pusztítás.

Évtizedek után. hogy végre megszabadultunk egy uniótól, beszippantottak egy másikba.

  Megint jött a nagy süket duma.

A SZABADSÁG.

Az akadálytalan utazás lehetősége.

Igen! Csak azt nem tették hozzá, hogy az átlag magyarnak, akiből sikerült munkanélkülit csinálni, nem lesz pénze, így, annyit sem utazhat, mint Kádár alatt.

Egy érvényességi küszöb alatti népszavazással beléptünk az unióba.

Érvényesnek nyilvánították, az alacsony részvétel ellenére. Bezzeg, ha egy hasonló, a zsidók kirekesztéséről szól, mint az aranybulla, az, 100%-os részvétel mellett is érvénytelen. Annak csak basebalütővel, szőlőkaróval, vagy AK-val lehet érvényt szerezni. Persze, aki ilyen módon érvényesíti akaratát, az egyből fasiszta, antiszemita, agresszor, ha nem zsidó. Palesztína egy másik kérdés.

 De visszatérve a gazdaságra.

Miután beleléptünk az unióba, azonnal tagdíjat kell fizetnünk. Erről, hatalmas kuss van. Ha ebből valamit visszakapunk támogatás címén, azt óriásplakátok, Tv. csatornák üvöltik untig a fülünkbe, legyünk hálásak a saját pénzünkért.

A sokat emlegetett GDP. egy ország értékteremtése éves szinten.

Ebből kell fenntartani az országot.

A privatizátoroknak, a magyar GDP.-t, sikerült az eredeti töredékére redukálni, közben ugyanezek, két kézzel szórják az ország pénzét metróra, buszokra, és minden olyanra, amit mi, jobb minőségben le tudnánk gyártani.

Azután, azt várják tőlünk, hogy a lenullázott GDP. 3%-ából tartsuk fenn az országot. Ekkora sötétség nem létezik, még a közgazdaságban sem. Ezt már aljas intrikának, képmutató fosztogatásnak hívják.

Ismerjük. Ezer év óta harcolunk ellene. Nagyon ügyesen csalnak és hazudnak, mert ez a toleráns magyar nép, még mindig hajlandó a „rendszerváltó” pártoknak hatalmat adni, és eltűri, hogy az általa adott hatalommal terrorizálják.

Csak abban bízhatunk, hogy a Magyarok Istene, már ránézett hűtlen, pápista, kálomista fiaira, kinyitja a szemüket a látásra, megerősíti értelmüket a látottak értékelésére, amivel bedől a zsidó hegemónia, véget ér a hazaárulás, és ismét, Istennek tetsző, emberhez, Magyar Emberhez méltó élet lesz ebben a hazában.

Béla László

Időmilliomosoknak

Nimród, a magyar Máguskirály

Ókortörténeti előadás, több mint egy óra.

https://www.youtube.com/watch?v=GK8Gs3xsm-M&feature=youtu.be

   Nem sértünk törvényt ha önmagunk védelmében fellépünk, mert ennek törvényességét 1222 óta törvény biztosítja örök érvénnyel.

 IME:

Hét pecsét: Aranybulla -ellenállási záradék 

"Hogy ezen engedményünk és rendelésünk mind magunk, mind utódaink idejében örökké érvényes legyen, hét oklevélpárba irattuk és arany pecsétünkkel megerősítettük; úgy, hogy egy pár küldessék pápa úrnak, második a János vitézeknél, harmadik a templomosoknál, negyedik a királynál, ötödik az esztergomi káptalanban hatodik a kalocsaiban, hetedik a nádornál őriztessék, úgy hogy ez az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő ne tévedjen le a felebb mondottak valamelyik pontjáról, sem a királyt vagy a nemeseket vagy másokat ne engedjen letévedni. Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak s az ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és utódainknak ellenállani és ellenmondani örökre

Vona Gábor: Jön a legnehezebb menet! 

Az elmúlt időszak legnagyobb cigány felvonulására, erődemonstrációra készül a balliberális oldal - mondta Horváth Aladár, utalva a DK, az MSZP, az LMP, a Szolidaritás és nemzetközi szervezetek összefogásával készülődő ellentüntetésre. 

Köztudott, hogy mi, jobbikosok október 17-én, vagyis szerdán Miskolcon, az Avasi lakótelepen tartjuk a soron következő Magyar Élet Menete rendezvényt - olvasható Vona Gábor Facebook-bejegyzésében. Elég volt, hogy a teljesen élhetetlenné vált környék problémáját mind a helyben, mind az országban, mind a Fidesz, mind az MSZP a szőnyeg alá akarja söpörni! 

Az eddigi legnehezebb Magyar Élet Menete vár ránk szerdán. Mindenkit várunk Miskolcról, a megyéből, az országból, aki csak tud jönni. Aki kiáll a másikért, azért kiáll a másik is. Mi ott leszünk, légy ott Te is! - írta Vona Gábor.

További részletek: http://kuruc.info/r/2/102778/#ixzz29VCZO338

HORTHY ÉS A ZSIDÓKÉRDÉS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN

A Rákosi és Kádár korszakok „botcsinálta” politikusai, valamint történészei elszántan rivalizáltak egymással, hogy ki képes jobban „eláztatni” Horthy Miklós kormányzó személyét, valamint kormányának tagjait.  Az adott korszak realitását, valamint a magyar kormány „mozgási” lehetőségeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyva kreálták a hazugságokkal, csúsztatásokkal, pontatlanságokkal és kitalációkkal körített téziseiket.

Sajnálatos, hogy a rendszerváltozást követően is mindig akadnak olyan hangadók (szemellenzős, nehéz felfogású „szakértők”), akik ezt a kérdést kiterjesztették a magyar népre, és képtelenek megérteni, hogy geostratégiai helyzetünk függvényében csupán azt tettük, amire képesek voltunk (vagy lehetőségeinkből tellett). Megcáfolhatatlan tény, hogy a Hitler által megszállt vagy „felügyelt” európai államokhoz viszonyítva, hazánkban voltak a leghosszabb ideig és a leghatékonyabb védelem alatt a magyar, valamint idegen állampolgárságú zsidók. A közelmúltban napvilágra került(évtizedekig bizalmasan kezelt) dokumentumok lehetővé teszik, hogy Horthynak és kormányának (kormányainak) az ún. zsidókérdéssel kapcsolatos tevékenységéről árnyaltabb képet kapjunk.

ELŐZMÉNYEK I.

Az emberiség történelmének gyászkeretbe foglalható fejezeteit képezhetnék azok a leírások, amelyek a Kr. e. 4-3,5 ezer évtől (a kisebb-nagyobb emberi csoportoktól és a városállamoktól kezdve, az egyes nemzetek, országok vagy birodalmak megalakulásáig)  számított,  permanens fegyveres küzdelmek tömegével foglalkoznak.

A területekért, a hatalomért, a zsákmányért, a dicsősségért, az energiahordozókért vagy az etnikai, a vallási, az ideológiai hovatartozás felső/első-rendűségének bizonyításáért folyó fegyveres konfliktusok száma meghaladja a 6 ezret, a háborúk során elpusztultak és megrokkantak száma pedig a 3 milliárdot!

Becsült adatok szerint, a bolygónkon lezajlott háborús évekhez viszonyítva, az ún. „békeévek” mennyisége a 2-2,5%-ot sem éri el, de nem számított ritkaságnak, ha egy ún. háborús évben (egy időben vagy egymást követően)  több fegyveres konfliktus is „növelte” az összetűzések statisztikáját.

Aligha található olyan állam, államcsoport (birodalom) vagy nemzet(iség), amely ne vett volna részt fegyveres konfliktusokban, mint támadó, vagy mint védekező fél.

ELŐZMÉNYEK  II.

A háborúskodások „főszereplőivé” váltak az összetűzésekben „kiemelkedő” fegyvertényt, illetve eredményt produkáló államok (országok, népek, nemzetek) és hadvezéreik (polgári vagy katonai vezetőik), valamint a végrehajtó személyek vagy szervezetek. Kétes hírnévre tettek szert a hódítók (leigázók, rablók, fosztogatók), és – esetenként – erkölcsi elismerést kaptak a szabadságukat (szuverenitásukat) védők, bár nagyon sok esetben érvényesült az a mondás, hogy: „A győztesnek mindig igaza van”.

Az emberiség történelmében megismerkedhetünk könyörtelen/kegyetlen hódítókkal(britek, franciák, hunok, kínaiak, mongolok, norvégok, oroszok, perzsák, spanyolok, tatárok, törökök, stb.,), hadvezérek sokaságával (Gusztáv Adolf, Hannibál,  Hunyadi János, Július Cézár, Kutuzov, Nagy Sándor, Napóleon, stb.,) „tündöklő”, majd összeomlott birodalmakkal (akkád, asszír, babiloni, bizánci, brit, egyiptomi, francia, inka, német, orosz, római, sumer, stb.,) és(etruszkok, föníciaiak, indiánok, kánaániak, punok, szidóiak, stb.,).kiirtott (megtizedelt, beolvasztott) népekkel

A történelmet felületesen ismerők sem hihettek abban, hogy az ezeréves fennmaradásrataksált náci Németország, vagy az évszázadokra összekovácsolt „szabad” (bolsevik) köztársaságok képesek lesznek huzamosabb ideig „tengődni” az erőszakkal, hazugsággal, hamis ideológiával, képmutatással, fizikai-és lelki terrorral, valamint ártatlanok vérével összetákolt birodalmukban.

ELŐZMÉNYEK  III.

A történelem viharainak (hatalmas) forgatagában felbukkant egy zsidó törzs nevét felvett szemita eredetű nép, amely – a későbbiekben – mindazokra általánosította ezt a nevet, akiknek a származása Izrael népére vezethető vissza. Ez a nép Kr. e. 2000 körül vándorolt Mezopotámiából Palesztinába, majd Egyiptomba, onnan (hosszadalmas vándorlás után) Kánaán földjére, ahol 12 törzs természetfeletti (isteni) szövetsége alapján (Kr. e. 1000-táján) Izrael királyság néven egyesítették a kánaáni városállamokat, kiemelt helyet biztosítva Jeruzsálemnek.

Ezt követően, az egymás közti ellentétek, valamint a szomszédos népekkel kialakult sorozatos összetűzések miatt a királyság kettészakadt, idegenek uralmak alá kerültek, és deportálásokkal, áttelepítésekkel vagy menekülésekkel folytatódott történelmük. A perzsák uralma alatt (Kr. e. 540-ben) térhettek vissza Jeruzsálembe és környékére, de Kr. u. 63-tól római uralom alá kerültek, akikkel szemben számos fegyveres küzdelemben alul maradtak. A rómaiak Jeruzsálemet lerombolták, házaikat, telepeiket megsemmisítették, ezzel a zsidó állam megszűnt létezni, és megkezdődött a zsidók tömeges szétszóródása Európába (Spanyolországba, Angliába, Németországba, Lengyelországba, Oroszországba és más államokba), valamint más földrészek felé.

Jelenleg mintegy 102 országban élnek zsidó nemzetiségűek: az USA-ban 5,8 millió, Izraelben 4,85 millió, Oroszországban 550 ezer, Angliában 300 ezer, Magyarországon 80 ezer, Hollandiában 30 ezer, Romániában 14 ezer, Ausztriában 10 ezer, Lengyelországban 8 ezer, Csehországban 6 ezer, Szlovákiában 6 ezer (megközelítő adatok).

Számos,- tudományosan megalapozott vizsgálatot igénylő okok miatt, a zsidók permanens nézeteltérésben voltak szomszédjaikkal vagy a befogadó ország polgáraival.  Kr. u. 1000-től számolva datálható a zsidóellenes fellépések különböző formája, a keresztes hadjáratoktól (1096) kezdve, a sztalini (ún. fehérruhás) perek előkészítéséig.

1290-ben kitoloncolták őket Angliából, 1394-ben Franciaországból, 1492-ben Spanyolországból. 1881-től 1914-ig Oroszország városaiban és falvaiban pogromok tömege zajlott le, és 1914-ben törvényt hoztak a zsidók letelepedési helyének, munkakörének, valamint egyetemi beiskolázásának korlátozására. A Szovjetunió távol-keleti részén (1928-ban) egy zsidó autonóm területet jelöltek ki számukra az Amur folyó mentén, Birobidzsan fővárossal, amely még fafeldolgozó üzemmel, húskombináttal, ruhagyárral és vasútállomás is rendelkezett, hála a világ első szocialista állama messzemenő gondoskodásának.

Sztalin 1952-ben kerített sort a zsidók likvidálására a zsidó nemzetiségű orvosok tömeges letartóztatásával és koncepciós perek előkészítésével, de halála (1953. március 5.) megakadályozta tervének végrehajtását.

Németországban Hitler uralomra jutásával (1933) kezdődött el a zsidók drasztikus üldözése, majd haláltáborok létrehozása és zsidók, valamint más nemzetiségűek (oroszok, ukránok, cigányok, lengyelek, szerbek, szlovákok, csehek, horvátok, stb.) tömeges likvidálása.

Hitler keresztülvitte, hogy az általa megszállt országok zsidó lakosságát németországi táborokba szállítsák.

Magyarországon az első zsidókra vonatkozó törvény 1092. május 20-án látott napvilágot Szent László király I. Törvénykönyvének 10. Határozatában, amely tiltja, hogy a zsidók keresztény feleséget vagy szolgát tartsanak.

Horthy kormányzása alatt is született néhány zsidótörvény, de azok kifejezetten a németek nyomására és megtévesztésére lettek kiadva. Kétségtelen, hogy a magyar parlament által elfogadott zsidótörvények nem csupán önérzetükben sértették a zsidóságot, hanem részben vagy teljes mértékben korlátozták őket emberi jogaik gyakorlásában.

Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a zsidótörvények meghozatalávalkésleltették Hitler belügyeinkbe való beavatkozását, időt nyertek a Németországba történő deportálások beindítására.

A Szálasi puccsig funkcionáló magyar kormányok (miniszterelnökök), szinte kivétel nélkül az orránál fogva vezették Hitlert a zsidókérés általa „végleges megoldásának” titulált tárgyában, vagyis abban a végleges megoldásban, amelyet Lengyelországtól kezdve Horvátországig bezárólag – zsidótörvények nélkül -, végrehajtottak a Gestapo emberei és a velük kollaborálók.

MAGYARORSZÁG HELYZETE 1941-BEN

Hazánk a két világuralomra törő birodalom ütköző zónájában volt. Nyugatról a villámháborúit sorban megnyerő Németország fenyegette, keletről pedig a sztalini Szovjetunió Vörös Hadserege várta a parancsot, hogy elinduljon nyugat felé.

Németország 1941. június 22-én támadta meg a Szovjetuniót. Olaszország  és Romániamég az nap hadat üzent a szovjeteknek! Június 23-án Szlovákia és Horvátország is csatlakozott a németekhez. Június 25-én a dán kormány visszahívta követét Moszkvából,francia, belga, holland és spanyol önkéntesek jelentkeztek a szovjet frontra! A svédkormány hozzájárult ahhoz, hogy területén keresztül Norvégiából Finnországba német csapatokat szállítsanak. Június 26-án Finnország is hadba lépett a Szovjetunió ellen.

A német csapatok úgy haladtak előre a szovjet területeken, mint kés a vajban. A világon (az USA-t és Angliát is beleértve) senki sem kételkedett a németek győzelmében.

Horthy (és az ország) vis maior helyzetbe került, ha nem csatlakozunk a németekhez, akkor a románok és a szlovákok tarthatnak igényt az első és második bécsi döntés Magyarországnak juttatott területeire, de az sem kizárt a németek győzelme esetén, hogy még más magyar területeket is megkapnak Hitlertől.

Ez az állítás igazolható azzal a jegyzékkel, amelyet a szlovák kormány juttatott el Hitlerhez 1941. június 13-án, biztosítva a német kancellárt, hogy fegyveresen részt vesz, a Szovjetunió elleni háborúban. A kancellár –viszonzásul -, a magyarokkal szembeni területi követeléseik teljesítését ígérte.

Horthy és a magyar kormány várakozó állásponton volt, de a Kassát ért bombázás felgyorsította az eseményeket, és a szovjetek elleni – elkerülhetetlen – hadüzenet deklarálása június 27-én megtörtént.

Mi voltunk az utolsók Európában, akik ezt a tragikus és kényszerű lépést megtettük! Hazánk csak egy apró kis figura volt a nagyhatalmak politikai-katonai sakktábláján.

Mindezen („dióhéjban” felvázolt) történelmi tények és adatok ismeretében nézzük meg a magyarországi zsidókérdés alakulását a második világháborúban.

HORTHY ÉS A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓKÉRDÉS

Nagyon sokan és nagyon sokszor antiszemita címként ragasztottak Horthyra és a magyarokra, figyelmen kívül hagyva a reális tényeket. A vádaskodók többsége azt hangoztatja, hogy a magyarság passzívan szemlélte a zsidók elhurcolását, nem lépett fel a németekkel és a nyilasokkal szemben.

Voltak és vannak, akik bocsánatkérést követelnek a magyarságtól, egy szót sem ejtve arról, hogy a konkrét bűnöket elkövetők felelősségre vonása már évtizedek előtt megtörtént, és a mai napig folyik azoknak vétkeseknek a felkutatása, akik elkerülték az igazságszolgáltatást.

Megengedhetetlen lenne bevezetni a diktatúrákban alkalmazott kollektív felelősségre vonáshoz hasonló kollektív bocsánatkérést, és azokat is kapacitálni erre, akik csak a történelemkönyvből ismerik az egykori eseményeket.

Természetesen nem vitatható, hogy a múlt század negyvenes éveiben a német propaganda megtette a hatását az emberek tisztánlátásának megzavarásában, de az sem vitatható, hogy maguk a zsidók sem voltak tisztában azzal, hogy milyen jövő vár rájukNémetországban, ezért semmilyen ellenállást nem fejtettek ki a deportálás során, sőt mégmenekülési kísérletükről sincs tudomásunk.

Kispesten,  a középiskolai zsidó  osztálytársaink például azzal dicsekedtek, hogy Németországba  fognak utazni, ott az élelmiszer fejadag (kenyér, hús, margarin, cukor, stb.) a duplája, mint  itthon,  mi irigykedtünk rájuk, különösen akkor, amikor órákon át (esőben, szélben, hidegben) tartó sorbaállás után, az orrunk előtt  húzták le a pékség vagy  húsbolt  bejárati redőnyét  azzal a bejelentéssel, hogy elfogyott a készlet,  a kockacukorka nagyságú (dátumozott) színes  jegyecskéinket pedig dobhattuk a  szemétkosárba, mert másnapra  már  nem volt érvényes.  MSZP-s első titkár  vagy elnök legyek azonnal, ha nem ez volt a valóság Kispesten vagy  Budapesten.

Vagyis: egyesek most azt kérik számon a tájékozatlan magyar polgároktól, amit ők sem mertek megtenni (!), hiszen egyetlenegy esetet sem jegyez fel a krónika, hogy szembe szálltak volna a németekkel.

Ugyanakkor magyar antifasiszták több támadást intéztek nyilasok és németek ellen (Kispesten, a Horthy Miklós  úton lévő nyilas-ház (hűség-háza) előtt  lőttek le magyar katonák két nyilaskeresztes  karszalagot viselő fegyveres őrt,  a golyók  és a vérfoltok nyomait napokon, sőt heteken át láthatták az arra járók.  A Hunyadi mozi előtt két német katonát  vertek meg a Kistext klub öklözői, mert  molesztálták a nőket. Nem kevés volt azoknak a száma, akik igen  nagy kockázatot vállalva,  bujtatták a zsidókat, vagy élelemmel, ruházattal, valamint gyógyszerekkel segítették a gettóba zárt személyeket.

Ez a közvetlen és közvetett segítség  kétségtelenül jóval több volt, mint  amit a  800 ezres lélekszámú magyar zsidóság felmutatott ebben az időszakban,  nem a szemükre vetve, de emlékeztetve őket arra, hogy mit tettek a lengyel zsidók Varsóban 1943 augusztusában.

Arról is elfelejtkeznek (vagy hallgatnak), hogy Magyarország német megszállásáig (1944. március 19.) hazánkban voltak a legnagyobb biztonságban a magyar állampolgárságú  és a külföldről idemenekült zsidók.

Horthy és kormánya minden szükségessel ellátta őket, a lakosság tömegei segítették az átmeneti szállásokban elhelyezett lengyel, osztrák, szlovák, cseh és román zsidókat.

Horthyt nem csupán „partner” volt ezekben a „manőverekben”, hanem közvetlenül  irányította kormánya tevékenységét, de ha kellett, akkor,- mint legfelsőbb hadúr, a hadsereget is igénybe vette Hitler aljas szándékának meghiúsítására. 1944. augusztus 26-án például, Budapestre rendelte az esztergomi páncélos hadosztályt, és ezzelmegakadályozta, hogy a Gestapó pribékjei elhurcolják a fővárosban lévő zsidókat.

Hasonló módon senki sem mert fellépni Hitlerrel szemben Európában!  Sztalin még azt sem tette szóvá, amikor a Kijev melletti Babij Jarban mintegy 135-150 ezer (!) zsidót gyilkoltak le a németek 1941 szeptemberében 2 nap leforgása alatt (!), sőt a háború után kategorikusan megtiltotta, hogy emlékművet állítsanak fel a kivégzések helyszínén.

Horthy kormányzó tehát a magyar állampolgárokat (!) védelmezte a németekkel szemben, és nem azt nézte, hogy milyen nemzetiségűnek vallják magukat.

Horthy – geostratégiai helyzetünkből fakadó kényszerből – a németek szövetségese volt, de a lehetőségei keretén belül nem félt ellent mondani Hitlernek.

Sztalin a németek ellensége volt, de a számára oly drága szovjet emberek védelméért aszavát sem hallatta a világ közvéleménye előtt! Sztalin, a Szovjetunióban elkövetett náci népirtások elhallgatásáért, a holocaustot kitervelők és végrehajtók cinkosává vált, tetézve a lengyel tisztek katyni lemészárlásában játszott szerepéből keletkezett bűnlajstromát!

Aligha vitatható, hogy Sztalin hallgatása segítette azt a konspirációt, amelyet Hitlerék ügyesen alkalmaztak a holocaust ködösítésében, és feltehetően más lett volna több információ (ismeretanyag) birtokában mind a világ, mind pedig a zsidóság és a magyarsághozzáállása ehhez a kérdéshez.

Érdemes megjegyezni, hogy a zsidók (talán éppen az információk hiányából kifolyólag)nem tiltakoztak akkor, amikor Sztalint Budapest díszpolgárává választották, majd többméteres szoborral ismerték el „elévülhetetlen érdemeit”.

Horthy felül tudott emelkedni  az 1919-es Tanácsköztársaság zsidó vezetői által szervezett (vagy vezetett) példátlan atrocitások, gyilkosságok, kitelepítések és  kisemmizések felett. Mégis(!): az az életfogytiglani fegyházra ítélt Rákosi Mátyás ragasztotta Horthyra a fasiszta jelzőt, akit Horthy Vas Zoltánnal együtt 1940. október 30-án szabadon bocsátott és lehetővé tette, hogy a Szovjetunióba távozzon, majd ugyanaz a Rákosi nevezte Sztalint a magyar nép atyjának, aki 1938-ban Rákosi elvtársának,- Kun Bélának,- kicsavartatta a nyakát, talán azért, hogy legyen egy megüresedett szobácska a külföldről érkező elvtársak elhelyezésére. No comment!

MI LETT VOLNA, HA…..?

Nagyon sokan kifogásolják azt is Horthy tevékenységében, hogy késedelmeskedett a „kiugrással”, mert megítélésük szerint célszerű lett volna a románokkal egyeztetni, és egyidejűleg végrehajtani ezt a manővert.

A kérdés katonai elemzése meghaladja ennek a tanulmánynak a kereteit, de az felelősséggel kijelenthető, hogy  1944. augusztus 23-án (tehát a román fegyverszünet bejelentésekor) semmilyen realitása nem volt  a magyarok hasonló eljárására……

Hazánk 1944. március 19-től német megszállás alatt volt, és a románok szándékáról még a jól  képzett német felderítés sem tudott semmit!  A románokkal való egyeztetés lehetőségét tehát a szám-háborúsdit játszó kiscserkészek is megmosolyogták volna.

Ami a kiugrás kérdését, illetve annak veszélyét jelentette, az elfogultság látszatát is kerülve, nézzük meg azokat a dokumentumokat, amely 1943. október 12-én, valamint  14-én készült,  és évtizedekig  porosodott az Egyesült Királyság Külügyminisztériuma Domíniumi Irodájának levéltárában. A dokumentumokból kitűnik, hogy A.W.G.Randall  külügyi tanácsosnak azt nyilatkozta  Namier professzor, a Cionista Világszövetség Zsidó Ügynökség vezetője, hogy munkatársai  szerint Magyarországon viszonylag biztonságban van 800 ezer zsidó, és komolyan aggódnak egy elhamarkodott átállási kísérlettől, amely azt eredményezné, hogy a németek az utolsó jelentős megmaradt zsidó tömböt is kiirtanák Európában!

Egy másik, kissé részletesebb levélben A.W.G.Randall azt írta, hogy „…a zsidók szemszögéből az egyetlen remény az volt, ha a magyarok azt választanák, hogy nem lépnek addig, amíg gyakorlatilag biztossá válna, hogy a németek nem képesek reagálni” (Sic!).

A zsidó származású, 1945-ben az USA-ba emigrált Randolph L. Braham professzor emeritus (Graudate Center, The City University of New York) 1988-ban, ebben a kérdésben a következő nyilatkozatot tette: „Bármennyire is különös, de a mából visszatekintve mégis úgy tűnik, hogy ha Magyarország nem próbálkozott volna kiugrással,, ha megmarad katonailag tessék-lássék, ám politikailag gyanún felüli szövetségesnek,  és ha nem vállalkozik olyan diplomáciai manőverekre, amelyek eleve kudarcra voltak ítélve…, nos akkor könnyen lehetséges, hogy a magyarországi zsidóság viszonylag sértetlenül élte volna túl ezeket a rettenetes időket” (Sic!).

Sorolhatnánk még tovább a pro-és kontra vélemények sokaságát, semmit sem  változtatna azon, hogy hazánk katonapolitikai helyzetének ismeretében senki sem kérdőjelezheti meg Horthy és kormánya, valamint a magyarság tisztességét, lehetőségeik kihasználását és az üldözöttekkel való együttérzésük sokrétű megnyilvánulását.

Ha egy (Horthyval aligha szimpatizáló) cionista vezető úgy értékelte abban az időben, hogy Európában Magyarországon van az utolsó megmaradt jelentős zsidó tömb, akkor nem kifejezetten korrekt fellépésnek számít meghazudtolni őt, vagy olyanoknak rálicitálni, akik jókora szemellenzőt viselnek és akarva vagy akaratlanul, az emberek közti ellentéteket szítják. Túlkiabálják azokat a zsidókat is, akik a háború után köszönetet mondtak Horthynak és azokat is megbélyegzik, akik segítették őket abban a tragikus időben.

ÖSSZEGZÉS:  A tények ridegek és magukért beszélnek! Ez az összeállítás nem Horthy védelmére készült, hanem kifejezetten azok ellen, akik antiszemita, rasszista, fasiszta vagy nacionalista címkék ragasztgatásával akarják vélt igazukat bizonygatni, és másokat megfélemlíteni (fenyegetni). Ehhez az elemzéshez tartozik az is, hogy egyes Hitlerrel, Göringgel, Sztalinnal vagy Horthyval együttműködő zsidók  semmit sem tettek a zsidóságért  és  most nagy hangerővel  magukról akarják elterelni a figyelmet, de azok száma még több, akik mások tragédiájából  folyamatosan hasznot akarnak húzni.

Ezek az „agitátor” típusok már évezredek óta ezt teszik: gyűlöletet szítanak az emberek körében, és beláthatatlan kimenetelű incidensek katalizátorai.

Jól meglennénk nélkülük!

Prof. Dr. Bokor Imre

Magánvélemény

Szerintem a legnyilvánvalóbb dolog, hogy sehol a világon embert a származása, fajtája, vallása miatt, nem szabad megkülönböztetni. Ugyanilyen nyilvánvaló viszont, hogy minden ember teljes mértékben felelős, saját magatartásáért.

Minden embernek joga megfogalmazni az igényeit a saját hazájában, de ahova bevándorlóként érkezett, gyarmattartó kollaboránsaként a gyarmatról, vagy fenyegetettségében más területről, az, az ember, az új területen VENDÉG.

Ebbeli státusa, feljogosítja a területen való letelepedésre, az ott végzett munkára, és munkája alapján, az ahhoz tartozó életszínvonalra.

   Nem jogosítja fel, a terület őslakosságának kiirtására (amerikai indiánok) az őslakókon való élősködésre, (európai munkások), és az adott terület igazgatására, vagy az abban való rész megkövetelésére, a világ egyetlen országában, földrészén sem. Már nincs a világon hazátlan nép. A hazájában, mindenki bármit követelhet, elvárhat, megkaphat, amit honfitársai jóváhagynak. Ez, egyetlen más népnek, nem kompetenciája, és nem felelőssége. Hogy a cigány mit tehet, azt India népe jogosult eldönteni, Indiában, Ausztriában az osztrák, Bulgáriában a bolgár, Dániában a dán, az Egyesült Királyságban az angol, Franciaországban a francia, Görögországban a görög, Magyarországon a magyar. Ugyanez a státusza a világban szétáradt zsidóságnak is. Ezt, szinte minden országban túllépik. Amelyik nemzet elfogadja, az a saját döntése.

Ha egy nemzet, a saját területén törvényeket hoz, hogy érvényt szerezzen ennek az alapigazságnak, (az aranybullától 1222 Horthy zsidótörvényeiig 1938) az nem a vendégekkel szembeni ellenségesség, antiszemitizmus, vagy más „főbenjáró bűn” CSAK a nemzet akaratának kinyilvánítása, sok esetben egyszerű önvédelem. Ahol erre a kormány alkalmatlan, azt a nép szokta eltávolítani. Ahol túlzott toleranciából nem teszi, ott a nép megy tönkre, menekül öngyilkosságba, kivándorolt hazátlanságba, vagy önként vállalt rabszolgaságba. A magyarságnak is döntenie kell! Akar e magyar kormányt hazájában, aki képes és hajlandó biztosítani a magyarok életfeltételeit a Kárpát-medencében, felszámolni a kettős mércét, az élősködést, szabad rablást, vagy a rémisztgetésnek engedve, megőrzi vazallus kormányait, és a fegyvertelen népirtás áldozatává válik, a „békesség kedvéért”.

Osztályrésze a széndioxid kvóta, a környezetterhelési díj, a csillagászati bírságok, kilakoltatások, a sztrók, a hirtelen szívmegállás, a várólistán való pusztulat, vagy az emeletről való kiugrás.Fizetünk és pusztulunk. Mindezeket a díjakat, vajon kinek fizetjük? Szerintem a kérdés szatirikusan költői. Pénzért mutogatják már a világban azt az embert, aki nem tudja, hogy ezt a pénzt is az élősködők teszik el. Nyilvánvaló, attól, hogy nekem kevesebb lesz a pénzem országosan, vagy személy szerint, nem lesz kevesebb a foszfát a pöcegödör körül, és nem lesz kevesebb a széndioxid a légkörben, ami az asszimiláló növények jelzése szerint, egyébként, jelenleg is kevés. A  katasztrofális következményeket ugyanazoknak a tolvajoknak köszönhetjük, akiknek az említetteket, a parkolódíjat, vagy más hasonló fosztogató találmányt.

Ezért mondom a költő szavaival élve, a magyarok intelméül is: „jól vigyázzatok! Ismét pusztíthat e láng rajtatok”

  Kormányváltás, vagy gyászszertartás.

Béla László

Amióta az új szisztéma szerint működik a blog.hu, hiába engedem be a komenteket, nem jelennek meg az oldaldobozban. Továbbra is minden komentet beengedek, és jobb lehetrőség híján kontrol+c-vel bemásolom.

Ime:

nemhívő

...ha az általad preferált "legrosszabbik" nevű párt valóban, ( támogatottsága okán! ) "hatalomközelbe" kerül, ...akkor liberális gondolkodásúként még én is beszavazom őket,...mert ez az ország TÉNYLEG csak a saját kárán tanul..

Legyünk hát túl azon az ámokfutáson, amit egy ennyire kártékony csapat képes okozni,...mint a jobbiknak nevezett lehető legrosszabbik okozhat.

spindoc 

Nagyon igyekszel fiam antiszemitának látszani. Nem vagy te rokona véletlenül a Szegedi Csanádnak?

Tekintve, hogy ez a koment kérdést is tartalmaz, illik válaszolnom.

Kedves "Spindoc"!

Lehet, hogy nagyon antiszemitának látszom, de hidd el, nem vagyok antiszemita, és nem is törekszem rá. Minden törekvésemben, munkámban az igazságot keresem, és a magyarságot igyekszem támogatni. Felfedni a rejtett, nemtelen és méltatlan támadásokat, kárunkra történt hamisításokat.

A másik kérdés amire válaszolnom kell:? nem csak Szegedi Csanádnak, de a Föld bolygón élő minden embernek rokona vagyok, ahogyan te is. Mindegyikünkben ugyanannak a Teremtőnek a része van, akár jó, akár rossz úton jár is. Hogy tudatosan vagy tudtunkon kívül járunk ilyen vagy olyan úton, az nem csak a mi döntésünk. Fontos, hogy ha lehet, törekedjünk a becsületességre. Születnek közöttünk olyanok, akik ha megfeszülnek sem tudnak úgy élni, amit a magunk fajta becsületesként értékel. Nem tehetnek róla. Módosított, a miénktől láthatóan eltérő genetikájuk, testüket szellemi lényük fölé helyezi, így csak a materiális igények kielégítése vezérli őket. Szánom a környezetükben élő, esetleg hozzájuk tartozó, átlagos génállományú embereket, mert nehéz lehet mellettük élni.

Béla László

Szántai Lajos kiváló kultúr-történész professzor előadása, a magyar történelemről csak sok idővel rendelkezőknek

https://www.youtube.com/watch?v=ex_sRiRNSos

Magyar Nemzeti Szabadegyetem helyett.

Béla László blogjában.

   Akár lerágott csontnak is gondolhatjuk, de egy mai, szerencsétlen eset ívreflektora világított rá arra, milyen veszélyeket hordoz a téves, vagy még inkább hamis értékelés.

  Tudom, az amerikai szóhasználatban természetes megfogalmazás, hogy ez az ember ennyi dollárt ér.

  Európa és a világ tragédiája lenne, ha Amerikából ellenőrizetlenül kiáramolhatna minden, ami ott polgárjogot nyert. Isteni szerencsénk hogy geometriailag 11 ezer kilométer, domborzatilag hatalmas vízfelület akadályozza ezt a kiáramlást.

      Kolumbusszal, és korai követőivel úgy megfertőztük Amerikát, és az általunk exportált új szemléletű emberi együttélés, (halás) olyan irányú fejlődésen ment át, ami az európai ember számára kezelhetetlen mutációt jelent.

Amerika mégis szeretné az egész világra exportálni ezt a szemléletet. Az Isten mentse meg attól a jó öreg Eurázsiát, hogy ez a törekvés sikeres legyen.

 Sajnos az elektronikus média, az internet és a légi közlekedés korában, ezek az akadályok elveszítik igazi visszatartó erejüket. Ha a korábbi terjedési sebességüket 1-nek vesszük, akkor ma ezerrel terjednek, és a világ, egyre védtelenebb, ezzel a fertőzéssel szemben. Épp-eszű európai ember, velem együtt, mit sem törődne azzal, miként vélekednek Amerikában, vagyonról, pénzről, emberi értékről, de amikor vezető magyar politikustól hallok olyat, hogy az tekinthető értékes embernek, aki ”megszedte magát”, és akinek nincs semmije, az annyit is ér, ez megdöbbent és elrémít.

  Adva van három ember, akiknek az értékelése, most a társadalom feladatává vált. Elvileg mindhárman ahhoz a korosztályhoz tartoznak, amikor az ember már értékelhető.

Egyik ismeretlen foglalkozású, de már úgy megszedte magát, hogy saját Hammer-én, alaposan belőve végigszáguldozik, Kelet-Európán. Mikor ezért feltartóztatják és kérdőre vonják, álló helyzetből elindulva, minden lelkiismereti gond nélkül, áthajt egy emberen, aki ebbe belehal.

Adott egy másik ember, aki közszolga. Valószínűleg nincs nagy vagyona. Szolgálata közben, kockára teszi, és el is veszíti az életét azért, hogy egy közveszélyes ámokfutót feltartóztasson, megvédje tőle a többi embert.

Ott egy harmadik ember. Szintén vagyontalan közszolga. Az áldozat társa. Társát a szeme láttára gázolják halálra. Hogy a tettest elfogja, fegyvert kell használnia. Mire elfogja, négyszer lő a lábába, és egyszer sem a fejébe. Képes és hajlandó féken tartani, a benne is nyilvánvalóan feltörő indulatokat.

Hogyan értékeli ezeket az embereket, regnáló kormányunk egyik oszlopos tagja?

  Ha a hirdetett szemléletét átültetjük az esetre, azt az eredményt kapjuk, hogy a kötelességét tejesítő két rendőr, valójában értéktelen. Értéktelen, hiszen nem tudta „megszedni” magát, és még mindig a rendőrség kötelékében kényszerül dolgozni. Értéke, csak a gyilkosnak van, mert volt pénze Hammerre, narkóra, benzinre, és érinthetetlenségének biztos tudatában, az értéktelen tömegemberek számára, érthetően demonstrálta a pénz megdönthetetlen hatalmát.

No, erre mondom én azt, hogy az Isten mentse meg ettől a szemlélettől a világot.

Tragikus figyelmeztetés, hogy ilyen szemléletű ember, országos döntési pozícióban lehet, ahol ezzel a szemlélettel dönthet mások sorsáról. Még tragikusabb, hogy a mai politikai „elit”, már Európában is, megbecsülhetetlenül magas százalékban, ezt a szemléletet vallja magáénak. Ebből eredeztethető az a kettős mérce, amit a legdurvább erőszakkal próbálnak lenyomni a magyar ember torkán. Ennek alapján börtönzik be, a 80 éves öregasszonyt, aki éhségében ellop néhány zsemlét, és engedik szabadlábon garázdálkodni azt, aki kapzsiságában milliárdokat lopott.

  Életveszélyes úton száguldunk a megsemmisülés felé, és a választók egynegyede által felhatalmazott teljhatalmú elit, képes megakadályozni, hogy jobb érzésű emberek a fékre lépjenek. Ha valaki mégis veszi a bátorságot ehhez, azt pofátlanul a sertéstelepre száműznék, mint Ángyán urat.

   Addig, ameddig a nép öntudatára nem ébred, elsődleges kötelességeként el nem megy szavazni, és az MDF-hez SZDSZ-hez hasonlóan szemétre nem veti a „rendszerváltó” pártokat, addig a becsületes gondolkodású emberek fogják Magyarországon gondozni a disznókat, és az önmagából kifordult, pénzimádó elit dönthet, az emberek sorsáról.

  Nem szabad rájuk haragudni. Végtelen szeretettel és megértéssel, de ugyanilyen határozottsággal kell őket a hatalom közeléből eltávolítani.

Minden, gyűlölettől, haragtól, elégedetlenségtől vezérelt rossz gondolat energiája őket erősíti. Szeretettel, megértéssel, mosolyogva kell tőlük szavazatainkat megvonni, akkor mi is, gyermekeink is, esélyt kapunk a túlélésre.

Béla László

  Már hallom is az ellenvéleményt: nem az egészet, csak a 3%-át.

No itt álljunk meg!

Nem arra gondoltam, hogy embereket kéne bezárni, de az országot, mint gazdasági egységet.

  Igaz, amit az utóbbi huszonegynéhány év alatt a magyar nemzeti vagyon ellen elkövettek, (Háború a nemzet ellen. Film, meg kell nézni) azért a Kádár adminisztráció ezreket zárt volna be, bűnrészességért, és százakat küldött volna bitóra, mi pedig csak mosolygunk hozzá bájosan, talán fel sem fogjuk, mit tettek az országgal Azokban az időkben Kádárék számára érték volt a nemzeti vagyon.

Fosztogatóit súlyos büntetés fenyegette, másfél millió Ft. felett pedig, az elkerülhetetlen kötél.

   Igaz, a szovjetek sok mindent elvittek „háborús jóvátételként”, még az utolsó időkben is, de adtak is valamit. Adtak nyersanyagot, haditechnikát, fegyveres védelmet, a mostani „szovjetekkel” szemben, akik nem a felesleget, de mindent elvisznek. Nem baj. Nem adnak mást, csak kölcsönt, aminek a tízszeresét követelik vissza. Ez sem baj. Ez a világ, ezen belül Magyarország keresztje, amiért haragudni nem szabad, de nem érdemes cipelni.

   Mi, nem haragszunk a fosztogatókra, csak, mint régebben, leeresztjük a vasfüggönyt. Aki bent van, bent marad, ha akar, működésében nem akadályozzuk, aki kint van, kint marad. Mi itthon, megtermeljük az élelmiszereinket, mosószereinket, minden szükségletünket. Pénz, áru se ki se be.

Magyar pénzzel gazdálkodunk, magyar árukkal kereskedünk. Persze, nem kötelező, bárki szabadon távozhat. Ahogy a Fleto mondta: el lehet menni.

Ha mégis kell kávé, kakaó, banán, vagy más hasonlóan „nélkülözhetetlen” cucc,

azt megkapjuk búzáért, kukoricáért, esetleg cukorért, művérért, gyógyszerért, autóbuszért, mozdonyért, vagonért, hajóért. Ezt mind tudjuk, és könnyedén visszaállítjuk, csak az akadályozó tényezőket kell elhárítani.

Nem kell ide IMF, EU vagy bármilyen internacionalista hókusz-pókusz.

Becsületes magyar kormány, aki nem gáncsot vet a nemzetnek, hanem egyengeti a fejlődés útját. Ha lesz magyar kormányunk, aki nem csak a nevében az, végre igazzá válik a 70 éves ígéret, hogy jobb lesz jövőre.

 Igaz, eddig is ezt mondták, de a fosztogatás folyamatossága mellett realitása nem volt, nem lehetett.

   Hálásak lehetünk eddigi vezetőinknek. Megmutatták, mit nem szabad megengedni egy országban, amelyik élni akar. Engedjük most őket becsülettel elköszönni, és elszámolni. Nem haragszunk rájuk, azt a nemzeti vagyont, amit „megvettek” visszavesszük ugyanazon az áron, ahogy adtuk. Biztosítunk viszont becsületes munkát a számukra, és nem feltétlenül sertés hizlaldában, ha netán dolgozni akarnak.

  Természetesen nem kötelező. Semmi szükségünk bankárokra, brókerekre és egyéb, hasonló foglalkozásra. Kellenek viszont kiváló CNC forgácsolók, kohászok, hengerészek, lakatosok. aranykalászos gazdák, gépkezelők, agronómusok, és még ki tudja hány dolgos, hasznos foglalkozás.

   Viktor is megmondta, és ő csak tudja, akkor lesz jólét az országban, ha mindenki dolgozik. és senki sem végez látszatmunkát. Senki sem azért kapja a fizetését a közösből, hogy akadályozza és szétbírságolja azt, aki az ő kenyerét is megtermeli.  Ha kevesen termelünk, és sokan esszük meg, abból éhezés, hiány keletkezik. Ha mindannyian termelünk, és ésszerűen fogyasztunk, abból felesleg lesz, élelmiszertöbblet, amiért bármit megkapunk onnan, ahol állandósították a hiányt.

   Ehhez, a vezetést nem szabad átengednünk az ellenségeinknek, és lassan, ezt is megtanuljuk.

Béla László

   Sokszor sikerült eladni. Jó drágán, kincstári arany áron, meg is vettük. Csak remélhetjük, Viktornak sikerült utoljára eladni a cionista globalista kormányzást, a magyaroknak.

  A magyarok, közismerten nem buta nép. Fontosnak gondoltam utánanézni, hogyan lehetett egymás után hatszor becsapva, a gatyájáig lekopasztani, saját kormányainak tevékeny közreműködésével.

Nagyon kiagyalt, kiváló, de legalább ennyire aljas forgatókönyv kellett hozzá.

Volt!

Az már elcsépelt közhely, szárazra lerágott csont, hogy a magyar „rendszerváltó” pártok, egy cionista, globalista, ortodox kartell összetevői.

Gigászi erőfeszítéssel próbálja Viktor is, nemzeti színre pingálni a jelenlegi vezetést, de a trikolór buborékja minduntalan elpattan, és azonnal napvilágra kerül a kék-fehér alapszín. Ez annyira nyilvánvaló, és a hódmezővásárhelyi

példa alapján, annyira a magyarság akarata szerint való, hogy erről beszélni sem érdemes.

Sokkal fontosabb azt megnézni, mitől vált ilyen önkínzóvá, bajkeresővé a magyarság. Melyek azok a mételyek, amelyekkel ennek a természetellenes állapotnak az elfogadására rá lehetett, és lehet bírni. Mi az a mézes madzag, amire úgy rácuppantunk, hogy a nemzet aktív magjának nagyobbik fele, máig nem képes elengedni, és egyre mélyebb szakadékba húz bennünket. Természetesen azt is, aki elutasítja, nem támogatja ezt az állapotot, sőt, hajlandó kártételeit leleplezni is.

Nem naivitás, a  változás feltételezése!

A nemzet, láthatóan ébred, de nézzük meg, hogyan altatták, és próbálják altatni még ma is, egyre erősebben működő immunrendszerét.

Alapvetően azzal a cionista szlogennel, amivel évszázadok óta lehet vadítani az embereket. Rá lehet venni őket, vezetőik legyilkolására, a cionizmus előretörését akadályozók eltávolítására, és közben, a bajkeverők keze még be sem szennyeződik, a piszkos munkát a lelkesített jó szándékúak végzik el. Ezzel robbantották ki a „nagy” francia forradalmat, idézték elő az orosz cári család lemészárlását, vagy a Trianont eredményező, magyarországi zsidó puccsot, a tanácsköztársaságot.

Ez a szabadság, egyenlőség, testvériség, háromságának hirdetése. Ez, minden jó érzésű emberben pozitív fogadtatásra talál. Mindenki hajlandó tenni érte, de minden törekvés ellenére, a cionista aknamunka miatt, örökre elérhetetlen marad. Ehhez a háromsághoz, egy másik háromság tartozik, ami az előző megvalósulását lehetővé teszi, az igazság, együttérzés, szeretet.

Ezzel szemben, mi a cionisták „szentháromsága” a jog, az egoizmus, és a gyűlölet. Ettől olyan ma a világ amilyennek megéljük, mert ez az uralkodó hármasság jellemzi. Ez az, amit egyre több ember akar, minden erejével megváltoztatni.

Sikerülni fog!

Hogyan tudhatott a gonoszság így elhatalmasodni magyar földön, amikor a magyar szemlélet, közismerten, kifejezetten alkalmatlan az ilyen gondolatvilág befogadására. A római vallás ezer év alatt, belesulykolta a magyarokba is, az emberi test megsemmisítésével, az ember megsemmisülésének téves, vagy hamis állítását, ezzel valójában a halálfélelmet.

Az időtlen létezés tagadásával, a magyarság is zsarolhatóvá, ezzel irányíthatóvá vált. A háború után a szovjet fegyverek által szavatolt magyarországi zsidó hatalom, a Szamuelli, és fajtársai örökébe lépett Rákosi rémuralom, rengeteg magyar áldozatot szedett. Ráadásul, a magyarság, tapasztalni kényszerült honfitársai eltűnését a cionista húsdarálóban, de sem szakrális, sem egyéb visszajelzést nem kapott, nem kaphatott, a meggyilkolásuk utáni magyar lelkektől. Erre a római egyház különösen ügyelt. Népszerűségét, elfogadottságát, hitelét, úgy lehetett fenntartani a terror közepette, hogy a magyarsággal együtt látszólag, a római egyház is a terror céltáblájává vált. Máig létező jelentős befolyását is nagyrészt ennek köszönheti.

Ennek a háttérhelyzetnek az ismeretében válik érthetőbbé, hogyan végezhetett az ismert politika ilyen pusztítást hazánkban.

A szabadság igénye.

56-ra a magyarságnak már nem maradt vesztenivalója. Az elégedetlenség, a felháborodás, és a nemzetközi szerződések lejártával megnyílni látszó lehetőség, spontán forradalmat robbantott ki. Ezt a szovjethatalom, nem nyilvános szempontok miatt, szintén nem nyilvános intézkedésekkel, (fegyverkontrol szabotálása) támogatta is, hogy legyen mit vérbe fojtani.

Kicsit túllőttek a célon, vagy a magyarság, még mindig nem volt annyira megtörve, ahogy ők gondolták. Így vagy úgy, de az 56-os forradalom, elért olyan célokat, amit az elvtársak nem szerettek volna, és ami hosszú időre visszavetette a cionizmus térnyerését hazánkban. Ha rövid időre is, de elsöpörte, megbénította a cionista hegemóniát, meghirdette az ország semlegességét, és meggyőzte az akkori szovjet vezetőket, nem szabad erőszakkal fenntartani Magyarországon a zsidó hegemóniát, mert a kontrol nélkül működő rákosista terror, az egész birodalom vesztét okozhatja. Így kerülhetett hatalomra szovjet támogatással Kádár, a kommunista magyar kazánkovács. Személyében fékezte a zsidó bosszúállás erejét, a magyargyűlölet kiteljesedését. Noha sokan a rovására írják a Péter Gáborok, Biszku Bélák és fajtársaik vérengzését, Kádár, politikájában, mégis ügyelt arra, hogy döntési pozíciókban magyar emberek is maradjanak, kerüljenek. Ezzel, hosszú időre megtört, a 19-ben felvillant, és 45-ben kiteljesedett kizárólagos zsidó hegemónia Magyarországon. Természetesen nagy harcok folytak a háttérben. Iszonyatos módon ment a fúrás. Ment a harc, a döntési pozíciókért. Tudvalévő, hogy abban a rendszerben, ha valakit vezetőnek jelöltek, az vezetővé lett, ha a villamos el nem ütötte. Ezért a magyar jelöltek ellen ment a legintenzívebb harc. Megpróbálták erkölcsileg, politikailag, gazdaságilag ellehetetleníteni, bármilyen módon elérni, hogy jelölését visszavonják, és helyére zsidó jelölt kerülhessen. Akin sehol nem tudtak eredményes fogást találni, azt egyszerűen meggyilkolták, (baleset érte, „öngyilkos lett” stb) mégsem sikerült a kizárólagos hegemóniát megszerezni.

Ennek a hegemóniának a visszaállításáért kellett meghirdetni a „rendszerváltást”

A rendszerváltás.

A szovjethatalom felbomlása után elkerülhetetlen volt, sőt, meg kellett, hogy előzze a hatalom visszavonulását az országból, nehogy egy 56-hoz hasonló spontán forradalom ismét elsöpörje a zsidó hegemóniát, és meghirdesse az ország semlegességét. Ahhoz, hogy ez simán menjen, ne ütközzön magyar ellenállásba, el kellett kábítani az ország népét. Erre volt jó a sok párt, amelyek mindegyikében, érvényesült a hegemónia. Voltaképpen mindegy volt, a megvezetett nép kit választ. Az Antall kormányba nyomokban sem volt jelen az SZDSZ. A 42%-os MDF az 5%-os katolikusok, és a 11%-os kisgazdák alkották, mégis, sikeresen elprivatizálták az ország felét. A sunyiság láttán a választók, a következő választáson, a kádári létbiztonság zálogának hitt MSZP-t,33%.kal és a szabadságról és függetlenségről leghangosabban üvöltő SZDSZ-t 19%-kal emelték kormányra. A kifosztás természetesen folytatódott, itt sem működött a Kádár féle gát a zsidó egyeduralommal szemben, a magyar választó ismét becsapódott, a kormány pedig megmagyarázta, hogy minden ország-pusztítás, az ellenzék, és a koalíciós partner műve. Senki nem felelős a hatalomban a történésekért.

  Ezzel, megtelt a pohár. A választók megtapasztalták, hogy sem a kommunistáktól, sem az SZDSZ-től , becsületes, a választási ígéretek megtartásának alapján álló politikát nem várhatnak. Még mindig bíztak a kommunisták zsiványbecsületében de az SZDSZ-től elfordultak. A következő választáson, az SZDSZ szavazói, akik rájöttek, hogy eddig egy cionista szervezetet támogattak, jobb híján a Fideszre szavaztak. Ezzel a Fidesz, az elért 29 %-ával megközelítette a 33 %-oas MSZP.-t. a hintáktól megundorodott választók egy része 13%-ra emelte a kisgazdákat. A hatalom után sóvárgó Viktor, hamar kiszámolta, hogy a kisgazdákkal szövetkezve, kiütheti a hatalomból az egyébként győztes MSZP.-t. Nem késlekedett. Olyan pénzért vette meg közpénzből a kisgazdák 13%-át, hogy a vidéki ügyvéd a világ császárának érezhette magát. Világutazóvá vált holdudvarával együtt a választók pénzéből. Mikor emiatt támadni kezdték, Viktor oroszlánként védelmezte.

Jól számított. Torgyán, biztonságban érezvén a hátulját még durvábban bement a málnásba. Amikor már annyira bent volt, hogy ha az kiderül, bizonyosan erkölcsi, politikai hullává válik, Orbán kihátrált mögüle, hagyta, hagy üssék.

Beledöfte a kését abba a hátba, amelyiken bemászott a hatalomba. A kisgazdák tekintélye semmivé vált. Képviselőinek egy részét a Fidesz kegyesen elfogadta. Ezzel megszületett a parlamenti többsége, és csak ez számított.

A magyar választók, nem tolerálták, ezt a fajtajellegű hátbatámadást.

A szétzüllesztett kisgazdák hiába szavaztak a Fideszre 42-41 % arányban mégis az MSZP nyert. Az SZDSZ, még éppen meghaladta az 5 %-os küszöböt, igy az abszolút győztes szocik, még be tudták rángatni a kormányba, a szavazók minden tiltakozása ellenére. Medgyesy. a szocik akkori miniszterelnöke, emelt a magyarok életszínvonalán. de ezt, a zsidó befolyás nem tudta elviselni. Ráállították feltétlen vazallusukat, Gyurcsányt, Aki 2004-ben megpuccsolta, és minden választástól függetlenül, magyar miniszterelnökké lépett elő, az országos kiszvezetői múltjából. 2006-ban hatalmas hazugságokkal megnyerve a választást, legitimáltatta uralmát. 49-42 % -al fölényes győzelmet aratott a Fidesz-KDNP fölött. Később, az immár legitim miniszterelnök, Öszödön bevallotta mennyit és mekkorákat hazudott, majd október 23.-ának nemzeti ünnepén, kíméletlen terrortámadást intézett a lemondását követelő választók ellen. Hazugságai és leplezetlen, leplezhetetlen magyargyűlölete miatt elfogyott körülötte a levegő. Eltűnt a balfenéken, és jött helyette, a korábbi súlyos kártételeiről már hírhedt Bajnai. Őt szintén soha senki meg nem választotta, de ettől, még zavartalanul pusztította az országot, ahol lehetett.

Ennyi aljasság láttán, nem csoda, ha az idő közben megjelenő, a zsidó hegemóniára fel nem esküdött, nemzeti érdekeket képviselő Jobbik tábora és szavazó bázisa rohamosan nőtt. Realitása látszott annak, hogy a 2010-es választáson nyer, sőt abszolút többséget szerez. Amint ez kirajzolódott, az összes létező párt, összefogva a zsidó kézben lévő médiával a világ minden létező mocskát kezdte okádni rá. Volt a Jobbik, választások előtt/alatt fasiszta, antiszemita, nacionalista, szélsőséges, radikális, új pogány, és csak a jó Isten tudja mi nem. Hogy a mocskolódó jelzők egymás szinonimái, vagy fordításai, az tökéletesen mindegy volt. Csak az volt fontos, hogy az egyszerű, becsületes gondolkodású ember számára, az évtizedes cionista szóhasználat szerint, valami szörnyűt, gonoszat. kerülendőt, veszélyeset jelentsen.

Ez annyira intenzív volt, és minden párt annyira egyetértett benne, hogy a világ, és a nemzet legfőbb ellensége, bonyolult szókapcsolat helyett, elég volt azt mondani, a Jobbik, és ebben minden lehetséges rossz benne volt.

Jobb érzésű magyar bűnnek érezhette, ha át nem látott a hazugság fátylán, hogy a Jobbikra akart szavazni. Mint ha egyedül a jobbik küldte volna Irakba a magyar katonákat, számolta volna fel az ország iparát, kereskedelmét, milliók munkahelyét. Erről szó sem volt. A Jobbik éppen azért jött létre, mert ezek a dolgok kialakultak, és egyetlen párt sem volt, aki ellenük fellépve, vissza akarta volna fordítani a folyamatokat. A Jobbik, egy súlyos hiányt pótolt a nemzet politikai palettáján.

Sajnos, hirtelen növekvő népszerűségének tudatában, elkövetett egy súlyos hibát. Elsöprő győzelemre számított, és ezt hirdette is. Ezzel, rengeteg szavazatot veszített. Mindazok a nemzetért tenni hajlandó emberek, akiknek fontos volt a jobbik győzelme, és senkit nem akartak legázolni a politikában, távol maradtak a szavazástól, gondolván, az ő szavazatuk nélkül is meglesz a győzelem.

Mára az ismert eredmények, a megaszorítások, az alkotmány rosszindulatú barkácsolása, a nép hangjának, véleményének eltávolítási szándéka, a politikából, az állami terror, a pénzbehajtó bírságok, a cigaretta körüli anomáliák egyértelmű választ adtak a kérdésre, ki, és miben hibázott a választásoknál. A Jobbik szavazói, akik távol maradtak, el fognak menni, még ha Viktor kanosszát járat is velük.

   Ezt a zsidó lobbi is pontosan tudja. Ezért előkapnak a süllyesztőből, minden korábbi hűséges vazallust, aki hajlandó magát még egyszer exponálni értük.

Tudják. hogy ameddig az a generáció él, aki ellen oly súlyosan vétettek ezek az emberek, addig soha többet tőlük hatalmat nem kaphat egy Gyurcsány, egy Bajnai vagy hasonló.

Azt gondolják talán, hogy ha többen árulják a cionista gyarmatosítást, akkor jobban fogy?

Remélem tévednek, és a magyar nép, pontot fog tenni, e gigászi pusztítás végére. Annyi keserves évszázad után, végre büszkén, szabadon, békességben és szeretetben élhet felvirágzó hazájában.

Béla László

Aki hisz, aki nem, meghallgatni érdemes, mert mindenki számára mond érdekes dolgokat, és adhat válasz néhány megválaszolatlan kérdésre.

https://www.youtube.com/watch?v=vjPZqhNeE1A

   Példák vannak arra, hogy magyar választók, nem vonták le két évtized katasztrofális tanulságait. Jelenleg, a „szavazzunk a rossz ellen” gondolkodás megnyilvánulásai tapasztalhatók. Ennél egy károsabb gondolkodásmód létezik, a „szavazzon ezeknek, akinek két anyja volt” dacosan passzív alapállás.

  Ha visszatekintünk, csak húsz esztendőre, kiválóan látszanak ezeknek a gondolkodásmódoknak a pusztító megnyilvánulásai. A Kádár korszakban elégedetlenek voltunk az akkori viszonyokkal, mert lehetett volna jobb is a helyzet.

A rossz helyzetet az orosz uralomnak, alávetettségnek tudtuk be. Amikor először etettek bennünket az orosz uralomtól mentes szabad választások dumájával, beszálltunk, és tobzódtunk a sok párt adta lehetőségekben. Szinte senkiben nem tudatosult, hogy ezek a pártok, az orosz uralom évei alatt, veszélyesen megerősödött belső nemzetellenes erők eltérőre színezett alakulatai.

Egyetlen fontos szempont szerint döntöttünk, a régi hatalom ellen akartunk szavazni.

Természetesen ez nem sikerült. Bárkire szavaztunk is, a régi hatalmat prolongáltuk. A változás mindössze annyi volt, hogy a korábbiaknál, magát legitimebbnek érző hatalom, bátrabban pusztított bennünket.

Tíz évnél több idő kellett, hogy rádöbbenjünk erre az alapigazságra. Eközben, minden egyes téves próbálkozásunk, egy szinttel lejjebb vitt bennünket, a kádári állapotokhoz viszonyítva. Mindig egy lépcsővel csökkent a jövedelmeink reálértéke, esélyünk a munkavállalásra, jogunk a munkánkkal kapcsolatban, emberi megbecsülésünk a saját államunk irányából.

  Ezek a változások, elérték a választók, választani egyáltalán hajlandók ingerküszöbét, és egyre erőteljesebben dobták a politika szemétdombjára a hazudós pártokat. Így tűnt el az MDF, került parkoló pályára a Fidesz, miután kivégezte a kisgazdákat, akiknek a hátán hatalomra került, de a helyzet cseppet sem vált kedvezőbbé, a pusztítás folytatódott. Hiába vette elő a választó a kádári hatalom jogutódjaként azonosított MSZP-t, az a hátán becipelte a kormányba az SZDSZ.-t, szabad teret engedve ezzel a Magyar Bálint, Hiller István féle pusztítóknak. Látva az eredményeket, most a szennyesből előkapták teljhatalommal a Fidesz.-t.

  Egy baj van, amióta a szennyesbe került, mosás még nem volt. A globális érdekek kiszolgálása, még mindig fő célkitűzése a Fidesz.-nek is. Mindezen túl, még mindig látni a politika újbóli kisajátítására törekvő, korábban eltávolított  Hillereket, Gyurcsányokat, Bajnaikat, és ezekbe a típusokba nem sorolható pusztítókat.

   A választók bizonytalanságát látva, talán még esélyük is lehet a visszatérésre.

Lehet, „mert megérdemeljük” ahogy a reklámok mondják.

Idő közben hiába szerveződött, egy valóban nemzeti érdekeket érvényesítő párt, hiába hajlandó lenne értünk kiállni, nem merjük felhatalmazni. Inkább hiszünk a rágalmaknak, melyeket a másik oldalon, a globalizmus szárnya alatt tömörödő pártok szórnak rá. Tehetik, mert markukban az írott és elektronikus média, az államigazgatás, „igazságszolgáltatás”, egyszóval minden, amivel félrevezethetnek, és megfélemlíthetnek bennünket.

  Én nem hiszem, hogy 56 óta úgy elgyávultunk volna, hogy nem merünk magunkért kiállni. Valójában nem tudni, mitől is lehet félni ebben a helyzetben. A megsemmisítésünknél, mi rosszabb várhat még ránk?

Lehet, hogy sokan nem látják, a jelenlegi helyzet egyenes folytatásában, legyen az Orbán, Gyurcsány, Bajnai, vagy Netanjahu, Magyarország felszámolásának célja és szándéka van. Ez, el kell, hogy érje, át kell, hogy lépje, minden magyar választó polgár ingerküszöbét, és oda kell kényszerítse a választáshoz, hogy amit megtehet, megtegye a nemzet megmaradásáért.

Ha ez nem jut le a tudatok mélyére, vagy kényelemből, gyávaságból, vagy bármi más okból nem, merünk önmagunkért kiállni, akkor beteljesedik, amit legkevésbé akarunk, és ahogy a globalista reklám mondja, „ez jár nekünk, mert megérdemeljük”

Béla László 

  Ez a természet farkastörvénye, amit létének igazolására egyfolytában hirdet a globalista kisebbség

Hazudnak!

Nem abban, hogy nincs nagy hal, ami felzabálná a kicsiket. Abban, hogy az igazság hetven százalékát kitevő, egyéb tényeket, sunyi módon elhallgatják, azért, hogy az igazságnak, általuk reklámozott kicsiny része, megkérdőjelezhetetlennek, minden körülmények között, egyetlen, elkerülhetetlen törvényszerűségnek tűnjék.

  Mi is az, amiről nem beszélnek, noha a napnál világosabb tény.

Kezdetben mindjárt arról, hogy az élő világ, (maradva a halállománynál)

cca. 90%-át kishalak alkotják. Ezek sokkal fürgébbek, rugalmasabbak, és kisebb igényűek a nagy halaknál. Ez egyszerű okból, játszi könnyedséggel kitérnek, a felzabálók útjából. Tekintve, hogy a nagy halak nem képesek olyan „törvényt” hozni, hogy tilos előlük elmenekülni, nem szabad élni a tömeg erejének lehetőségével, így nem is tudnak jelentős kárt tenni a kicsik csapataiban.

Csak egy kicsit kell figyelni, mi folyik az állatvilágban, ami az egyensúlyt képes fenntartani, és rádöbbenünk, mi emberek hol hibázunk, hol erőszakolják meg a kevesek közülünk, a természetet, és mindezt, hogyan vesszük mi tudomásul.

   A természetben, a kishalak, hatalmas rajokban úszkálnak. Ez a tömeg, a sok jó fogás lehetősége egyszerre, megzavarja a ragadozót, és legtöbb esetben, a „sok szék közül, a földre esik”. Ezt jelenti a tömeg védelme.

Hogyan , mikor nyilvánul ez meg, az emberi társadalmakban?

A forradalmak alkalmával, illetve a szakszervezetek alakulásában.

A forradalmakban, a tisztességtelenséggel szembeni ellenérzés, átcsap a társadalmi tolerancia gátjain, és elszabadul az indulat. Mindenki céltáblává válik, aki nagyhalként, vagy azok kollaboráns élősködőjeként fosztogatta az embereket. Megszűnnek, felfüggesztődnek a törvények, amelyek addig meghatározták az emberek lehetőségeit, akadályozták az igazság érvényre jutását. Egy forradalomban, senkinek nem jut eszébe parkoló díjat fizetni, de még inkább nem, annak behajtásával próbálkozni. Ugyanígy van ez, minden tisztességtelen dologgal kapcsolatban is.

Ezért borsódzik a háta a globalistáknak a spontán forradalomtól. Ügyesen egyensúlyoznak egy borotva élén. Mindig elvesznek a tömegektől mindent, amit lehet, de kiváló érzékkel megérzik, mikor kell valamennyit visszaadni, hogy a nyakazást elkerüljék. Leginkább sikerül, mert az egyszerű ember utál harcolni.

Ha nem teszik lehetetlenné, szó nélkül húzza az igát, ameddig mag nem szakad, és fel nem bukik.

   Sokkal nagyobb veszély, elviselhetetlen akadály a globalisták számára egy vezető, aki nemzete támogatásával, szembe fordulva a globalista törekvésekkel, védi nemzete, népe érdekeit. Mivel ezek általában, szándékaiktól eltántoríthatatlan emberek, nem vásárolhatók meg kilóra, ezért, megölik őket.

Ahol a végrehajtó hatalom, a nyomozás, az ítélkezés már a kezükből eszik, ott egyszerű bérgyilkosokkal, mint Amerikában a Kenedy-ek, Austriában Haider, vagy Lengyelországban, a teljes vezérkar esetében. Azokon a területeken, ahol még nem jutottak el idáig, mint Líbiában, vagy Egyiptomban, ott a helyzet kicsit bonyolultabb. Ott, diverzánsok bevetésével kell harcokat generálni. Mivel az állam, belső rendjének védelmében védekezni fog, ha kell katonai erővel is, a tájékozatlan emberekkel el lehet hitetni, hogy a zsarnok állam a saját népét gyilkolja. Ha sikerül az állam ellenállását felszámolni, az idegen globalisták kezébe kerül a hatalom. A nép, már hiába jön rá, mihez használták fel, csak egy újabb, spontán forradalommal tudja magát megvédeni. Ez zajlik most az „arab tavasz” néven mesterségesen polgárháborúba taszított országokban.

   El lehet azon gondolkodni, mi lehet, az, életveszélyes méreg, ami ilyen mélyre süllyeszti, ilyen élhetetlenné teszi az emberi társadalmakat?  Egyszerű a válasz: az ego. 

   Néhány ember, egy-egy szűk csoport mérhetetlenre duzzadt egója. Ez az ego akar mindenhol megnyilvánulni, és mindenkitől mindent elvenni. Mivel direkt formában, ezt, az azonnali lebunkózás veszélyei miatt nem teheti, megkeresi magának a megnyilvánulás lehetséges formáit. Ezeket megpróbálja igazságosnak feltüntetni, mint a monopólium, a koncesszió, a kartell, és hasonló globalista képződmények. Ha megnézzük, mik is ezek valójában, megdöbbentő eredményre jutunk.

A monopólium = egyeduralom

Kizárólagosság az élet valamely területén. Egyszerűbben fogalmazva, egy kettős mérce. Nekem szabad azt tennem, amit senki másnak a környezetemben. Ennek alapja a jog, ami a római jogból eredeztethető, és köszönő viszonyban nincs az igazsággal. A római jog éppen olyan, mint a logika. Segítségével bármi, és ugyanannak az ellenkezője is bebizonyítható. Minden, nézőpont, és szándék kérdése. Ezért kellenek az ügyvédek, akik jó pénzért, hajlandók a jogot, a fizető ügyfél szándéka szerint, eredményesen magyarázni. Nem véletlenül nem volt a magyarságnak 1700-ig törvénykönyve.

Államiságunk kezdetétől az isteni igazságosság, és az ezen alapuló szokásjog uralkodott. Mátyásnak sem volt szüksége rá. Jogszabályok nélkül is elkergette, és megcsapatta, a népnyúzó igazságtalan bírókat. A nép, élvezte, és megbecsülte az igazságot. Jól megvoltunk vele, míg a prókátorok be nem szivárogtak, és meg nem, fogalmazták a „jogszabályok” szükségességét. A gyilkost felakasztották, a tolvajt „lefülelték”, a cédákat, latrokat, pellengérre állították. A becsületes ember, akár szegény akár gazdag volt, élhetett békében, és szégyellnie sem kellett magát.

A monopóliumot, nem lehet megvenni. Azt csak meghirdetheti egy állam, a lakosai nevében, egy király „Isten kegyelméből”, vagy megvalósíthatja csendben, egy olyan csoport, aki elég erős, és elég aljas a megvalósításhoz.

Megvalósíthatja az által, hogy aki megszegi a meg sem hirdetett, de közismert monopóliumot, ezt meggyilkolja, vagy „kivonja a forgalomból”.

Például: nincsen meghirdetve a monopólium, a védelmi pénzek beszedésére. Mégis, ha egy területen működik ez a „jogintézmény” akkor egy új, csoporton kívüli beszedő megjelenésekor, azonnal kitör a gyilkos harc, és az erősebb, kegyetlenebb banda folytatja tovább a fosztogatást, az ököljog igazsága alapján. Ugyanígy nincsen hivatalos monopólium az uzsorázásra, ez mégis a bankok monopóliuma. A cigányokat bebörtönözik érte.

  Sok mindenről kell még írnom, de a kedves olvasó türelme, és ideje is véges, ezért ezt, majd a folytatásban teszem.

Béla László

A koncesszió.

Ez, a kettős mércével egyesített eltulajdonítás triviális esete. Ebben, az állam, aki voltaképpen a terület lakosságát jelenti, választott, vagy önjelölt vezetői akaratából elad valamit, ami nem az övé. Az, hogy az illetéktelenül szerzett vételár hova kerül, milyen célt szolgál, esetenként és államonként is változik.

Előfordulhat, hogy közcélt szolgál, de jellemzően, felhasználása a többi bevétellel együtt, részben, vagy egészben „államtitok” tárgyát képezi.

Ezt a technikát, az emberek kifosztására találták ki és használják, ahol az emberek eltűrik. Néhány példa, hogy a dolog érthetőbb legyen.

Rég, Amerikában, a lakosok felfedezték egy terület aranykincsét. Az állam árulni kezdte a koncessziókat, és függetlenül attól, találtak e a területen aranyat, jó pénzeket szedtek belőle. Ez volt a fertőződés igazi kiteljesedése, de nem kell ilyen messze menni, sem térben, sem időben a példákért. A technika futótűzként terjed, és kaszál, mint a halál.

Amikor „rendszerváltással” szédítették a magyarságot, a „magyar” vezetők, hihetetlen tanulékonyságot mutattak. Eltűnt a magyar ipar, annak eladási ára, és megnőtt az „államadósság”. Ez nem koncesszió, ez lopás.

Egyszerű, cifrázatlan szemérmetlen lopás, a szavak magyar értelme szerint. Tekintve, hogy nem egy résztvevője volt, a jogászok, ezt szándékegységben, bűnszövetségben elkövetettnek értékelnék, de nem értékelik, mert senki sem bízza meg őket ezzel. Én pedig, nem is minősítem, mert nem a hatásköröm. A nemzet egy tagjaként, helytelenítem, tiltakozom, de megítélni, csak az egész nemzetnek van joga.

  A koncesszió, ennél finomabb lopás. A víz, minden területen az ott élők tulajdona. Az állam, ha koncessziót ad el vízkitermelésre, meglopja állampolgárait, mert a saját vizüket kell megvenniük, a koncesszió tulajdonosától. Ez is felháborító, de van cifrább is. Megépült az 5-ős autópálya, a Kádár korszak alatt, a magyar adófizetők pénzéből 50%-ig. A „rendszerváltó”

Kormányok, koncesszióba adták a második szakasz megépítését. És a francia tulajdonos, a magyar pénzből épített szakaszt kiegészítve, „megalkotta” Magyarországon, a világ legdrágább autópályáját. Lehangolóan gusztustalan magatartás, akár az. mikor egy magyar gázmezőre adnak el koncessziót, hogy az országnak, világpiaci áron kelljen megvásárolni saját gázvagyonát. De még ilyen messze sem kell menni. A tolvajok már annyira elszemtelenedtek, hogy koncessziókat adnak parkoló díjak szedésére, magyar közterületen, sőt, már dugódíjon fantáziálnak. Lehet, hogy hiányoztak az általánosból, amikor a közterület definícióját tanulták a többiek? Akkor vissza kell hirtelen menni az általánosba a hiányzó ismeretért. Én úgy tanultam: Közterület egy országnak az a közcélra hasznosított területe, ami közösségi tulajdonban van. ezt, minden állampolgár, alanyi jogon, térítés nélkül, rendeltetésszerűen használhatja.

Mi a közút? A közút, az a – nem magán területen –  közterületen fekvő út, amelyet a járműforgalom lebonyolítására, járművek várakozására jelöltek ki.

Ha az állampolgár ezen közlekedik, vagy nem tiltott helyen várakozik. Akkor rendeltetésszerűen, ebből következően díjmentesen használhatja. Díjat akkor jogos kérni, ha a megengedettnél nehezebb tengellyel közlekedik rajta, esetleg cirkuszi sátrat épít, vagy szoborkiállítást rendez. Ezt is csak azért, mert ezzel a magatartásával, másokat akadályoz a jogos, rendeltetésszerű használatban, kvázi, tőlük kell kibérelnie, a szükséges javítás, a cirkuszi előadás, vagy a kiállítás idejére.

Talán ennyit a koncessziókról.

A kartell:

Fajtája, használhatósága szerint szinte kifogyhatatlan az előfordulása.

Alapja a monopólium, egy-egy iparág kisajátítása néhány cég számára.

Ezt követően lehet a kartelezéssel szabályozni az alapanyag árakat, a fogyasztói árakat, a béreket. Másképp fogalmazva a kartellel lehet meglopni a beszállítókat, a fogyasztókat, és a dolgozókat. Igaz, ezt a módszert, gusztustalansága miatt sok éve hivatalosan tiltják, de ennek a tilalomnak, egyetlen globalista állam sem akar érvényt szerezni. Pénzét számolgatva, minden nemzetáruló tenyerét dörzsölve figyeli, miként fosztják ki nemzettestvéreit, némi baksis ellenében.

Mindezt hogyan?

Ha egy országban a textilipar 3 cég kezében van, és ezek megegyeznek, hogy adott alacsony árat fizetnek a gyapjúért, a lenért, és egyik sem hajlandó többet fizetni, akkor ez lesz az alapanyag ára. Ugyanez van az eladási (fogyasztói) árakkal, és a munkabérekkel is. Mindenki veszít, egyedül a globál-kapitalista kaszál. Így lehet tönkretenni egy ország gazdaságát, leszegényíteni, nélkülözéssel és stresszel elpusztítani a népét. Láthatjuk mi folyik, de már nem országos, hanem világméretekben.

Talán ennyit a kartellekről, azok iszonyú kártételeiről. Írhatnék még, az elfogultság vádjának veszélye nélkül, azon kormányzati intézkedések ellenséges voltáról, amelyek rendelettel megtiltják a nagy buszfelhasználóknak, magyar buszok vásárlását, a magyar államnak a Magyar Nemzeti Bank feletti rendelkezését, és hasonló irracionális, sokkal inkább nyíltan magyarellenes dolgokat. Az ilyen kormányt az olasz, a spanyol, de szinte bármely európai nép rég elkergette, vagy bunkóval leverte volna. A magyarság végtelen toleráns.

Ha módja lenne a szemétdombra vetni a pusztítókat, nem teszi. Inkább hód-mező-vásár-nagyon helyesen bíztatja, pusztítsatok szaporán, hisz még van mit. Mi mögöttetek állunk, bármit tesztek is.

Ilyennek is kell lennie, hogy kerek legyen a világ. Ettől, még éppen úgy szeretjük vásárhelyi honfitársainkat, mint bármely másikakat.  Remélem, hamarosan le tudjuk szavazni őket.

Voltaképpen, ez az írás is rossz. Rossz, mert a hibákat tárja fel.

Ezer éve gyötörnek bennünket ilyen és hasonló dolgokkal. Épp azért teszik, hogy ellophassanak mindenünket. Azért ilyen gátlástalanul látványosan, hogy látván az aljasságot, minél dühösebbek legyünk. A dühös ember a mérgével épp a gonosz erőket erősíti, és mi partnerek vagyunk ezer éve.

Mátyás, rövid uralkodása, felemelte ugyan a magyarságot, de kevés volt ahhoz, hogy az aranybulla rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtsuk. Félmunkát végeztünk, mint a rossz kapás. Ha a kertünket felveri a gyom, tőből kell azt kivágni, mert ha csak legázoljuk, harmad napra feláll, és gyorsabban nő, mint valaha.

  El kell felejteni a negatívumokat!

Jó dolgokra kell gondolni. Arra, hogyan szervezzük újjá az iparunkat, mezőgazdaságunkat, haderőnket. Hogyan lesz a magyar fiatalból ismét délceg egészséges teherbíró, kiképzett ember. Milyen jól, és büszkén élhetünk, ha leráztuk, örökre elhajtottuk élősködőinket a hatalomból, és végre, boldog magyar jövő képét tehetjük gyermekeink szeme elé, - mondván – nagy volt a mi időnk feladata, de megértettük, megszenvedtünk és megfeleltünk.

Vegyétek méltó örökül a hazát, és vigyázzatok rá jobban, mint mi tettük, hogy soha ilyen helyzetbe többé ne kerülhessen.

  Segítsen ebben a Magyarok Istene!

Béla László

  Egy budapesti gyermekorvosi rendelőben csíptem el ezt a beszélgetést.

Nem szokásom hallgatózni, de nem lehetett az esetet meg nem hallani. Egy kismama beszélt a gyermekorvossal, akinek korábban kellett volna jelentkezni.

A gyermekorvos, kérdőre vonta a kismamát, miért nem jelentkezett, amikor kellett volna. A kismama, védekezés, nem panaszként elmondta, hogy először, meg kellett oldani a lakhatásának kérdését. Amikor bement a kórházba szülni, még egy komplett háztartás gazdaasszonya volt.

Mire kijött, kilakoltatták.

Nem gyermekszoba, kiságy, babaholmi, de eszköztelenség hajléktalanság várta a magyar újszülöttet.

Mindez a huszonegyedik század Európájában, egy uniós tagállam fővárosában.

GYALÁZAT!!!

Nem csodálkozhatunk, ha kevés gyermek születik, ha ilyen körülmények előfordulhatnak. Egy becsületes kormány, ha kell, nehéztüzérséget állítana, az ilyen élethelyzetben lévő család védelmére, a bankokkal, vagy magával a Jehovával szemben is. Az ösztöneitől vezérelt marhacsorda is körülállja az ellő tehenet, hogy a ragadozókat távol tartsa. Ez a „nemzeti” kormány, nem rendelkezik ennyi empátiával? Nem képes arra amire egy vadállat, hogy megvédje fajtájának utánpótlását a hiénáktól?

Ha ez a „KERESZTÉNY-NEMZETI” kormány nem teszi, hiszen a helyzetet ő idézi elő, hol van az utcáról a jobbik?

  Hol vannak a képviselőik, akiknek a jobbító javaslatait a kétharmad lesöpri az asztalról, mint a szemetet?

Ha szavazatok híján ott semmit sem tehetnek, hol vannak a piacokról?

Hol vannak bárhonnan, ahol elmondhatnák, mi zajlik az országban.

Miért nem harsogják, hogy Viktort egyezménye szerint, Magyarország (nevében Viktor) 500 ezer izraeli befogadását vállalta, ha Izrael hadszíntérré válna. Miért nincs, aki  lerántsa a leplet, miért akar Izrael feltétlenül háborúba keveredni a perzsákkal vagy bárkivel, aki hajlandó, és képes válaszolni egy agresszióra?

Mindeközben, az újszülött magyart kilakoltatják Viktor szeme láttára. Jó! lehet hogy elfordul, hogy ne kelljen látnia, de a rohadt életbe! Egy magyar miniszterelnök ne forduljon el! Azért tették oda! Ne ígérjen senki idegennek szállást, ha a magyarét sem tudja garantálni.

  Miért nem harsog az ország a Jobbik szónokaitól?

Miért nem tüntet az LMP. az MSZP. minden párt, akire 3 ember szavazott, felelős ezekért a dolgokért.

Tessék megfelelni a vállalt feladatnak!

Aki felveszi a kolompot annak rázni kell, hogy szóljon, és a többi, tudja, merre menjen.

Aki felveszi, de nem rázza, az csal. Becsapja mindazokat, akik hittek, és bíztak benne. Magukra hagyja a támogatóit, hogy a langyos vízben ázhasson.

Ez nem magyar szokás. A magyar őszinte és gerinces fajta. Sokat gyötörték ez elmúlt évezred alatt, de a javát, mostanra sem sikerült megtörni.

Ezzel a mentalitással elvesztettük volna a pozsonyi csatát, de megnyertük!

Most is meg kell nyernünk, és ha igazán akarjuk, meg is nyerjük.

Béla László

  Azaz, kenyeret és cirkuszt (a népnek), nehogy lenyakazza a császárt.

Közismert, és eredményes elnyomó római alapelv. Et szerint próbál ma is működni, minden tisztességtelen hatalom, aki a népe erején élősködve ül annak nyakán, és nyomorgatja azt, aki biztosítja gondtalan életét.

   Két teljesen különböző dolog, ennek a magatartásnak, politikának a tisztességtelensége, és a fenntarthatósága. A tisztességtelenség az elv megfogalmazódása óta nyilvánvaló, mert az emberek félrevezetésén alapul.

A fenntarthatóság, napról napra csökken a világban. Amerikában még rendíthetetlenül áll. Mára az egész emberiség tudja, az amerikai választópolgárok nagyobb részének kivételével, hogy Amerikára, az ottani gazdaságra, politikára és katonai potenciálra, a zsidóság rátette a kezét. Csaknem 100 éve a farok csóvája a kutyát Az amerikai polgárháború óta, ez a befolyás létezik és folyamatosan nő, az utóbbi évszázadban pedig kiteljesedett. Fenntartása érdekében, az amerikai nép számára 4 évente megrendezik a cirkuszt. Elhitetik velük, beleszólhatnak a saját sorsukba, miközben ezrével vetik áldozatul őket a felrobbantásra szánt tornyokban, de a koreai, vietnami, afganiasztáni, vagy iraki háborúkban. A választási komédiában folyik a látványos iszapbirkózás, mint ha bármely elnökjelölt rendelkezne bármilyen új szándékkal. A politika nagy spílerei, kényesen vigyáznak arra, még elnök jelölt se lehessen, a kezükbe nem lévő ember, mert ha véletlen megválasztják, akkor meg kell ölni, mint már annyit, a szabadságharc óta.

Akik a szálakkal mozgatják ezt a 3o6 millió embert, a bankárok és iparmágnások, akiknek útját legyilkolt elnökök, katonák, és civilek tetemei szegélyezik, jóságos álarcaik mögött, élnek, mint a piranhák a trópusi vizekben, és temérdek pénzzel támogatják ezt a cirkuszt. Ameddig az amerikai polgár nem látja ezeket Manhattan utcáin koldulni, addig lényegi változásra nem számíthat.

    Itthon Magyarországon, valamivel jobb a helyzet. Igaz, az élősködők itt is teszik a dolgukat. Rendezik a cirkuszt a népnek, és állítják hozzá a szereplőket.

Itt is kényesen vigyáznak arra, hogy ezeken kívül, más, szerephez ne jusson. De itt, mégis kinőtt a nép akaratából egy párt, aki nem a vazallusuk. Igaz, a kétharmados vazallus hatalommal, úgy le tudták őket bénítani, hogy a korábban elkötelezett gondolkodó támogatóik egy része is hátat fordított nekik, de az egyenes egyszerű emberek körében, ennek ellenére rohamosan nő a támogatóik száma. Minden egyes ember egy szavazat. Akik a pillanatnyi lebénítás hatására elfordulnak, mint a szélkakas, nem hiányoznak. Kevesen is vannak ahhoz, hogy sokat változtassanak, és ilyen gondolkodásra, nem is lehet nemzeti államot, legfeljebb légvárat építeni. A légvárakból a magyarságnak pedig már elég.

Megtanultuk, hogy azokat könnyedén felkaphatja a szél, és meghalhatnak bennük a gyanútlanul játszó gyermekek.

Béla László

   Mi magyarok, elég rendhagyó, az átlagtól különböző nemzet vagyunk. Attila halála, a hun birodalom szétesése óta, egyfolytában lefelé megyünk. Ellenségeink mindig pusztítanak egyet rajtunk mi a sebeinket nyalogatva, nem értjük a dolgot. Nem tudjuk miért, és mindez hogyan lehetséges.

  Hősies elszántságunk ellenére, amivel a gyilkos túlerő ellen is megvédtük magunkat a pozsonyi csatában, nyakukba kaptuk ősi kereszténységünk helyébe a római vallást. Vele a szeretet helyett az inkvizíciót, az örök élet ismerete helyett, a pokol vízióját, a rovás helyett az analfabéta tömegeket. Évszázadokba telt, amire kimásztunk ebből a számunkra ásott veremből. Mire megtanultuk, a tőlünk idegen, latin műveltséget, addigra elvesztettük, még inkább elrejtették előlünk a több tízezer éves kultúránk áldásait és eredményeit.

   Elhazudták, és a közoktatásban ma is elhazudják, dicsőséges múltunkat, egy történelmi csődtömegként ábrázolva a magyarságot. A magyar ember, lelke mélyén, tudat alatti ismereteinek legmélyebb bugyraiban, ma is hordozza ezeket az elrejtett értékeket. Ezért nem értjük, hogyan vehet erőt rajtunk a gonoszság, hogyan tudhat olyat pusztítani rajtunk, amilyet tapasztalni kényszerülünk.

Legtöbben már el sem gondolkodunk rajta, hanem teret engedve a hazug propagandának, elfogadjuk, ez a magyar sors.

   NEM EZ !!!

Ha ismernénk a szakralitásnak, ezoterikának, mágiának, a római egyház által szemétre vetett értékeit, sokkal többet értenénk az eseményekből, és sokkal intenzívebb védelmünk lenne a gonosz cselekedetekkel szemben. Nem véletlen zárja el híveitől ez egyház ezeket a dolgokat, hisz a gonoszság, épp ezzel a fegyvertárral harcol, és győzedelmeskedik ellenünk.

  Hogyan győzhettünk a pozsonyi csatában?

Isten segítségével. A szakrális hatalom erejével.

Már hallom a gúnyolódók szavát: persze! Jött a Teremtő, és hatalmas pallosával lekaszabolta a magyarok előtt, az állig felfegyverzett német-római sereget.

Valóban valószínűtlen az ismert eredmény. De ha a magyarok Istene, hatalmas pallosával, csak a gúnyolódók „utálatos képe”, akkor mi volt a valódi ok. Mi az a szakrális hatalom, amit sem megfogni, sem meghatározni nem egyszerű.

A mögöttes szándékok különbsége, a gondolatok ereje, ami többet tesz minden fizikai erőnél, mert a múló anyagi világ ereje helyett, az örökkévaló szellemi világ erejét testesíti meg.

  Árpád, a magyar sereget, a haza védelmére hívta össze. Mind a negyven ezren tudták, a biztos halálba indulnak. De tudták azt is, a halál nem lehet ártalmukra, mert embert nem lehet megölni. Ez ősi tudás, amit a gonoszság rejt el előlünk, hogy meg lehessen bennünket félemlíteni.

Az akkori magyarok, még ismerték az igazságot, így szívükben nyoma sem volt félelemnek. Egyetlen közös akarat volt mindenkiben, győzni! Túlélve, vagy belehalva, teljesen mindegy. Az ego mindegyiket haza vezényelte volna, de a közös tudat, felülírta az ego parancsát. A magyarok, ebben a csatában kivétel nélkül keresték a hősi halált. Ezzel az irracionális magatartásukkal annyira megrémítették a római vallás által, már halálfélelembe süllyesztett zsoldosokat, hogy azok védekezésképtelenné váltak.

   Mára, a magyarságot is sikerült halálfélelembe süllyeszteni. Félünk mindentől.

Félünk a munkanélküliségtől, az éhezéstől, a kilakoltatástól, végső fokon a haláltól. Mindentől, ami félelmeink híján, bizonyosan el nem érhetne bennünket.

Félelmeinkkel viszont mindent valóra váltunk, amitől félünk.

Akadálytalanul vesz erőt rajtunk a gonoszság, és pusztít akkorát rajtunk, amekkorát akar. Félünk elmenni, szavazni, nehogy még nehezebb helyzetbe kerüljünk. Szavazni azok mennek el kivétel nélkül, akik féltik a kivételezett helyzetüket. Ők, a saját érdekeik szerint szavaznak. Azok a bátrabb magyarok, akik el mernek menni, és a nemzet érdekei szerint szavaznak, kisebbségben maradnak.

   Túl kell lépni félelmeinken, indulatainkon, jogos bosszúvágyunkon.

Ezek hatalmas mértékű negatív energiák, amelyekkel önként támogatjuk azokat, akik pusztítani szándékoznak, és valójában pusztítanak is bennünket.

  Ne támogassuk önmagunk pusztítását!

Ahelyett, hogy az élősködők létén keseregnénk, eltávolításukon agyalnánk, azon kell gondolkodnunk, mivel tesszük szebbé, könnyebbé magunk és embertársaink életét. Az élősködők nincsenek! Azok már a múlt. Miénk, és gyermekeinké a jövő. Ezt a jövőt kell építeni, leginkább azzal, hogy elképzeljük, megtervezzük, és valóságként megéljük. Nem kesergünk a ma hiányosságain. Örülünk annak, ami van, és hálásak vagyunk jó sorsunknak azért, ami terveink szerint lesz.

Ha így gondolkodunk, akkor el merünk menni szavazni is. Merünk egy magyar kormányt választani, hiába köpködnek rá kígyót-békát.

Minden gondolat megvalósítja önmagát.

Merjünk szabadok lenni, és azok leszünk. Merjünk önállóak lenni, és azok leszünk. Merjük szeretni egymást, és eltűnik a gyűlölködés. Merjük támogatni egymást, és mindenki támogatását élvezni fogjuk. Merjünk a jó oldalra állni, mert Isten is azon áll, és ha isten velünk, nincs erő ellenünk.

Egyetlen, jó gondolkodású magyar is számít. Gondoljuk el! Ha egy sötét barlangba egyetlen ember belép, fénylő fáklyával a kezében, a sötétség azonnal háttérbe szorul, és helyét a derengő félhomály veszi át, ha az egy mellé, még hétmillió társul, fényárba borítják a teret, és a sötétség elűzetik, kizáratik.

Nem lehet kérdés, hogyan kell cselekednünk, hogyan kell gondolkodnunk.

Béla László

   Amióta a világ cionista bekebelezésének intenzív szakasza megkezdődött, fokozottan figyelem a politikát. Ugyanezt ajánlom minden magyarnak, németnek, franciának, olasznak, és bármely nemzet fiának. Külön szeretettel ajánlom a görögöknek, és persze minden nemzetnek, akinek számít a túlélése, gyermekeinek, unokáinak lehetősége az életre.

A cionista „új világrendben” a mai értelemben vett élet, ami ellátottságot, szabadságot, igazságot, és emberhez méltó megbecsülést jelent, nem létezik.

Amikor a társadalmakat az efféle rák megtámadja, az egész társadalom átalakul.

Ahol a cionisták átveszik a hatalmat, ott az ember fogalma megszűnik. Azt a társadalmat három tényező alkotja: a pénz. az urak, és a szolgák.

   A pénz, az hamis! A cionista elit „terméke”, értéktelen papír, amiről elhitetik a szolgákkal, hogy munkájuk minden gyümölcsét, produktumát oda kell adniuk érte. Ennek azzal adnak nyomatékot, hogy a teremtő, alkotó ember ne is gondolkodhassék más megoldáson, lényegében átszervezik az emberek életét.

Erőszakkal, vagy jobb, könnyebb élet ígéretével, városokba tömörítik az embereket. Itt, ők állapíthatják meg a feltételeket, és olyan feltételeket teremtenek, hogy az embereknek, puszta létük fenntartásához, folyamatosan pénzre legyen szükségük. A pénz, az elit kezében van, és mindig annyit enged kiáramlani a szolgák kezébe, hogy az némileg kevesebb legyen a szükségesnél.

Az elit ügyel arra, ne keletkezzenek megtakarítások. Figyelemmel kíséri a szolgák vásárlásait, (bank és pontgyűjtő kártyák) és megtakarításait. (bankszámlák) Ha a cionista elit, mégis megtakarításokat észlel, az általa nem preferált társadalmi csoportnál, azonnal ellenintézkedéseket tesz. Csökkenti a béreket, (16% egységes adó), és kreált, új jogcímeken vesz el a kiáramlott pénzekből. (megemelt áfa, bírságok, parkolási, dugódíjak, élelmiszer, územanyag, tömegközlekedés drágítása, parlagfű stb.) Ugyanez működik nemzetállamokkal szemben is. Valamennyi nemzetközi szervezet, mint az ENSZ. és annak minden alegysége, az EU a cionista bekebelező gépezet tevékeny része. Ezek találják ki a széndioxid kvótákat, és egyéb alaptalan fosztogatási lehetőségeket.

    Az ilyen alapra épülő társadalmakból sikerült kirekeszteni, az ember ősi ösztöneként létező szeretetet. Ezt teszik velünk, magyarokkal is, de itt, ez még teljesen nem sikerült. A szeretet még nyomokban felbukkan.

A sikeresen átalakított társadalmakban mindenki mindenkinek ellensége, Ezt sulykolják belénk is, mondván – a magyar legnagyobb ellensége a másik magyar, dögöljön meg a szomszéd tehene is, nincs semmi baj se még, csak a szomszéd háza ég, ilyen, és hasonló, ránk soha sem jellemző gondolkodásmóddal szeretnének minket látni.  Az ilyen társadalmakban soha nincsen béke, és nyugalom. Az elnyomók folyamatosan rettegnek az elnyomottak reakcióitól, bosszúhadjáratától. Az elnyomottak, helyzetük miatt, engesztelhetetlenül utálják az „elit” tagjait.

Nem ilyenek vagyunk.

A magyaroknál a húr, végtelen rugalmas, valószínűtlen mértékig feszíthető.

Még 56-ban is, csak több, egy irányban ható merénylettel sikerült elpattantani.

A nagyvárosokból és agglomerációjukból csak 30-40 km-t kell eltávolodni, és agymosott rabszolgák, és nagyorrú basák helyett, szabad embereket találunk.

Ha megnézzük Gyöngyöspatát és Hódmezővásárhelyt, fülsiketítően üvölt a különbség. Természetesen nem csak az elvek elfogadásában vagy elutasításában lelhető fel. Ha elmegyünk egy faluba, vagy nyomokban még előforduló tanyára, és, az ottani emberekkel beszélünk, érezzük, hogy az a másik ember figyel ránk.

Hangjában, gesztusaiban érezhető a másik ember megbecsülése. Nincs benne hátsó szándék, félrevezetésre való törekvés. A vidék nagyobb részén, ma is romlatlan igazi magyarok élnek.

  Természetesen a városi emberek sem önszántukból olyanok, amilyenek.

Iszonyú terror alatt tartják őket. Egy magyarnak, a legnagyobb büntetés, ha tétlenségre kárhoztatják. Ezer és ezer család él olyan lakásban, a városokban, melyekhez nem tartozik sem kert, sem egyéb kiegészítő létesítmény. Ezekbe a lakásokba éléskamrát, számottevő, 1-2 hónapra elegendő élelmiszer tárolására alkalmas helyet, nem is építettek. Ez a tény egymagában is a pénzügyi, és ellátási terror legerőteljesebb megvalósítása. Az ilyen körülmények között élő tömegek, a hatalom szemében teljes mértékben kiszolgáltatottak. Ha mögé nézünk, a hatalom miért képzeli így, végül is, az álláspontjuk logikus.

Ha egy ilyen család keresői fölül eladják a gyárat, kirugdossák őket a munkahelyükről, és nem adnak megfelelő jövedelempótló támogatást, a családra rövid időn belül a pénzügyi csőd, a nélkülözés, végkifejletben a éhezés vár. Ez a gazdasági terror. A multi bevásárlóközpontok a nagy lakótelepeken tönkretették a helyi élelmiszer kereskedelmet. Ha a multi bezár, 2 nap múlva a lakótelep éhezik. Hála Istennek, és a magyar hagyományoknak, ez, csak a cionisták gondolatvilágában működik így. A valóságban, szinte minden családnak megvannak még a vidéki gyökerei. És a zsarolásra szánt lakótelepek esetleges városok, az ellátási terror megnyilvánulásának első jeleire napok alatt elnéptelenedett kísértetvárosokká válnának. Lakóiból pedig a gyökereik szerinti területeken, félelmetes erejű, önellátó, termelő, ellenálló gócok alakulnának,  akik hamar egymásra találnának és egyesülnének a zűrzavar okozóinak közömbösítésére eltávolítására. Ez már valódi rendszerváltás lenne, nem demokratikus úton. Ezt kell elkerülni. A rendszerváltást demokratikus úton is meg lehet, és meg kell oldani. Viktor is hiába töri össze magát a regisztrációval, választási törvénnyel, vagy bármilyen lehetséges és lehetetlen módon, a népi kezdeményezésekkel szemben tehetetlen.

  Elgondolkodtató, hogyan tudott ez a nagyon kevés, és bátran hozzátehetjük, nem is kiemelkedően intelligens ember, ennyi embert megnyomorítani, kisemmizni, félrevezetni? A kérdés eléggé összetett, csak többrétű válasz felelhet meg rá.

Hogyan lehetett működőképes a kifosztás pszichológiája?

A magyarság, eredendő jóhiszeműségének ismeretében, jól előkészített, hosszú távú, történelmi helyzetekkel alátámasztott tervek végrehajtásával.

A szovjet irányzat, a minden körülmények közötti önellátási kényszer, meghatározta a szovjet erők által szavatolt hatalmú kormányok mozgásterét.

A kommunizmus évei a Rákosi korszakban az újjáépítésről, a Kádár korszak alatt, kötelező fejlődésről, hatalomfenntartásról, de, emellett szociális érzékenységről, az emberek racionális pénzügyi védelméről szóltak.

Aki még emlékszik, emlékeiből tanúsíthatja újtörténeti kutatásaim valóságát.

56 után, amikor megszűnt a gépkocsi tartás állami engedélyhez kötése, tehát megkezdődhetett a gépkocsik szabad forgalma, egy idő után a szaporodó balesetek kártételei miatt, szükségessé vált, a kötelező felelősség biztosítás.

Kádárék is bevezették nyugati mintára. Csekk, vita a hátralékokon, fedezetlen károk, stb. A kormánynak nem ált érdekében idegesíteni az embereket, sőt, nem akarván embereket foglalkoztatni a viták tisztázásával, egy huszárvágással megoldotta a  kérdést. Egy forinttal megemelte a benzin amúgy sem magas árát, és ebből az egy forintból fizette, az egyetlen, Állami Biztosító gépjármű kárrendezési osztály költségeit. Nem kellett többet biztosítási szerződéseket kötni. Egy autó megvásárlásával automatikusan létrejött a felelősségbiztosítás.

Amikor a polgár benzint vett az új autójába, azzal megfizette a biztosítási díjat, nem lehetett a díjjal elmaradni. Mindenki olyan mértékben fizetett díjat, amennyi időt az úton tudott tartózkodni, a megvásárolt benzinjével.

Minden becsületes ember számára átlátható, hogy ennél igazságosabb és egyszerűbb rendszer nem létezik. Mi volt mégis a baj, ami miatt visszaléptünk az egyedi díjas, szerződéses, sárgacsekkes rendszerbe? A fosztogatásnak a büntetés lehetőségének a teljes hiánya, az állampolgár nyugalma, az állam és a polgár egymás közötti békéje. Ezt a kapitalista állam nem tűri. A római jog alapján épülő államok, vagy cionista szerveződések, mint az EU, csak az őket felhatalmazó, vagy általuk elnyomni kívánt emberek ellenségeként képes és hajlandó működni. Elképzelhetetlen számukra olyan helyzet, hogy a hatalmuk alatt élő polgár, bármiféle védettséget élvezzen a hatalom vadhajtásainak fosztogatásával szemben. A polgár csak kiszolgáltatott lehet, az állam csak az elit érdekeit érvényesítheti, A középosztályt tönkre kell tenni, ne legyen, aki támogathatja a legkifosztottabbak megmozdulásait.

  Ez vár, a nemzetállamok felszámolása után, minden EU. tagállam polgáraira is.

Ezért kell megőriznünk a nemzetállamokat, lebontanunk, felszámolnunk, a nemzetállamok elsorvasztását célul kitűző cionista internacionalista globalista szervezeteket.

    Megér egy gondolatmenetet, miként lehetett, a világviszonylatban is, magas intelligenciájúnak számító magyarságot, ebbe a sűrű sötét erdőbe bekergetni, amiben van.

   Sajnos, mi sem vagyunk mentesek az emberi hibáktól. Amikor a rendszerváltás szlogenjét kitalálták, magyar naivitásunkkal elfogadtuk, hogy a szándék becsületes. Elhittük, hogy a privatizáció, korszerűbbé, gazdaságosabbá fogja tenni, amúgy világszínvonalon álló iparunkat. Álmunkban sem gondoltuk,

hogy az egész koncepció, a magyar ipar felszámolását célozza. Már látjuk, és még nem késő. Minden helyzetből talpra lehet állni, ha megvan a szándék hozzá. Ha egységesen elutasítjuk az eddig folyamatos egymásutánban megválasztott ország pusztító, magyar gyűlölő kormányokat – pártokat,  kezünkbe vehetjük saját sorsunk irányítását.

  A mai magyar kormányfő, megválasztása előtt nyíltan kimondta, ne azt figyeljük amit mond, csak azt, amit tesz. Nehéz ez a kettősség. A nyíltan felvállalt hazugság, még a sunyinál is gusztustalanabb. Viktor és adminisztrációja, nemzeti zászlókat lobogtatva, nemzeti trombitákat fújva, intenzíven folytatja 2002-ben elkezdett pusztítását. Ma sem vette vissza magyar fennhatóság alá a Magyar Nemzeti Bankot, ezzel a magyar valuta feletti ellenőrzést, amit anno ő adott át az IMF.nek. A magyarok már átlátnak a szitán, de nem mernek szavazni?

Fontos lenne végre, magyar kormányt választani. Nem fosztogató, magyar gyűlölő, sumák kétharmadot.

  Minden magyarnak, aki felelősnek érzi magát a jövőjéért, az ország megmaradásáért, a gyermeke életteréért, a legkutyább kutya kötelessége elmenni szavazni. Ha a kílóra megvett 25%-ra bízzuk a döntést, távolmaradásunkkal ebből csinálunk kétharmadot, aki a torkunkra teszi a kést. Teszi ezt terrorral, unióval, IMF-el és egyéb falrengető hazugságokkal.

   Viktornak legutóbb az volt a stratégiája, hogy semmit nem ígért. Gondolja, így senki nem mondhatja, hamis ígéretekkel szerzett hatalmat, noha ez a napnál világosabb azok számára, akik figyelnek. Egyetlen dolgot ígért, jobban fogja csinálni. Ez mára tényszerűen cáfolt. Az első hatalmi lila gőzben, derék vezérünk elhajtotta az IMF delegációt. A magyarok szíve repesett az örömtől a vezéri kinyilatkoztatás hallatán, „ ha az IMF. visszajön. Akkor én megyek!”

Figyeljük a fejleményeket, mikor kezdenek ismét tárgyalni, mert ugye, akkor jön a kormányváltás. Egy kormányfő, az komoly ember, kivált, ha magyar.  Szavának súlya van. Ha nincs, még a szél is elviheti, még inkább a becsapott választók haragja. A magyar történelemben, régi tanulságai vannak, a hatalomban, a zsidóság jelenléte, életveszélyes voltának. Már az aranybulla (1222) félreérthetetlenül rögzítette, Magyarországon zsidó, közmegbízatást nem vállalhat, nem kaphat, közpénzt nem kezelhet. Ehhez képest ma, Magyarországon, minden közhatalom, teljesen törvénytelenül, csaknem 800 éve betiltott módon a betelepült zsidóság kezében van. Politikusok, országos döntési joggal, bírók, ügyészek, rendőri vezetők kerülnek ki közülük, teljesen törvénytelenül. Ha tud valaki olyanról, hogy bárki hatályon kívül helyezte az aranybullát, szóljon!  Hallottam olyan megfogalmazást, miszerint, ezt a tilalmat, maga a király, aki életbe léptette, sem tartotta meg. Állítják, hogy ő is zsidókra bízta a pénzügyeit, mert azok értenek hozzá. Ez első kézből cáfolható. Amit a zsidó ebben a témában tud, azt tudja a magyar , sőt a magyar cigány is, csakhogy amit a zsidó szervezett formában, állami segédlettel, banki keretekben művel, az a magyarnak nem fér az erkölcseibe, a cigányt pedig becsukják érte. Mégis mi volt Viktorunk első dolga, együttműködési szerződést kötni a zsidó terrorállammal.

      Aki figyel. látni kényszerül. Államunkat, országunkat teljesen átitatta az idegen métely. Benne a magyarnak már szava, esélye nem lehet. Ellopnak, ha úgy jobban tetszik, privatizálnak mindent, és miközben eltűnt a nemzeti vagyon, adósság hegyeket hazudnak ránk. Hogy mindezt véghez vihessék, pártokban megosztott kormányokat választatnak velünk, akik azután egymásra mutogatnak, mondván - nem én, ők lopnak.  Érthető volt, hogy szükség van, egy nagy felhatalmazású kormányra, aki felszámolhatta volna a zsidó hegemóniát, helyreállítva a Horthy után megbillent törvényes rendet. ezt is létre hozatták velünk idegen irányítással, hogy a kifosztást, a magyarság kivégzését teljessé tegyék. Most gőzerővel azon dolgoznak, hogy a magyarságnak ezt a hibáját, kijavíthatatlanná tegyék, a zsidó uralmat végleg bebetonozzák. NEM FOG MENNI! ahogyan 907-ben sem ment.

A magyarság a választásoknál minden akadály ellenére JÖN, (választani) minden szemfényvesztés ellenére lát, és minden ellenkező propaganda ellenére

GYŐZ, mert ez, a Teremtő Isten által elrendelt feladata a világban. Meg kell állítania a gonosz térnyerését, helyre kell állítani a munka, és a becsület, és az igazság igazi értékét. Erre kapott a teremtésben felhatalmazást, egyben Isteni parancsot, és ennek véghezviteléhez Isteni támogatást és védelmet.  Ezért elpusztíthatatlan, mert ha Isten velünk, ki lehet ellenünk. Erre utal az ősi magyar köszönés is, amikor a magyar távozik barátai köréből, így köszön el:

Isten veletek!

Béla László

A szabad mandátumról.

Magyarország, a magyar politika, több mint húsz éve, abban a kényszerzubbonyban cselekvőképtelen, amit a Németh Miklós nevével fémjelezhető adminisztráció húzott rá.

  Ennek egyik legerősebb pántja, a szabad mandátum. Ez köti hátra a választó polgárok mindkét kezét, hogy jó katolikus módjára tűrni legyenek kénytelenek a pofonokat, akár mindkét arcukon, akár sűrű egymásutánban is.

  Mit is jelent ez a szabad mandátum?

Hivatalos értelmezés szerint azt, hogy a megválasztott tisztségviselő, meghatározott időre kap felhatalmazást, mely időn belül a felhatalmazás nem vonható vissza.

Köznapi nyelvre fordítva, ez sokkal több annál, mint aminek látszik. A szabad mandátum, gyakorlatilag azt jelenti, hogy a képviselő, ha csak a villamos el nem üti, a mandátuma lejártáig képviselő marad. Teljesen függetlenül attól, hogy a választók elfogadják e, a munkásságát. Elégedettek e, a döntésével, szavazataival. Ezt a gondolatmenetet tovább folytatva eljutunk oda, hogy a választó polgárt egy ciklusban elég egyszer becsapni, és ha akkor sikerül, akkor úgy becsapták, hogy négy évig törölheti a szemét.

Elfogadhatatlan, hogy egy képviselőt, a villamosnak kell elütni ahhoz, hogy helyette újat kelljen választani, ha a munkájával, szavazataival elégedetlenek a választók. A jobbik nem véletlenül harcol a képviselők visszahívhatóságáért.

A jelen állapot elfogadhatatlanul rossz, mert veszélyes, káros, és erőszakot eredményez. Kétharmados kormányunk első dolga kellett volna, hogy legyen, hogy a mandátum helyzetét rendezze. Szétdarabolja azt a kényszerzubbonyt, amit a rendszerváltás árulói húztak ránk. Természetesen nem tette. Nem tette, mert érdeke fűződik a tisztességtelen állapot fenntartásához. Ő is ott volt, amikor ezt a mérget keverték a magyarságnak, és ő is kevert egyet a kutyulékon.

Az indok, a tisztességtelenség fenntartására, hogy a nép beleszólása a politikába, kormányozhatatlanná tenné az országot. Én ezt a szóhasználatot pontosítanám.

A nép, jogos beleszólása saját sorsának irányításába, kifoszthatatlanná tesz egy országot. Ha ezt kormányozhatatlannak mondjuk, akkor ki merem jelenteni, hogy értelmes embernek, csak kormányozhatatlan országban szabad és érdemes élni.

    Véleményem szerint, ha egy ország kormánya, idegen érdekeknek rendeli alá a választói érdekeit, vagy csak nem képviseli intenzíven a választókét, akkor a népnek elidegeníthetetlen joga a kormány leváltása. Ennek, nem basebal ütővel, és nem AK-val kell történnie. Ennek demokratikus lehetőségét tartalmaznia kell az állam alkotmányának. Jelenleg éppen a kormány bebetonozása folyik gőzerővel. Szerintem rossz politika, mert az erőszak mindig erőszakot gerjeszt, és „habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr”. Ezt már Petőfi is tudta, és az óta sem lettünk butábbak, legalább is, a nép nem.

  Meg kell előzni az erőszakot, a gyurcsányi (csak a helyesírási programnak: milyen lövöldözés? gyurcsányi, ez egy jelző itt, és nem tulajdonnév)  lövöldözést. Ennek, mint már írtam, a képviselők hatékony meggyőzése a módja. Fel kell számolni a kormány, népellenes szavazógépét. Ha már a képviselők nem visszahívhatók, olyan légkört kell körülöttük teremteni, amiben nem mernek a választóik érdekei ellen szavazni. Ma, ez a kormány leváltásának egyetlen demokratikus módja. Nem a régi gyilkosokat, erőtlen aggastyánokat kell kergetni. Tudom, ez is eredmény, de a régi idők mai felelőseit félreállítani fontosabb, és akkor a további felelősöket, az állam, már hivatalból fogja kergetni.

Került olyan arcátlan ember a képviselők között. aki szó nélkül megszavazta a képviselői illetmény emelését, majd ki merte jelenteni, hogy ma, Magyarországon negyvenhétezer forintból meg lehet élni. Azt kell elérni - egyebek között - hogy a képviselői illetmény, a minimálbér legyen. Ne kilóra megvásárolt emberek dönthessenek, a nincstelenek sorsáról.

Ilyen, és hasonló dolgokkal lehet kilépni a válságból, az unió, és az IMF szorításából.

Béla László

Nem is tudom, mire emlékeztet…

   Elöljáróban meg kell jegyeznem, semmilyen fogalmam nincsen az adott perben szereplő embereknek sem a vallási, sem a faji hovatartozásáról. Amiért mégis írok a kérdésről, az a kísérteties hasonlóság, ami az idézetben leírt eljárás,

és a kiválasztottak vasfegyelme között látszik megjelenni.

„Felidézte: éppen Ormai István kezdeményezésére hatalmazták fel az elnökséget a mandátumot szerzők, hogy ha kilépnek az egyesületből, akkor érvényesítsék, azaz lássák el a kilépés dátumával a mandátumról lemondásról szóló nyilatkozatukat, amelyet 2010. október 6-án foglaltak írásba - mondta Gyenesei István. Hozzátette: ennek megfelelően jártak el, amikor Ormai István írásban közölte velük, hogy kilép az egyesületből, és a korábbi lemondó nyilatkozatot a kézírásával kiegészítette. (A lemondó nyilatkozatra a dátumot az egyesület egyik alelnöke írta rá.)”

További részletek: http://kuruc.info/r/53/101782/#ixzz27XYq1qau

Egyes források szerint, a hithű kiválasztottak, gyermekeiket 7 éves korukban, be kell, hogy mutassák vallási vezetőjüknek. Ez valamiféle szertartás, melynek keretében a gyermek, aki már írni tud, aláír egy üres lapot. Ezt alapot, amire később bármi írható, a  vezető megőrzi 7 évig, amikor egy újabb szertartás keretében a delikvens egy újabb hasonló lapot ír alá, és ez, minden 7 évben ismétlődik. Nem tudom igaz e, de ha igen, akkor a vallási vezető, élet halál ura minden híve fölött, mert az üres lapra, a vagyonátruházástól a búcsúlevélig bármi írható.

A személyes szabadságnak efféle korlátozása általában nem jellemző, és ha előfordul, az nem tűnik elfogadhatónak.

Egészen más, ha valaki hatalmat, lehetőséget kap egy irányzat szervezetétől, és esküt tesz arra, hogy az adott hatalmat az adományozó ellen nem használja.

Később esküjét megszegve, mégis ezt teszi.

Ilyen hitvány emberi magatartás is előfordul, de ehhez különleges ember kell-

Béla László

   Mióta megszűnt Magyarországon az államilag kikényszerített szavazatleadás,

önként, és dalolva, egyre kevesebb magyar adja le a szavazatát. Az idősek számára életük része, a fiatalabbak számára nem hangsúlyozott történelem, hogyan volt lehetséges a Magyar Kommunista Pártnak, és későbbi jogutódjának az MSZMP.-nek, a 99,5%-os választási győzelem. Volt idő, amikor a derék, „szabad” de ezzel együtt 100%-ban foglalkoztatott magyar polgárt, előállította a rendőr a szavazóhelyiséghez, ha, az urnazárás előtt fél órával még nem dobta be a cédulát. Csak hiánypótlás okán írom le a fiatalabb és nálam tájékozatlanabb honfitársaim számára, hogy bizony ebben az időben a szavazás kötelező volt.

Másként, egy lélek sem lett volna a szavazóhelyiségekben a pártembereken kívül, mert választási lehetőség, az nem volt.  A cédulákon egy név szerepelt. Azt kellett bedobni minden „öntudatos” dolgozónak.

Később, 56-után, finomodtak a dolgok. Választás ugyan akkor sem volt, de a rendőr, már senkit sem vitt el szavazni. Legfeljebb pártaktivisták figyelmeztették a távolmaradókat, állampolgári kötelességük teljesítésére.

    Amikor, az ilyen módon „legitimált” hatalom, a Kádárt félreállító Grósz- Német duó elhatározta, hogy meghirdetve a rendszerváltást, szabad utat nyit a magyarság kifosztásának, gondosan, és alaposan előkészítették a 22-es csapdáját a magyarság számára. Nagy körítéssel bejelentették, vége az egypártrendszernek.

Ezen túl a választás nem komédia, hanem igazi, népi véleménynyilvánítás lesz.

A nép örült. Észre sem vette a csalást. Azt a néhány embert, aki arról beszélt, hogy azt a hatalmat, amit sok ezer magyar meggyilkolásával, és sok tízezer meghurcolásával szereztek vissza, és szilárdítottak meg, nem fogják önként a nép kezébe visszaadni, vészmadárnak, bizalmatlannak, üldözési mániákusnak mondták. Most látjuk pontosan, mennyire nem voltak azok.

    Az átvágós színjáték lényege:

Pártunk és kormányunk, a saját, kevésbé exponált embereiből, minden létező ideológia mögé alakított egy pártot. Az MDF. Volt a „néppárt” a Kisgazdák, a szétvert gazdálkodók pártja. Az  SZDSZ, a „szabadságé” az MSZP, az antibolsevik folyamatosságé, a Fidesz, a lendületes „nemzeti” ifjúságé, a Munkáspárt, az elbocsátani szándékozott dolgozóké, végül, de nem utolsó sorban, Csurkát nevezték ki fasisztának a MIÉP élére. Mikor kész lett a paletta, a „leköszönő” hatalom, hírek szerint a „rózsadombi paktumban” megeskette valamennyi új pártot, hogy bárki kerüljön is hatalomra, elfogadja a háttérbe húzódó régi hatalom minden utasítását, nem keresi a régi bűnök felelőseit, nem firtatja a lopott vagyonok eredetét. Többletjogokat biztosít a kiválasztottaknak, vagyis megalkotja a rejtett, de jól működő kettős mércét, és sehol, semmivel nem akadályozza a privatizációnak nevezett tolvajlást.

   Mindezek megtartása mellett, mindenki köteles képviselni a rá osztott ideológiát. Valamelyiket, csak elfogadja a becsapott magyar, és ad neki egy kormányalakításhoz szükséges szavazattöbbséget. Hogy melyiknek, az akkor is teljesen közömbös volt, ahogyan most is. A „rendszerváltó” pártok bármelyikét választja a magyar, csöbörből vödörbe kerül. Lehet, hogy mellékbüntetésként, a választóknak meg kell hallgatni a nemzeti, a liberális, vagy a szociális érzékenységről szóló porhintést. Főbüntetésünk mindenképpen az ország felszámolásának masszív szándéka, az ország, és az emberek kiszolgáltatása, bármelyik „rendszerváltó” párt kap is lehetőséget. Ezt láthatjuk a MAL. gátszakadás okainak elkendőzésén, a MALÉV eltékozlásán, a munka törvénykönyvén, vagy bárhol, ahova nézünk, vagy nézni tudunk.

   Amióta működik egy párt, amelyik nem az ország felszámolásán, eladósításán, az emberek tönkretételén munkálkodik, az óta az a párt az össztűz célpontja.

Minden párt, minden média fasisztázza, kígyót-békát okádnak rá, miközben a valóban fasiszta szándék, láthatóan teszi tönkre, viszi a szakadékba az országot.

    A pusztítás lehetőségét, az ellenőrizhetetlen diktatúra működőképességét, még a kezdet kezdetén biztosították. Biztosították azzal, hogy a frakciózás lehetőségével, a képviselők egyéni döntésének lehetőségét megszüntették.

Bohócot csinálnak a képviselőkből, rajtuk keresztül az egész magyar népből, és mi békével tűrjük. Teljesen felesleges a rengeteg képviselő, ha szavazásnál felüvölt egy kikiáltó, és mondja az állásfoglalást. Ilyen módon, elég lenne annyi ember a parlamentbe, ahány párt bejutott. Úgy e, milyen nevetséges a feltételezés? A mai gyakorlat pontosan ilyen nevetséges.

   Észhez kell már térni a magyarságnak. Olyan kormányt kell választani, aki nem az ország kiszolgáltatásában érdekelt, aki képes és hajlandó az egykori párt és KISZ funkcionáriusokat kitiltani a politikából, velük az ország rontás általános szándékát is.

   Kell egy olyan törvény, mint a Cseheknél, vagy a Lengyeleknél, ami kimondja, hogy a szovjethatalom politikájában résztvevők, életkoruktól függetlenül, 20 éven át, nem választók, és nem választhatók.

60 évük volt a pusztításra, megtették. Ez a hatvan év, most a magyarságé kell, hogy legyen. Csak remélhetjük, hogy végre megrázza magát a nemzet. Kilép a madzagon rángatott szerepből, felismeri a túlélés útját, és képes lesz kőkeményen kiállni önmagáért.

Béla László

És kiáltának nagy szóval, mondván: Uram, te szent és igaz, meddig nem ítélsz még, és nem állasz bosszút a mi vérünkért azokon, a kik a földön laknak?

Akkor adatának azoknak egyenként fehér ruhák; és mondaték nékik, hogy még egy kevés ideig nyugodjanak, a míg beteljesedik mind az ő szolgatársaiknak, mind az ő atyjokfiainak száma, a kiknek meg kell öletniök, a mint ők is megölettek."

   A gonosz, a Földön, elérte maximális hatalmát. Hatalmában áll bárhol bárkit megölni, bárkitől bármit elvenni, és bárkit bármire kényszeríteni. A jelenleginél több, és nagyobb gonoszság, már fizikailag nem létezik. Itt a fejlődés megrekedt, ami a gonosz végét, végpusztulását jelenti.

    A mai helyzethez viszonyítva, a római egyház által, a középkorban működtetett „szent inkvizíció”, a maga máglyáival és kínzókamráival, ártatlan, szerény megnyilvánulás volt, Isten és az emberiség ellen.

Ma, a kínzókamrák ugyanúgy léteznek, csak megnövekedett, felfokozott formában, mint Gvantanamó, az ikertornyok, a fema táborok, és még ki tudja mennyi. Ezekben sanyargatják az embereket, kényszerítik öngyilkosságra reménytelenséggel.

   Nem tart már sokáig!

Egyre több ember ismeri és érti meg, az anyagi létezés lényegét, a szakrális létezés múlhatatlanságát. Egyre többen tudják, hogy embert, nem lehet megölni.

Fizikai testét meg lehet semmisíteni, de ezzel. az adott embernek, nincsenek ártalmára. Természetesen, hiánya gondot okoz a szerettei körében, az akkori életének szereplői számára, de igaz lelkeken nem vehet erőt a második halál.

   Ők azok a felvilágosult emberek, akiket már semmilyen eszközzel, semmire nem lehet kényszeríteni. Felülírhatatlan belső igazságérzetük alapján döntenek, cselekszenek, és ellenállás nélkül esnek áldozatul a gonosznak, mint Kennedy, Haider, Kaczynski, és egyre több tiszta ember.

    Hogyan juthatott el a gonoszság erre a szintre? – tehetnénk fel jogosan a kérdést.

    Fejlődés útján. – az egyszerű válasz.

Miután ellenséges cselekedetei sorra megtorlatlanok maradtak, ez fejlődésre, növekedésre sarkallta, és mára odáig jutott, hogy nincs a számára bekebelezésre váró terület. Bárhol, bármit megtehet, és ez lett a veszte.

  Fejlődése közben, a józanész őrizte, és mentette meg a végpusztulástól, aminek helyét mára az elbizakodottság vette át.

Mindazok az ellenintézkedések, amit az emberiség, a történelme során megvalósított a gonoszság visszaszorítására, erőtlen, humánus, eredménytelen intézkedések voltak, hisz mindannyian a bőrünkön érezzük, a gonoszság él, létezik, és ma erősebb, mint bármikor korábban. Ez tette elbizakodottá, és ez pusztítja el. Ezek, elvi eszmefuttatások, de nézzük a tényeket.

    Az arcátlan ellenségesség határtalan.

Csak a legegyszerűbb, fizikai tényekkel kezdve, láthatjuk a következmények nélküli pusztítás eklatáns példáit. Számos ország egét barázdálják meghatározatlan felségjelű repülők, el nem tűnő, fel nem oszló csíkjai. Beavatkozva ezzel a terület időjárásába, megakadályozva a csapadékképződést, aszállyal pusztítják el sok ezer ember, és állat táplálékát. Ennek ellenére egyetlen esetről sem hallani, hogy bármely ország, alkalmas eszközzel,(föld-levegő irányított rakétával) a pokolra küldte volna, ezeket az orvul, aljasul támadó repülőket.

  Vajon miért?

Mert a megtámadott országok vezetése ugyanabban a kézben van, mint a támadóé, holló a hollónak pedig, közismerten nem vájja ki a szemét. Ahol a vezetést, vagy annak hozzájárulását nem sikerült megszerezni, ott nincs csíkozás, nincs aszály. Ott a természet isteni rendje érintetlen.

   Az elbizakodott arcátlanságnak számos megnyilvánulásával találkozni világszerte.  Az egyre fokozódó elutasítás, (szerintük antiszemitizmus) ellenére, nem csökkentik, de éppen fokozzák az elutasítás kiváltó okait, Megszorításokat próbálnak mindenkire kényszeríteni, miközben a világ pénzét összeharácsoló néhány tucat ember, akadálytalanul élvezi, a pénz, általa kialakított mindenhatóságának előnyeit.

  Ennél elvontabb területen is szándékosan provokálnak, mint például a mohamedán vallások esete. Szinte nincsen terület, ahol nem ugyanígy tesznek.

Láthatóan, mindenképp újabb háborút szeretnének kirobbantani, amit ez eddigi gyakorlatnak megfelelően, ismét megnyerhetnek, és a maradék túlélőt embertelen módon elnyomhatják. Nem vették észre, hogy megváltozott a világ?

Nem tudják, hogy ez a háború, maga az armageddoni küzdelem lesz?

De! Pontosan tudják.

Azt is tudják, hogy nekik nincs kitűzött helyük, ennek a küzdelemnek a túlélői között, és azt is, hogy a gonosz lelkeket eléri és elpusztítja a második halál.

Egyetlen céljuk maradt. Minél több lelket megrontani önzéssel, gonoszsággal, hogy magukkal vihessék őket a végső pusztulásba.